Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-02-24 / 8. szám

HÁZIASSZONYOK ABC-jc A TÉSZTAFÉLÉK Ha a lisztet vízzel, vagy tejjel keverjük össze, tészta lesz belőle. Sűrűsége a hoz­zákevert folyadék mennyiségétől függ. A metélt tésztába tojást ütünk, a burgo­nyás tésztába főtt vagy nyers burgonyát, a túrós tésztába reszelt túrót keverünk. A tészta minősége és emészthetősége por­­hanyósságától függ. Minél jobban gyúr­juk, nyújtjuk, keverjük, annál porhanyó­­sabb lesz, mert a kidolgozás közben leve­gő jut bele, a liszt ■ keményítőszemcséi széjelesnek, vízzel keverve ragacsossá vál­nak és a tészta porhanyós lesz. A tésztát a tojásfehérjéből vert hab is porhanyó­­sitja. A keményre vert tojáshabot köny­­nyedén a tésztába keverjük és azonnal sütjük, mert ha sokáig áll, összeesik. A tészta porhanyósitására szódabikar­bónát és ammonákat hosználunk. A sütő­porokat a lisztben egyenletesen keverjük el, hogy a tészta mindenütt porhanyós legyen. A porban levő szénsav a meleg­től elillan, miközben a tésztát felemeli és apró lyukacsokat hagy maga után — ez­által a tészta könnyű és pórusos lesz. Igen gyakran használt porhanyitó szer az élesztő. Az élesztő mikroszkopikus gombák tömege, amelyek kedvező körül­mények között igen gyorsan szaporodnak. Legmegfelelőbb hőmérséklet a 30 C°. A gombák hidegben nem szaporodnak, a nagy melegtől pedig elpusztulnak. A kelt tésztához kovászt is készítünk, széjjelmorzsolt élesztőt, lisztet és egy kávéskanálnyi cukrot langyos tejben jól szétkeverünk. A cukor meggyorsítja a ke­lés folyamatát. A kelt tésztát lisztből, folyadékból, élesztőből és sóból készítjük. Cukorral, zsírral, tojással és izesitőanyagokkal — citrom- vagy narancshéjjal, szerecsendió­val, vaníliával, szegfűszeggel, ánizzsal, stb. finomítjuk. A kelt tésztában az élesz­tő mennyiségét a liszt, a cukor, a zsira­dék mennyisége és a tészta sűrűsége határozza meg. A közönséges kelt tésztá­hoz körülbelül 2 dkg élesztőt számítunk 1 kg liszthez. A fonott kalács tésztájába 1 kg liszthez 5—8 dkg élesztőt veszünk. Az omlós-vagy vajastésztát lisztből, vaj­ból, cukorból és tojásból készítjük, és gyúródeszkán jól összedolgozzuk. A vajas­tészta nyersanyagainak alaparánya: 28 dkg liszt, 14 dkg vaj, 8 dkg porcukor, 1 tojás vagy 2 tojássárgája. A piskótatésztát finom sütemények közé sorolhatjuk. Tojássárgának és cukornak a sűrű keveréke, amelyhez végül kemény tojáshabot és finom lisztet adunk. A pis­kótatészta sikere a keveréstől, a tojáshab keménységétől és a helyes sütéstől függ. Nyersanyagaink alaparánya: 1 tojáshoz 3 dkg cukor, 3 dkg liszt. A levelestészta kétféle tésztarétegből ké­szül: vajas- és rétestésztából. A va­jastészta nyersanyaga: 20 dkg vaj, 2 dkg liszt, 1 kanál citromlé vagy ecet. A rétestésztáé: 25 dkg liszt, 2 dkg vaj, 6 kanál víz vagy tej, 1 kanál citrom­lé vagy ecet. Mindkét tésztát külön dol­gozzuk ki, téglaalakúra nyújtjuk. A rétes­tésztára rátesszük a vajastésztát, össze­hajtogatjuk és újból kinyújtjuk. Ezt három­szor ismételjük meg, közben-közben pi­hentetjük a tésztát. A párolt tésztát úgy készítjük, hogy forró tejbe vajat és lisztet teszünk és ad­dig keverjük, míg a tészta nem ragad az edényhez. A kihűlt tésztába tojást ütünk és gyúródeszkán kidolgozzuk. A nyers­anyag alaparánya: 1/< I tej, 3 dkg vaj vagy margarin, 1 tojás és 15 dkg dara­liszt. Ha kifőtt tésztát készítünk, ügyeljünk arra, hogy elég víz és elegendő hely le­gyen az edényben, hogy a megfőtt tészta minél előbb jusson a víz színére. Főtt tészta készítéséhez daralisztet használunk, mert ez lassabban szívja tel a vizet, nem ragad össze. A simalisztből készült kifőtt tészta ragacsos lesz. A főtt tésztát, amipt elkészült tálaljuk. Ablakkert Lakásunk dísze Már egyetlen zöld ágacska is hangulatosabbá teszi a szobát, az örökzöld és a virágzó szobanövé­nyek szebbé, barátságosabbá vará­zsolják otthonunkat, szoros kapcso­latot teremtenek az ember és a természet között, jelzik az évszakok változásait, felüdítik a szoba leve­gőjét. A virágos ablak tehát laká­sunk kertje és dísze lehet, ha a különböző alakú, színű és termé­szetű növényeket ügyesen válogat­juk össze és ízlésesen helyezzük el a lakásban. A hőmérsékleti adottságok, fény- és póraviszonyok, szellőztetési lehe­tőség alapján döntsük el, hogy milyen növényeket ültetünk egymás mellé. Az alacsony hőmérsékletet szeretik és kevés nedvességet ki-Téglából vagy fából készíthető, kazettás beosztá­sú, csinos virágtartó. vánnak például a: borostyán, a ba­bérfélék, a liliomfélék, a kukorica­levél, a leánder, a mirtuszfélék, a datolyapálma, a viaszvirág stb. Magasabb hőmérsékletet és pá­ratelt levegőt igényelnek: az ana­nászfélék, a különféle pálmafélék, a fikusz, a filodendron, a páfrányok, a pletyka, a tigrislevél, a virágcsa­lán stb. Az ablakkert talajszintjét külön­böző magasságban helyezhetjük el, s az egyes növénycsoportokat kü­lön kiemelhetjük. Készen is vásárol; hatunk ízléses tartóedényeket, de sokkal nagyobb öröm és kétszeres szórakozás, ha virágos ablakunk minden egyes berendezését saját magunk barkácsoljuk Össze. Ter­méskőből, vagy téglából készíthe­tünk igen csinos, kazettás beosztású alacsony falat, ahol a virágokat el­helyezzük. Kedves szobadísz a virágrács, amelyet a kúszónövények részére lécekből, rudakból, zsinórból vagy drótból készíthetünk el ugyancsak saját kezűleg. A rács alá virág­ládát állítunk, ebbe ültetjük a nö­vényt. A ráccsal igen tetszetősen elkülöníthetjük a szoba egyik ré­szét a másiktól, például az étkező­sarkot a fekvőhelytől, heverőtől. A cserepeket vagy a ládikót tölt­sük meg tápanyagban gazdag, jc minőségű, nyirkos földdel. Ebbe ül­tessük el a növényeket. A talajcse­rére általában 2—3 évenként van szükség. Ha azt akarjuk, hogy virágaink­ban örömünk teljen, hogy szépen fejlődjenek és díszelegjenek: ápol­juk őket gondosan és szeretettel. Hm. Fogas egészben sütve. A fogas pikkelyeit lekaparjuk, hasát felvágjuk, a belső részeket eltávolítjuk és jól megmossuk. A hal hátrészének bőrét, mindkét oldalon, éles késsel félig lefejtjük és meg­tűzdeljük vékony csikókra vágott füstölt szalonnával. Kí­­vül-belül besózzuk és kivajazott zománctepsibe vagy tűz­álló üvegedénybe helyezve, többszöri öntözgetés melleti megsütjük. Ha a hal megsült, óvatosan tálra helyezzük, a vajas lével leöntjük, almával, karikára vágott tojással és olajos paprikával körítjük. Párolt bélszín vadasan. 1 kg vesepecsenyét 8 dkg füstölt szalonnával megtűz­delünk, megsózzuk és beborsozzuk. Egy tűzálló edénybe 6 dkg zsírt teszünk, beleteszünk még 20 dkg karikára vá­gott leveszöldséget, 8 dkg hagymát, babérlevelet, borsot, a sütőbe tesszük és megpirítjuk. Azután ráöntünk , egy evőkanál ecetet vagy 2 dl fehér bort, felöntjük vízzel és fedő alatt puhára pároljuk. Ha megpuhult, kivesszük a húst, hozzáöntünk 6 dkg liszttel elhabart 3 dl tejfölt, Vi citrom levét és héját, mustárt, cukrot és felforraljuk, majd mixerben összedolgozzuk. Tálaláskor a húst felszeleteljük, a forró mártással leöntjük. Minden szelet tetejére egy ka­rika citromot és egy kevés ribizke- vagy áfonyadzsemmet teszünk. Zsemlegombócot adunk hozzá. Almás hús. Déli maradék főtt húst szeletekre vágunk, zsírban mindkét oldalán megpirítjuk. Cikkekre vágott almát adunk hozzá, együtt pároljuk, azután reszelt citromhéjjal és lével ízesítjük, kevés liszttel meghintjük, hozzáadunk 2 evőkanál tejfölt és felfőzzük. Citromkarikákkal díszítjük. Makaróni köretet adunk mellé Tojásos burgonyagaluska. 4 kemény tojást meghámozunk, apróra vagdaljuk és összekeverjük 4 nagy burgonyából készített pürével. Hoz­zákeverünk még 3 nyerstojást, kevés sót, diónyi vajat és apróra vágott zöldpetrezselymet. Azután a masszát evő­kanállal nagy galuskákra szaggatjuk és nem túl forró zsír­ban szép pirosra kisütjük. Tetszés szerinti salátával vagy mártással tálaljuk. Habos lepény. 30 dkg lisztből, 12 dkg vajból vagy zsírból, 3 tojássár­gából, 2 dkg élesztőből, 1 evőkanál cukorral és a szük­séges tejjel könnyű tésztát gyúrunk. Azonnal tepsibe tesz­­szük s mikor megkelt, barackízzel megkenjük. A 3 tojás fehérjéből 15 dkg cukorral vert kemény habot rákenjük a tésztára és lassú tűzön megsütjük, Lángos töltve. Vt kg lisztet, Уз kg héjában főtt burgonyát, 2 dkg lan gyos tejben feloldott élesztőt, 1 evőkanál zsírt kevés só­val összegyúrunk és Vi órán át kelni hagyjuk. Majd ki­nyújtjuk, tenyérnyi darabokat vágunk belőle, egyik felét jól* fűszerezett, darált, párolt hússal — lehet bármilyen maradék hús is — megtöltjük és a másik felét rányom­juk. Bő zsírban kisütjük. Melegen fogyasztjuk. í I P l Iti

Next

/
Thumbnails
Contents