Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-26 / 34. szám
CSIPŐBŐSÉG: -.. cm A tornától ruganyossá, mozgékonnyá és karcsúvá válunk. Ugye, mindez elég ok arra, hogy naponta — és kitartással — végezzük ezeket a gyakorlatokat. 1. gyakorlat: A padlóra ultink, lábún kát kinyújtjuk, karjainkat vízszintes helyzetbe emeljük. Előbb felemeljük jobb felünket és jobb, kinyújtott lábun kát és karunkat olyképpen, hogy előbb rejussunk. Ugyanezt csináljuk a bal oldallal is, így vígan haladunk előre a padlón. Ha már nincs helyünk előre menni, megfordulunk és hasonló módon térünk vissza a helyünkre. 2. gyakorlat: Kinyújtott lábbal hátrafekszünk, kezünket a tarkónkra tesszük. Először a jobb labunk.it emeljük fel kinyújtva függőleges helyzetbe, majd a csípőtől kiindulva lábunkkal előbb kis, majd mind nagyobb köröket írunk le. Ügyeljünk arra, hogy egész lábunk, még a lábujjhegy unk is egyenes maradjon. Kb. (> H kort írunk le, majd lábunkat visszahelyezzük az alaphelyzetbe, mélyet lélegzőnk és ugyanezt végezzük a bal lábbal. Végül lábainkat lazítjuk. 3. gyakorlat: Négvkézlábra ereszkedünk. Most előbb a bal lábat és egyidejűleg a jobb kezünket felemeljük, miközben mindkettőt teljesen kinyújtjuk. Ezt háromszor ismételjük, utána ugyanezt végezzük jobb labbal és bal ^ kezünkkel, majd az egészet ismételjük. Л gyakorlat csak akkor hatásos, ha kezünk lábunk egészen a lábujjhegyig teljesen ki van nyújtva. Minél magasabbra emeljük végtagjainkat, annál jobb! A gyakorlat után kezet lábát megrázni. 4. gyakorlat: Letérdelünk s egyenesen tartott felsőtesttel bal kezünkkel megkapaszkodunk az ajtórámában. Most jobb lábunkat oldalra nyújtva vízszintes helyzetbe emeljük, s ezzel egyidejűleg a jobb karunkat is oldalt felemeljük s amennyire csak tudjuk, fordítsuk a lábunkat hátrafelé, majd ismét vissza oldalra s ezután az alap_______ helyzetbe. Légzésszünet után még egyszer ismételjük az egészet. Ezután ugyanezt csináljuk a bal lábbal. Nagyon ügyeljünk, bogy a láb mindig vízszintes helyzetben és kinyújtva legyen. 5. gyakorlat: Kinyújtott lábbal és fejünk fölé emelt karral a padlóra fekszünk és egész testünkkel ötször egymás után jobbra forgunk, majd visszatérünk az. alaphely/etbe. Kis szünet után még egyszer megismételjük, utána ugyanezt végezzük ellenkező irányban (>. gyakorlat: Terpeszállásból magasba nyújtott karral felsőtestünkkel kétszer egymás után hirte len jobbra dűlünk, majd ugyanezt csináljuk balra s így tovább, váltakozva. Most karunkat lazán le eresztjük, mélyet lélegzőnk és ismételjük a gya korlatot úgy, hogy a dőlésnél lábujjhegyre emelkedünk. Ügyeljünk arra, hogy felsőtestünkkel no essünk előre, hanem csakis oldalra dűljünk! 7. gyakorlat: Kinyújtott lábbal leülünk a padlóra tenyerünkkel hátul megtámasztjuk magunkat. Most először a jobb lábun kát emeljük fel kb. 50 cm re és egy nagy nyolcast rajzolunk a levegőben. Ezt háromszor ismételjük, majd lábunkat leengedjuk, kis lég zésszünet után a bal lábbal végezzük ugyanezt. Ügyeljünk arra, hogy a „rajzoló“ lábunk a lábujjhegyig egye nes maradjon. Néhányszor ismételjük, miközben ügyelünk arra, hogy a nyolcasok mind nagyobbak legyenek! Kétféle anyai szeretet ? Az autóbuszban egy anya ült előttem, ölében hároméves forma kisfiával, a másik ülésen 10 év körüli, szőke hajú kislánya ült. Jólesett látnom, milyen nagy szeretettel foglalkozott ölében ülő kisfiával, simogatta, babusgatta és a kicsiről sugárzott a boldog gyermekkor minden látható jele. A kislány. Illedelmesen ült a helyén, kezében könyvet szorongatott. — Boldog anya — gondoltam, örültem a kedves látványnak, — milyen szép Is az élet. Ebben a pillanatban a kislány leejtette a könyvet. — JaJl — kiáltotta el magát, a másik pillanatban már lehajolt, hogy felemelje. — Te ostobái — fordult a kislányhoz édesanyja, nem tudsz vigyázni?? Hogy lehet valaki Ilyen ügyetlenl A kedves mosoly egy pillanat alatt eltűnt, az Indulat kemény vonásokat rajzolt arcára, mely egészen eltorzult. Megdöbbentem ... Hogy lehet egy Ilyen kis ügyetlenkedésért ennyire haragudni? Nem ment a fejembe... Ez a kedvesnek látszó asszony ... A kislány bátortalanul kérlelte: — Ne haragudj anyukám, máskor vigyázok, — az anya kemény vonásait azonban nem oldotta fel a kérő hang, mintha nem jutott volna el a szivéig. — Mindjárt le kell széllnod, — hangzott keményen, — kőszülődjl Aztán Jó legyél a nagymamánáll Ne halljak rád panasztl A kislány felállt, arca piros volt s tétovázva nézett anyjára. — Kezét csókolom, — köszönt el bátortalan hangon. Odahajolt egy kissé az anyjához, hogy megcsókolja. Az arc elfordult tőle, kinézett az ablakon. A kislány csalódottan Indult az ajtó felé. ■ Szerbusz Ferlkel — köszönt a kicsinek. Szejbuszl — köszönt vissza a kisfiú. Az autóbusz megállt, a kislány leszállt ős megállt a járda szélén. Mikor az utasszállító elindult, felemelte kezét s szomorú kék szemét várakozással függesztette az ablakra. Vékony, fehér klskezővel Integetni kezdett, de az anyja már elfordult, nem nézett kislánya után. Arcáról eltűntek a kemény vonások, már újra mosolygott. — Arany csillagom, — gügyögte kedvesen a kisfiúnak. Hirtelen Ideges lettem. Mit tegyek? Miért nem néz ki Integető kislányára? Egy pillanat alatt történt mindez, már nem figyelmeztethettem, hogy viszonozza az Integetést, mert az autóbusz tovább haladt. Valami belső kényszertől hajtva gyorsan Integetni kezdtem azzal a gondolattal, hogy hátha úgy tűnik a szomorú szemű kislánynak, mintha édesanyja Intett volna vissza. S ahogy Integetve hátrafordultam, láttam, hogy a kislány sántlkálva Indul el útjára... Fássl Katalin VALLÁS és IGAZSÁG INZIGKOFEN egy kis falu a Német Szövetségi Köztársaságban, a sigmaringeni közigazgatási körzet területén. Lakóiról azt tartja a közhit, hogy szigorúan betartják a tízparancsolat tételeit, nem lopnak, nem ölnek és mentesek a hamis tanúzás bűnétől is. A Duna mellett fekvő kis falu messze fekszik a főúttól, van benne egy templom, egy kolostor, egy kastély és 800 ember, buzgó, hithű katolikusok. Az ilyen tiszta életű embereknek valószínűleg igen nyugodt az álmuk — gondolná, aki egy-két napot töltene a faluban és figyelné a lakosság életmódját. Pedig a szemlélő tévedne. Ugyanis igen sok inzigkofeni embernek nyugtalan az álma, ha eszébe jut Wilhelm Sauer, a fejő. Wilhelm Sauer 16 évvel ezelőtt ugyancsak helybeli lakos volt. Ügy emlékeznek rá, mint alacsony, szellemileg kissé elmaradott emberre, kissé sántított, nem Is dolgozott rendszeresen. A polgármester akkor azt mondta: Sauer szociális eset. 1950. október 4-én a kastély kertjében egy holttestet találtak, a 30 éves Elisabeth Schlosshardt, a francia megszálló erők tolmácsának holttestét. Az asszonyt baltával meggyilkolták. A NYOMOZÁS azonnal megindult. A nyomozók idegeskedtek, a lakosság nyugtalan volt, az államügyész sürgette a nyomozást. És akkor egy Schütz nevű Inzigkofeni kertész jelentkezett, aki bejelentette, hogy felesége október 4-én Wilhelm Säuert látta a falu felé közeledni a tett színhelyéről. Säuert azonnal elfogták és bár még számtalan nyomra bukkantak a gyilkosság ügyében, minden további nyomozást beszüntettek és kijelentették: a tettes kézre került. Persze egy-két igen fontos adat még hiányzott. Például mi volt a tett indltóoka. Hol van a gyilkos fegyver és nem utolsósorban: mit mond Sauer? A sigmaringeni nyomozók azonban alapos emberek, nem féltek a problémáktól. Az indltóok! Sauer koldusszegény volt, három gyermekről és a feleségéről kellett gondoskodnia. Segélyben részesült. És persze nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a szigorúan katolikus faluban ő volt az egyetlen református. Mindez elegendő ahhoz, hogy gyilkossággal vádolhassák? A nyugatnémet rendőrség szerint nyilván: igen. És a fegyver? A gyilkosságot baltával követték el és baltája Sauernek is volt. Hogy baltája egy faluban mindenkinek van, ezzel senki sem törődött. A balta balta, a gyilkosság, az gyilkosság. Emellett a tettes kabátján két vérfoltot is találtak. A szakértők megállapították, hogy a vér az A csoportba tartozik, márpedig ez megegyezett a meggyilkolt vércsoportjával. Igaz, hogy Saueré is az A csoportba tartozik, az is igaz, hogy egy tanú Igazolta, hogy a gyanúsított röviddel az események előtt nála dolgozott, megsértette a fejét és vérzett is — ez azonban a nyomozókat szintén, nem érdekelte. NÉGY nap és négy éjszaka szünet nélkül ült vallató! előtt Wilhelm Sauer. Tápláléka ez alatt az idő alatt egy tányér leves, egy kis savanyúkáposzta és egy szelet kenyér volt. Te gazember! Te gyilkos! Beszélsz?! Átadunk a franciáknak, azok lefejeznek! — Ha nem vallasz, a feleséged nem mehet vissza soha többé a faluba és a gyerekeid menhelyre kerülnek. Eltörjük a bordáidat! Éjjel-nappal négy napon át! Sauer már félájult volt, már nem volt egy ép gondolata, csak a rémület verte a szivét... az asszony, a gyerekek . . . aludni akart, aludni. És beismerte a gyilkosságot. Együgyüségében azt hitte, hogy a bíróság a tárgyaláson úgyis rájön az igazságra, hogy kiderül az ártatlansága. TÉVEDETT. A bíróság bűnösnek találta és életfogytiglani fegyházra Ítélte. Inzigkofenben él egy asszony, Frieda Sauer. Reggeltől estig a földeken dolgozik, vasárnap kisegít a helyi vendéglőben. Időközben felnevelte három gyermekét és 16 év alatt csak egyszer tudott annyi pénzt megtakarítani, hogy meglátogathassa a börtönben levő férjét. Tizenhat év alatt egyszer! A bruchsali börtön foglya visszavonta a kikényszerltett vallomást és kéri, követeli a perújrafelvételt. És a vélemények? Andrischok a kerületi törvényszék elnöke, a bírósági tárgyalás vezetője: Bizonyítottnak láttuk a bűnösséget! Schütz kertész felesége: Hát hiszen igaz, hogy Sauer sokszor ment gallyért az erdőbe . . nem tudom ... ma már nem tudom biztosan . . . A polgármester: Kínos ügy. Akkor sem volt biztos, hogy ő követte el. .. nem tudom, mi az igazság Thiel detektívfelügyelő, aki 1950-ben a nyomozást vezette: A Sauer-eset? Nem emlékszem rá! (QUICK)
