Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-28 / 43. szám

hazánkból hazánkból Telt hálókkal A dél-csehországi halastavakban megkezdődött a balá­­axat, amely november kOaepdlg tart. A tfebohl Állami Gazdaaág „Kvléadlo“ halastavában tolylk jelenleg a mun* ka. Dél-Csehor­­aiág halastavai 32 000 hektár te­rületet foglalnak el, és ebbül 20000 hektár a Cseh­szlovák Állami Halgazdasághoz tartozik. Elkésett nyár Az időjárás ügy látszik ősszel Igyekezett pő­­tolnl nyári mnlasztázát. Különlegesen szép, na­pos, meleg Idő volt ok­­töber első felében. A hőmérséklet jőval 20 fok főié emelkedett; az évszázad legmagasabb hőmérsékletét mérték ebben az Időszakban. Igen sok bratlslaval na­pozott a Duna partján, sőt a merészebbek még türödtek Is. KIÁLLÍTÁS — Bratislava tflrténalml központjában, a Jlrás­­kova utoa 15. szám alatti épület Leopoldus de Paull palotája volt. Az épületet műemléknek nyilvánították. Az újjáépítési munkák befejezése után az Egyetemi Könyvtárhoz fog tartozni. Előcsarnokát Elena Belluiová festőművésznő két alkotása díszíti. Az egyik, a hallban elhelyezett, fa­törzset ábrázolé, alumínium fémmozaik, a másik a bejárattal szemben levő leveleket ábrázoló üvegmozaik. A napokban a művésznő itt kiállítást is rendezett, amelyen a kész alkotások mellett bemutatta előzetes terv­­javaslatait is. A képen fémmozalk-alkotása láthatő. A „Váh“ teherhajó A napokban érkezett a komáromi hajógyárból a bratlslaval kikötőbe a Csehszlovák Duna­­hajózás eddigi legnagyobb teherhajőja. Hossza 101 méter, maximális sebessége — teher nélkül — 29 kilométer óránként, árral szemben 17 kilométer. Teherbíró képessége 2000 tonna. Modern azennyvlz-tlzztitó Mladá Boleslavban a napokban helyezték próbaüzemeltetésbe az űj, modern szennyvíz­tisztítót, amelyet a prágai Vízművek építettek. Ezzel nagy mértékben csökkentik a jlzera folyó vizének beszennyeződését. CTK — felvételei A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN — Én 1* odamegyek, jöjjön velem — ajánlko­zott készségesen kalauznak egy tarka kendös falusi néni, akivel együtt szálltam ki Zsellzen az autóbuszból. — Drótaövényt akarok venni, körülkerítjük a kertet — mondja utazásának célját, amíg egy hosszú földszintes épülethez érünk. Ebben van a városi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási üzemelnek egy része. A hátsó műhelyből gépkattogás hallatszik. A gépet egy fiatalasszony kezeli. Sooky Irma az üzem lakatosai által készített gépen fonja a drótaövényt. Érkezésünkkor leállítja a gépet, s amíg kiszolgálja a nénit, elmondja, hogy egy év óta végzi ezt a munkát. Naponta átlagosan 50 métert készít. Klsebb-nagyobb megrendelések­nek tesz ezzel eleget a helyi gazdálkodási üzem. Mint később megtudtuk, ez az egyik legjövedel­mezőbb Uzemága a helyi gazdálkodásnak. Nem igényelt nagy anyagi befektetést. Egy kis műhely, egy gép és egy munkaerő. A feldolgozásra kerülő, megrendelt drótot a bratlslaval Rempo szállítja zökkenőmentesen. Lám, Zsellzen kapható akár­mennyi drótsövény, másutt meg hiánycikk. A két ötven méternyi tekercset kiállítják a műhely elé. — A tehertaxl majd elviszi. A szállítást is meg­rendelheti a néni az Irodában — adja meg az útbaigazítást Sookyné. A szolgáltatások házának többi műhelyében Is szorgalmas munka folyik. A fodrászüzletben Nyltrainé az utolsó simításokat végzi egy fiatal lány haján. — Nálunk mindenkinek megvannak a maga törzsvendégei — mondja Nyitrai józsef az üzlet vezetője. — Amióta rátértünk a forgalom szerinti részesedési fizetésre, igyekszik mindenki minél többet szerezni. Ml voltunk az elsők a kerület­ben, akik a részesedési fizetést kísérletképpen bevezettük. A fodrászüzletnek 22 alkalmazottja van. Azonban nem dolgoznak mindnyájan Zsell­­zen. Szolgáltatásaikat kiterjesztik a . környező falvakra is. Szolgálati napokat tartanak Nagy­sárón, Nagyölveden, Kétyen, Lontón, Ipolyszakál- Iason, Alsó- és Felsőváradon, Szódón, Oroszlban. De nemcsak a fodrászok és a borbélyok járnak ki vidékre, hanem Major Ferenc kárpitos is. Redőnyök szerelését vállalja, heverőket, fotelokat javít, áthúz vagy megrendelésre újat készít. Az üvegezők műhelyében Klucskánét találjuk. Férjétől tanulta ezt a mesterséget, s míg a töb­biek „házhoz szállítják“ ablak-ajtó javító szolgá­lataikat, ő itt az állandó szolgálatos. A bútor és falfestést Svancár István és Licsko Dezső végzi. Ok fúvatják be új mázzal az autó­javító-műhelyben kijavított gépkocsikat is. A lakosság igénybe veheti ezenkívül az aszta­losok, kéményseprők szolgálatait, a személyszál­lító taxi-szolgálatot. A zselizl helyi gazdálkodási üzemek 1965-ben 3 979 000 korona értékű munkát végeztek ezekkel a nagyarányú szolgáltatásokkal. Ebből 2 839 000 korona értékben a lakosságnak, a többit szocia­lista szektoroknak nyújtották. 1966-ban végzett munkájuknak első félévi kiértékelésén járási vi­szonylatban a második helyezést érték el. A ter­vet június 31-ig 34 000 koronával teljesítették túl. A tervezett 92 000 korona tiszta haszon helyett 149 000 korona tiszta jövedelmet értek el. A he­lyi gazdálkodási üzemek szolgáltatásaikkal sok kis és nagy gondot megoldottak. Azonban még náluk is van javítani való. Az összpontosítás után egyes helyi üzemeket átvett a járási nemzeti bizottság. Ezek mint fiók­­üzemek működnek a városban. A lakosság igé­nyelt azonban nem tudják kielégíteni. Legtöbb panesz a villamos háztartási gépek javító műhe­lyére hallatszik. — Múlt év decemberében vittem be egy mosó­gépet javításra s ez év szeptemberében kénytelen voltam kijavltatlanul hazavinni — panaszkodott egy fiatalember, a nemzeti bizottság dolgozója. A javítóműhelyben már nem találtunk senkit, de Szalay János a városi nemzeti bizottság alkalma­zottja, aki népi ellenőr, ismeri ezt a problémát. — Eddig sok gondot okoztak nekünk a kisipari szövetkezetek — mondotta. De október l-től érvénybe léptetett (a nemzeti bizottságok mellett működő helyi gazdálkodási üzemek gazdálkodá­sát szabályozó) előírások alapján ezeket a prob­lémákat is meg lehet oldani. Eszerint a városi nemzeti bizottság mellett akkor is létesülhet vil­lamos háztartási gépeket javító műhely, ha a kis­ipari szövetkezet is végez ugyanilyen munkát. Ezt az alkalmat akarják felhasználni arra, hogy olyan Uzemágakkal bővítsék szolgálataikat, ame­lyekkel szemben a lakosság igényeket támaszt. Egész évben nem lehet például friss helat kapni a városban, csak a karácsonyi ünnepek előtt. Van azonban egy vizenyős terület, amely se szántó­földi megművelésre nem alkalmas, se lakóházakat nem lehet rajta építeni. — Ogy gondoltuk, ott halastavat létesítünk — mondja Tóth János a helyi gazdálkodási üzemek vezetője. A tó partjára pedig halászcsárdát építünk. Amíg egy-egy új szolgáltatást bevezetnek, na­gyon sok szempont figyelembevétele alapján határoznak. Nem akarnak például olyan üzemet létesíteni, amelyik ráfizetéssel dolgozik. Emiatt húzódik a szemét napi elhordása is a városból. Eddig még nincs Zsellzen s a távlati tervben sem szerepel a kozmetika, a kés- és ollóköszö­­rülő. A helyi gazdálkodási üzemek vezetőinek az a véleménye, hogy nem fizetődne ki. Nem szabad azonban visszariadni az újtól. Ha a vidéket is bekapcsolnák a hálózatba, egész biztosan jöve­delmeznének ezek az Uzemágak is. A kozmetikus a vidéki fodrászüzletekben tarthatná meg rende­léseit. Az olló- és késköszörülőnek is akadna munka, ha kijárna falvakba. Mert akkor jó szol­gálat a szolgáltatás, ha nem kell érte messzire menni, a lakosságnak helybe viszik. Ez lesz az a járható út, amelyen a zselizl helyi gazdálkodási üzemek még előbbre jutnék. Konvlcska Elvira

Next

/
Thumbnails
Contents