Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-23 / 50-51. szám
keresztül tekinthette meg kisfiát. Mert szülés után a csecsemőt mindjárt elkülönítették édesanyjától, és kéthetes megfigyelés után Llpnlcára, a kalmetlzáclós központba vitték. A kórházból alig húsz kilométerre fekvő régi vadászkastélyt a tuberkulotikus édesanyák egészséges utódai uralják, és vagy a meggyógyult édesanyával térnek haza, vagy a család kérésére előbb Is, ha megfelelő egészséges környezetet biztosítanak számukrá. űt is már otthon várta a kisfia, amikor hazatért. A háromhónapos kis embert ekkor ölelte meg először, vette karjaiba. És a férfi, aki sosem tudott nagy szavakat mondani, kezébe adta azt a gyönyörű virágot. XXX És most Ismét itt áll az ablaknál, már a második szerdán. Az új élet csodáját figyeli. A csöppség éppen felemeli kis kezét és nem tudja, ml mindent Jelent ennek az asszonynak, aki mosolyogva tekint be rá az ablakon. Hangtalanul folynak a könnyel. És ekkor felsír a kislány. A testéből fakadt egészséges kis ember, aki legyőzte a betegséget. Igaza volt dr. Melegának. Második gyermekét már a tüdőkórház szülészetén hozta világra. Időközben felépült a sokat vitatott, annyira szükséges pavilon. Csaknem az utolsó napon sétált át a késő ősz virágos parkján. A női osztályról dr. Hatvány Tibor birodalmába, a gynekológlal osztályra került. A női szervek tbc-s kezelésén kívül Időnként gyermeksirás Jelzi itt az új élet jövetelét. Szült itt már csonkatüdős fiatalasszony, bőrtuberkulózisban szenvedő nő, csonttuberkulózistól deformált medencéjű édesanya. A háromévi tapasztalat bizonyítja, hogy a szülésnél bekövetkezett komplikációk aránya akár az anya, akár a gyermek szempontjából semmivel sem kedvezőtlenebb, mint bármely más szülőotthonban. Az anya egészségi állapota sem rosszabbodik, sőt bizonyos esetekben kedvező hatással van rá a terhesség. A gyermekek néhány heti megfigyelés után változatlanul a kalmetlzáclós központba kerülnek, ha az édesanya további kezelést Igényel. Eddig 3800 újszülöttet fogadott be a bájos kis gyermeklak. Az évek hosszú során figyelt gyermekek statisztikája bizonyítja: egy sem tébécés közülük. Legtöbbje boldogságot, kiegyensúlyozottságot is hozott a családba, ahol az anya gyermek utáni vágya erősebb volt a félelemnél, betegségnél, előítéleteknél. Mint náluk is. Ezen a héten már nem várja meg a szerdát. Férjével holnap mennek Llpnlcára, hogy átvegyék a bebugyolált, szendergő kis csomagot. Hogy karjaiba vehesse második gyermekét Is, gyógyuló életének legszebb karácsonyi ajándékát. KRPELANNÉ ÜJVARI MAGDA HruikoTá (elvétele is az országos átlag mögött kullogunk, sajnos. Jelenlegi problémái felől érdeklődünk, s a főorvos így válaszol: — Növekszik a magzatelhajtások száma. Míg tavaly 1000 szülésre 8,2 mesterséges terhesség-megszakítás jutott, idén ez a szám már 16,1. Az okok különbözők: 60 százalékban olyan anyák kérik a terhesség megszakítását, akiknek sok gyermekük van, 18 százalékban egészségügyi okok miatt szükséges a beavatkozás, 5 százalékban leányanyákról van szó. Ügy látszik, a felvilágosító munkát most az eddigi általános kór megelőzés és rák elleni harc területén kívül az ésszerű szülésszabályozásra is ki kell bővíteni. Meglepően csekély érdeklődés mutatkozik az óvszerek iránt. Nem csodálom ezt a pesszáriumok esetében, mert az elég bonyolult dolog, de már van Antigestünk is, amely úgyszólván százszázalékos eredményt biztosít és használata egyszerű, csak rendszerességet követel. Sokat várunk az újdonságtól, a műanyagbetétektől. Ezt két évre behelyezzük és semmi gond nincs vele. Megpendítjük azt a húrt is, amely a tapintatos bánásmódra vonatkozik, s amely tekintetben oly elismerő nyilatkozatokat hallottunk Vajda doktorról. Mit mond erről? — Tapintat... Ez az orvosi etika kérdése. Ez az etika minden orvos sajátja kell hogy legyen. Nőorvosoknál annyiban fontosabb ez, mert itt a rendelőben kényes kérdések kerülnek szóba, amelyekről az emberek legfeljebb négyszemközt, vagy egyáltalán nem beszélnek. Torokgyulladás, angina kapcsán senkit sem lehet megsérteni. Nálunk a szónak nagyobb jelentősége van, mint más szakmában. Egy meggondolatlan szó romba dönthet akármilyen igyekezetét. Elvégre senkit sem lehet kényszeríteni, hogy orvoshoz járjon. A tárgyilagos beszéd a pácienssel, szinte orvosság. Operáció előtt és után is világosan megmondom miről van szó, mit várhat a páciens. A vizsgálatoknál, megelőzésnél, rendelésnél pedig a páciensnek éreznie kell, hogy az orvos tiszteletben tartja az asztalon fekvő nő személyét, érzelmeit, esetleges elfogódottságát. Máskor azután előítélet nélkül jön, s lassan elhagyja szégyenérzete is. Eljön újra — s ez a lényeg. A rendszeres-kezelés gyógyíthat csupán. így tehát a tapintat közvetve gyógyszer is... Ezért kell munkatársaimat is ilyen értelemben vezetnem. — Mit üzen főorvos elvtárs a NO olvasóinak? — Három „parancsolatba" lehetne összefoglalni a nőorvos általános követelményét a nők iránt: 1. Tudatosítsák, hogy szégyenkezésnek nincs helye az orvossal szemben, 2. Figyeljék önmagukat, minden rendellenességgel, legyen az akármilyen hastáji fájdalom, folyás, menstruációs zavar, haladéktalanul forduljanak orvoshoz, vizsgálják maguk időnként, nem éreznek-e csomósodást a mellben, 3. Harminc éven felül rendszeresen kétszer egy évben keressék fel a nőorvost. Ha az orvos egészségesnek találja őket — örömöt szereznek maguknak, ha bajt talál, az vigasztalhatja őket, hogy idejében kapnak szakavatott segítséget. Az idejében észrevett baj pedig fél gyógyulás. A nőorvos olyan kérdéseknek is ismerője, amelyekről sokan még orvos előtt sem beszélnek. Úgy vélik, a szexuális kérdések csak órájuk vonatkoznak, magánügyük ez, még az orvosnak sincs köze hozzá, hiszen nem betegség. Viszont a nemi élet különféle vonatkozásai, azt hisszük, mégiscsak orvosi véleményt követelnek. — Amivel ilyen vonatkozásban a nőorvosi rendelőben találkozom — mondja az orvos — az a frigiditás, vagy a gyermektelen házasságok. Ilyen esetben a házasok, néha együtt, kettesben, felkeresnek. Egyéb tanácskérés felette ritka. Míg rákos megbetegedésre a szűrővizsgálatnál rájöhetünk, a nemi élet higiéniájában létező bajokra így fényt nem deríthetünk. Pedig komoly dolog ez. Úgy vélem, napjainkban gyakori a szexuális kapcsolat „egyoldalúsága". Ügy értem, hiányzik sok esetben az érzelmi része. Ennek közvetlen következménye neurózis fellépése. Olyan embereket, akiket csupán sexuális kapcsolat fűz egybe, rövidesen utolér az unalom, egymás megunása. A partnerek sexuális vonatkozásban megelégelik egymást, a következmények nem egy esetben tragédiák. Az e téren tapasztalt szertelenség ugyancsak káros hatással van. Nemcsak társadalmi, de egészségügyi vonatkozásban is — például növekszik a nemi megbetegedések száma. A szexuális higiénia, a partnerek jó megértése és nem utolsósorban felvilágosultsága e kérdésekben a kiegyensúlyozott élet egyik fontos feltétele. Sok esetben a boldogság, a magánélet szépsége függ ettől. Persze, ha e problémákkal az emberek egyedül maradnak — hogyan segítsen rajtuk az orvos? Azt javaslom, létesítsünk minden városban úgynevezett házasság előtti tanácsadókat, amelyekben szexuológushoz, nőorvoshoz és jogászhoz fordulhatnának az emberek. A siker feltétele, természetesen az, hogy az emberek igénybe is vegyék e tanácsadót... — Mondja, doktor, nem túl nagy áldozat egy nőorvostól, hogy egész munkanapján át eléje kerülő esetek tömege megfosztja őt attól a természetes látásmódtól, amellyel a férfi a nőre tekint? A főorvos elgondolkozik, komolyan veszi a kérdést. Látszik rajta, hogy tisztában van már a válasszal, csak a fogalmazást latolgatja még. — Beszéltünk már a férfi és a nő viszonyának érzelmi oldaláról. Nos ennek a kapcsolatnak a poézise döntő jelentőségű. Nős ember vagyok, s a házaséletnek éppen a poetikus, érzelmi oldala segít abban, hogy arra a nőre, akit szeretek, az érzelmeimen keresztül nézzek. Ennek a viszonynak a költőiességét nem ingathatja meg semmilyen munkakör, még a nőorvosi sem ... Sok egyéni, de társadalmi problémától is megszabadulnánk, ha ez a nézet a mainál nagyobb tért hódítana. Nemcsak nőorvosok közt. — Vil —