Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-23 / 38. szám

4z / .......... 4. $ I I Ki ne hallott volna már a Szabó családról, ki ne hallgatott volna meg a sok rádiőelőadásból legalább egyet és ki ne ismerné már csak ezen ke­resztül is Gobbí Hildát — azaz Szabó nénit, a mindig igazságkereső, küzdő, szerető és zsörtölődő Szabó-mamát? Azt hiszem mindenki. De ki ismeri őt közelebbről — nem csupán színészi tevékenységére gon­dolva — ki tudja róla, hogy ez az asszony hős forradalmár, hogy a Ma­gyar Szabadságrend Aranyfokozatá­­rmk tulajdonosa, hogy szenvedélyes gépkocsivezető és még szenvedélye­sebb háziasszony. És ki tud korábbi, háború előtti forradalmiságáról, há­ború utáni fiatalos lendületű építő­munkájáról, és ki tudja róla azt, amit illik róla tudni, hogy ne csak a szí­nészt tiszteljük benne. — Művészpályám szerencsével kez­dődött, szerencséből ered. Sorsjegyen 1Й0 pengőt nyertem és ezen a pén­zen iratkoztam be a főiskolára. Ügy érzem, ez volt életem főnyereménye és azóta sem lottózom vagy totózom. A főiskolán nem volt „nagymenő“, hanem mint ahogy ő mondja: csak egyszerűen voltam. Csak az utolsó vizsgákon kezdtek rá felfigyelni. Ügy, hogy a főiskola befejezése után mind­járt a Nemzeti Színházhoz szerződtet­ték, ez már nem szerencse dolga volt, akkor is ki kellett érdemelni. Huszonöt esztendeje tagja a Nem­zeti Színháznak. Már kezdetben nagy szerepeket bíztak rá: Shaw Szent Jo­hannáját; Ibsen Aasse anyóját és sok sok más alakítást. — Aasse anyó szerepe örökké emlé­kezetes marad számomra — mondja. — A premier napján, alig néhány perccel színpadra lépésem előtt édes­anyám örökbe lehunyta a szemét. Meg­halt s bennem akkor egy világ dőlt össze. Fél óra múlva játszanom kellett a Nemzetiben. Színpadra lépett és alakított. El­játszotta Aasse anyó életének utolsó fél óráját, amelyben egész idő alatt egy haldoklót alakított. A legkülönfélébb szerepei voltak. Előfordult például, hogy egy délutáni előadáson Nyilas Misit játszotta, este pedig egy 106 éves anyókaként kellett színpadra lépnie. Ha az ember további alakításairól érdeklődik, hosszú felsorolás követ­kezik: Bánk Bán Gertrudisa, III. Ri­­chárdban Margit és utolsó szerepei között van Tenesse Viliams Üvegfigu­rák című drámájának női főszerepe. — Mint sok magyar értelmiségi fiatal akkoriban, én is forradalmár lettem. Nehezen küzdve sikerült meg­teremteni a mai élet alapját, de meg­teremtettük, mert akartuk. Hogy töb­bes számban beszélek, ez természetes. Tudom, milyen volt a múlt, milyenek voltak azok a napok, hetek, hónapok, amelyek évtizedekké nőttek. Felszaba­dultunk és kezünkben állt a jövő. Úgyszólván egyetlen mozdulattal mentünk át a harcból az építésbe, de meg kell jegyeznem, hogy az építés korszaka sokszor talán nehezebbnek tűnt, mint a felszabadulásé. Voltak akadályok, de leküzdöttük őket és alkottunk, teremtettünk, formáltuk a jövőt. Gobbi Hilda a leglelkesebbek közé tartozott minden vonalon, ezt bizo­nyítják a különböző díjak, kitünteté­sek. Színészi tevékenységéért Kossuth­­díjat kapo'tt. Ezt követte az „Érde­mes“ és a „Kiváló művész“ cím. Az­után jött a Munkásérdemrend Arany-KÉPEK J ugoszlá viából fokozata. Hogy miért? Mert Gobbi Hilda nemcsak művész, hanem forra­dalmár is volt. Nemcsak a háború előtt, alatt, de a személyi kultusz Ide­jében is. És a színpadon még forra­dalmár ma is, hiszen lélekben örökké fiatal. Színpadon pedig olyan, ami­lyennek szerepe szerint lennie kell. Fiatal, vagy öreg, édes, vagy átkozott. Már férfiszerepet is játszott. A Munkaérdemrend Aranyfokozatát általános tevékenységért kapta, oda-Kedves és hűséges állat a ló, nagyon szeretem ítélésekor számba vették a múltban végzett cselekedeteit, harcát, igazság­keresését az élet minden vonalán. Azt a tényt is, hogy szerepléseinek, fellépéseinek tiszteletdíjából Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília emlékére otthont alapított az öreg, kifáradt pályatársaknak, hogy életük hátralevő éveit ott tölthessék. Ezen­kívül még népi kollégiumot is alapí­tott Szirtes Adám és Horváth Teri segítségével. A jugoszláv egyetemeket, főiskolákat és képző­művészeti akadémiákat 160 000 hallgató látogatja. A „Kolo“ jugoszláv tánc­­együttes népi táncokat ad elő. Változatos műsorokkal, magas színvonalú előadásukkal nagy sikert arattak világ körüli tur­néjukon. Bejárták Európa, Afrika, Ázsia, Amerika orszá­gait és Ausztráliában is ven­dégszerepeitek. Mindenütt mél­tó képviselői voltak a jugosz­láv népművészetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents