Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-26 / 34. szám

UHURU - UMOJA ORSZÁG: KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: POLITIKAI PÁRTJA: FŐVÁROSA: LAKÓINAK SZÁMA: ÉGHAJLATA: HEGYSÉGE: TAVAI: TERMÉNYEI: ÁSVÁNYAI: VALLÁS: NYELV: TANZÁNIA, Független Egységes Köztársaság J. Nyerere Afrika Tanzániai Nemzeti Uniója Dar el Salam 10 millió (háromszor akkora területen, mint Csehszlovákia) tropikus Kilimandzsáró (5889 m, Afrika legmagasabb hegye) Victoria, Tanganyika 1435 m mély (a Bajkál-tó után a vi­lág legmélyebb tava) sziszalnád, szegfűszeg, bors, gyapot, kókusz, kávé, szén vasérc, gyémánt, arany katolikus, protestáns, mázlim swahil, angol. Kfi* felvétele A címben szereplő szavakat: Szabadság ás Egy­ség — aranybetűkkel nyomták e fiatal ország cfmerére. Ez a terület kát évezreden keresz­tül az Indiai óceán kereskedelmi útjainak közép­pontjában állt. E jelszavakkal egyesült a nemzet a gyarmati elnyomás ellen. Tanzánia két éve nyerte el függetlenségét s azó­ta népe új életét építi. Erről beszélt Clara Mare­­alle és Tabea Karamuna, a tanzániai nőmozgalom két vezető egyénisége, akik a Csehszlovákiai Nő­bizottság vendégeiként tartózkodtak hazánkban Azért jöttek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek és új barátokkal gazdagodjanak. Mindenekelőtt kötelességeik és jogaik megisme­résére tanítjuk hazánk asszonyait, a nemzeti ön­tudat és az egyenjogúság eszméjét oltjuk beléjük mondották többek között. TŰSÖMÉ KWA FURAH swahilül azt jelenti: örömmel olvasni. Ez náluk az írástudatlanság elleni küzdelem jelszava. A fér­fiak és nők hetenként háromszor foglalják el he­lyüket a lombos fák árnyékában országszerte, hogy megtanuljanak írni és olvasni. Itt ismerkednek meg az egészségügy ás a higiénia alapszabályaival is. Az írástudatlanság felszámolását elsőrendű fel­adatának tekinti ez a fiatal köztársaság, melynek megoldásához a Tanzániai Nemzeti Női Szervezet segítségét kérte. A felszólításra az írástudó nők kisebb csoportokat alakítottak, s ezek hazafias kötelességüknek tartják, hogy minél több nőt von­janak be a tanulókörökbe. Az ő munkájuk eredmé­nye, hogy tavaly a tanfolyam résztvevőinek 75 szá­zaléka nő volt. Ezek a nők megértették, hogy az új társadalomban nem érvényesülhetnek tudás nélkül. — Adj tudást a nőnek — müveit lesz a nemzeti Ez a mondás szállóigévé vált Tanzániában. A többnejűség nem zavaró körülmény. Ki merné ezt állítani asszonyaink közül? Vendé­geink minden kendőzés nélkül beszéltek a mozli­­mok többnej őségéről Végül is mellünknek szegez­ték a kérdést: — Erkölcsösebb talán, ha egy férj­nek két-három olyan kedvese van, akiről a feleség nem tud? — A keresztényeknek nálunk is csak egy felesé­gük van, a mozlimuknak több, számukat anyagi helyzetük szabja meg. A legtöbb jogot azonban mindig az első asszony élvezi. A férj a többi fele­ség kiválasztását is megbeszéli vele. A feleségek jó barátságban élnek egymásközt. Amennyiben a fér] jövedelme megengedi, mindegyiknek saját lajcása van. Féltékenység? Nem, ezt mi nem ismerjük. A nép ellenségei: tudatlanság, betegség, sze­génység. Az ilyen örökséget nem könnyű felszámolni egy fiatal államnak. Az ötéves terv keretében könyör­telen harcot folytatnak ellene. Tanzánia ma még az ellentétek országa. Vannak települések, ahol még a legelemibb higiéniai be­rendezés is ismeretlen fogalom, ahol még nyitott tűzhelyeken készül az ebéd, s mellettük új lakó­negyedek emeletes házakkal, villanyfőzővel, jég­szekrénnyel, fürdőszobával. A szociális különbségek eltörlése érdekében a kormány egységes árakat szabott meg, államosí­totta a külkereskedelmet, valamint az angol és svéd telepesek sziszalnád-íiltetvényeit. Ugyanakkor negyvenezer szegfűszeg-termelőt nem kötelez föld­adó fizetésére. Ezek a reformok Tanzániát a leghaladóbb szel­lemű, független afrikai államok közé sorolják. S ennek az országnak üdvözletét hozta el asz­­szonyainknak Clara Marealle és Tabea Karamuna. R. KRAUSOVA szemével dozóhelyei. Bármelyik parkrészlet beillene Csipkerózsika meséjébe. A lián, filodend­­ron, a virágzó narancs vegyes illata el­­kábit. Némelyik levél apró, némelyik az elefánt füléhez hasonlatos. Izzanak a virá­gok, az apró bimbócskák, az ormótlan tuskószerű képződmények. Elszórva a kávé fehér piciny csillagvirágai világítanak. A fügefa széles levelei sátorként rejtenek el egy-egy családot. Mexico City lakosai nem járnak a Riviérára. Saját városuk hatalmas parkjai nyújtanak lehetőséget testi-lelki felüdülésükre. Vasárnaponként úgyszólván az egész város lakossága a parkokban található. Az egyetemváros jó kőművesek és képző­művészek becsületes munkája, akik nem takarékoskodtak a kővel, téglával és ha­barccsal. Mindenütt ott a merész építész kézjegye, aki az anyag súlyát leküzdve, játékosan, légiesen lendítette magasba mű­vét. Mesterségbeli alaposság jellemzi vala­mennyi épületet. Az egyetemi könyvtár monumentális épülete egyedülálló képző­­művészeti alkotás világviszonylatban is. Falain régi indián történetek, mondák, legendák rajzai láthatók, színes, plasztikus kivitelben. Mexico City szívében, a Zócaló terén áll a Catedral de la Ciudad de Me­xico, amelyet Mexico hódítója, Cortéz ala­pított, s amely nemcsak a legrégibb kated­­rális és leggyönyörűbb klasszikus építé­szeti remekmű, — reneszánsz, kései barokk és mór stílusban épült, — de arról is ne­vezetes, hogy az ország egyik legnagyobb piramisa fölé építették, melyet az idő és a homok betemetett. Már említettem, hogy a város lápon épült. Ezért sok épület — közöttük a Ba­silica de Santa Maria de Qüadalupe — süllyed, Helyreállításuk rengeteg műgon­dot, munkát, pénzt igényel. Belsejük csupa arany és ezüst. CORRIDA - BIKAVIADAL Az arénát sűrű embergyűrű övezi. 60 ezer szempár figyeli lélegzetvisszafojtva a torreádor minden mozdulatát. Öt-hat má­zsás hústömeg törtet el a híres Fermin Murillo, a karcsú, pompásan öltözött tor­reádor mellett. A felajzott bika nekimegy a vörös posztónak. De a rongyanyag pu­ha, enged, nagyot lódul az állat teste, ha­ragja hatványozódik és úgy fröccsen szét, mint a kőre hullt üveg, ha szilánkká for­­gácsolódik. A torreádor balkarja hozzáér a bika testéhez. Minél szorosabban súrolja egymást a két test, annál nagyobb a kö­zönségsiker. Két lépés jobbra, kettő balra, futás, csönd. A bika egy pillanatra meg­torpan. Nagyot szív a forró levegőből s miután tüdeje megtelik, új próbálkozás­ra lendül a nagy test. Fermin Murillo hosszú, éles pengéje még egy pillanatra felvillan, majd az egyedül sérthető gerinc­­csigolya mentén a bika szívébe hatol. A torreádor félreugrik, az állat térde meg­roggyan, elterül. Véget ért a harc. Hatvan­ezer tenyér tapsolja a dicsőség ütemét. Tombol az embergyűrű. A győzőt úgy ün­nepli a nép, mint a hadvezéreket szokás. A bikaviadal, a La Plaza de Mexico — a Mexico Arénájában — nem sportnak, művészetnek számít. De jaj annak a bátor legénynek, aki lépést téveszt, s a bika toporzékoló patái alatt végzi dicsőségét, szerencsés esetben törött bordával, de sok esetben a temetőben. Egy bizonyos. Az ügyes torreádor milliomos. S ez mindenkor csalétek. Az utánpótlás elkerülhetetlenül szükséges, mert rövid a torreádor élete. Dics, fény és pénz veszi körül. Nemcsak családját, egész rokonságát tartja el feje­delmi módon, ám jómagának kevés jut a jóból, mert előbb-utóbb véresen hull el az ifjú és ünnepelt csillag. Vasárnaponként ismétlődik ez a kegyet­len, mégis vonzó játék, melyet Mexico spanyol hídítói hoztak be annak idején az országba. A hagyományos játékszabályok sérthetetlenek. Sportként emlegetni egy bikaviadalt Mexico City lakosa előtt, sértésszámba megy. A torreádort jobban fizetik, mint az operaénekest és jobban hódolnak előtte, mint a királyok előtt szokás. Egy-egy vasárnapon hat bika vérét issza föl az aréna homokja. De alighogy az egyik tetemét kivonszolják, színre engedik a másikat, s kezdődik minden elölről. Amikor a torreádor színre lép, a néző­tér legszebb lányának perdíti oda kalap­ját. Szégyenteljes körülmény lenne kalap­ban meghalni. Ha a torreádor életét veszti, kalapját ereklyeként őrzi a lány családja, s apáról fiúra száll az örökség. A nevét nagy tisztelettel emlegetik évek hosszú so­rán át. Amilyen hálás a nézőközönség, olyan kegyetlen is tud lenni. Ha a torreá­dor egyetlen bizonytalan mozdulatáról észreveszi, hogy fél, kifütyülik és mene­külnie kell árkon-bokron át. Ilyen esetben a repülőtér felé veszi útját a menekülő, ott vár rá a gépe. A fellegekben nem érheti utol a veszedelem, amely életének legalább annyira tragikus végét jelentené, mint a toporzékoló bika haragja.-My-Az egyetemi könyvtár monumentális épülete. Falait modern művészek plasztikája díszíti

Next

/
Thumbnails
Contents