Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-26 / 34. szám

De Böttger nem sokáig élvezhette a dicsősé­get. Egy kártyacsata alkalmával — amikor már minden pénze elúszott —, a porcelán-készítés hét lakat alatt őrzött titkát tette fel utolsó­ként a lapra ... Vesztett! A titok elárulásáért börtön várt rá, s nyomo­rúságos halál. A megmentett „Hattyú“-mlnták A meisseni porcelángyár 1710 óta működik. Számtalan híres terméke közül a „Hattyú“­­szervlz a legérdekesebb, amelyet Heinrich von Brüchl gróf rendelt — Ingyen! Neki ugyanis joga volt a gyártól azt rendelni, amit akart, s nem tartozott érte fizetni... A 2200 darabból álló csodálatos étkészletet 1737-től 1741-lg készítették a gyár munkásai. A munka befejeztével a gróf még egy követe­léssel állt elő: — Törjék össze a mintákat, hogy soha senki­nek ne csinálhassanak hasonlót! A barbár kérés felháborította a munkásokat és a tervezőt, Johann Joachim Kaendlert. Ügy határoztak, hogy titokban megmentik a mintá­kat! A „Hattyú“-szervíz máig Is Meissen egyik leg­szebb és legértékesebb alkotása. A mai látogató — ha a gyár udvarába lép legelőször egy furcsa, lábakon álló alkotmányt pillant meg: ez a porcelánharangjáték. A klsebb­­nagyobb hófehér porcelánharangok bájos mu­zsikája azonban nem csupán Itt hallható. A piactéren magasodó Frauenkirche tornyába sze­reltek fel először — 1929-ben — hasonlót: Paul Börner professzor harangjátékát, amely naponta kétszer — délután egy órakor és há­rom órakor — szólal meg, s hangja betölti a környéket. A porcelán egyik „fővárosa“ Meissen híres város. A porcelán egyik „fő­városa“, amelybe évről évre több külföldi tu­rista zarándokol el, hogy megcsodálja a várat, beüljön egy Elba-partl matróz-kocsmába, fel­kapaszkodjon a Frauenkirche 192 lépcsőfokán, betérjen az 1454-ben épült céhházba, ahol most hangulatos vendéglő működik. De az út célja mindig: a meisseni porcelán­­gyár, s a múzeum, hiszen ez a jellegzetes mintájú porcelán hódítva járja be az egész világot, s a két egymásra fektetett kék kard a Német Demokratikus Köztársaság „diploma­tája“. .. SOMOS ÁGNES A porcelángyárban ma Is többnyire egyedi darabok készülnek, amelyek mind­egyikét gondos kezek festik A Frauenkirche tornyábél Ilyennek látszik a város régi piac tere, az 6sl város házával Slegert és a szerző felvételei iUllil inll i Pf?> Ibi© Bukarest lestül tavatnak egyike, a Herestau tó partián a lombos fák alatt van egy falu. Amint a látogató a falust udvarház kapufán keresztül­megy, kíváncsian tekinget jobbra, balra. Furcsa falu ez. Az egyik ház az erdélyi Háromszék jelleg­­zetességét őrzi, a másik pedig az olténok kultúrá­ját. A kis téren áll a gyönyörű maramurest fa­templom. A házak ablakán virág, függönyük be­húzva. A szélmalom kereket meg se moccannak, hiszen szél se rebben. Az ember szinte várja, hogy elénk lép a ház gazdasszonya, aki olyan szépen meszelte a ház elejét. Vagy virágszállal a kezében, hímzett ruhájában ktlép a kiskertből a lány, a ház gyöngye. Álmodozásomból azonban egy csapat élénk gyerek riasztott fel. A temesvári iskolások jöttek meglátogatni ezt a világon egyedülálló falu­múzeumot. Van is mit tanulni — egy helyen megtalálható a román szoctáltörténeti dokumentum. Hiszen a falvak, házak visszatükrözik a romániai parasztok ötletességét, gyakorlott találékonyságát s mlnde­­nekfölött csodálatos szépérzékét. Amint az ember belép a házba, egyedül csak egy színes zsinór — mely a szépszoba ajtajában van kifeszítve — emlékeztet rá, hogy múzeumban va­gyunk. A konyha földje frissen tapasztva, az ágyak frissen vetve, a padlásgerendán szellőzik a sok hímzett ruha. Járjuk a házakat, itt egy szép faragott kapu, amott a gazdasszony kezenyomát dicsérő festett ajtó, még egy remekbe készült kis bölcsőt csodál­hatunk meg. A szemlélő magyarázat nélkül is meg­érti, hogy a ház gazdája milyen gazdasági helyzet­ben volt. Bizony a lábad is megérzi, míg a 62 vidék szép­ségét, 223 épületben végignézed. De megért. Ez a nagy tanulmány, aránylag kis helyen elfér. Mindez a 17 ezer darab tájjellegű néprajzi kiállítási tárgy megmutatja — hogyan változott a román falu élete az őskortól napjainkig. Itt látható hogyan és mi­ből építkeztek egyes tájak lakót, hogyan fejlődtek tpart és házi szerszámaik és jellegzetes személyi tárgyaik. Az embert megejtt varázsával, hogy az itt levő házak nem valami hitvány másolatok, ha­nem mind eredeti, — melyet a falvakban tulajdo­nosaiktól vettek meg, — és hogy a falépcsők és a küszöbök mélyedésen egy-egy család nemzedékei koptattak kt. Immár 30 éve áll és bővül a Herestau tó partján ez a szoctáltörténeti dokumentum. Azt ts bizonyít ja, hogy Románia a szocialista kultúr-forradalom folyamatában nagy súlyt fektet a nép kulturális örökségének védelmére és ápolására. Hogy nemzet­közi viszonylatban is nagy szerepe van, azt az bizonyítja, hogy ez az első legnagyobb és leg­gazdagabb, több évszázadot felölelő paraszt szocio­lógiát gyűjtemény az egész világon. S nagy előnye, hogy nemcsak kiállítást tárgyak gyűjteménye, ha­nem kutatói műhely, a román kultúra és nevelés központja. Íme egy falu Bukarest szívében. A falust utcák és kertek gyümölcsfát között ide látszanak Buka­rest toronyházat. Estefelé tdevllágltanak a neonok A falumúzeum udvarházát bezárják s alszik az élet­telen falu a főváros szívében. A versenybe az Is bekapcsolódhat — aki csak egy ország­ra vonatkozólag ad válaszokat. Minden országról 2X5 kér­dést teszünk fel, a díjakat Is eszerint sorsoljuk ki. A nagy­díjat azonban csak azok között sorsoljuk ki, akik minden országra vonatkozó kérdésekre helyes választ adnak. A díjak: 7 nap Budapesten — 7 nap Berlinben — Moszkvá­ban a NOSZF 49. évfordulóján — Egy hét Bukarestben — és további 35 értékes jutalomtárgy. A helyes szelvények kisorsolására ez év októberében kerül sor. Az I. kérdéscsoport helyes feleletei Jugoszlávia 1. Desanka Maksimovic Kegyelmet kérek Jablanica — 45 km Indija Temerini Jávor üzem 10 éves évforduló Jara Ribnikarová — Két meddő szerelem Irta és fényképezte LÉVAY E.

Next

/
Thumbnails
Contents