Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-12 / 32. szám

А/ LIBERECI ÁRUMINTAVÁSÁR Közönséges vásárként, amolyan őszi kiárusításként indult 1955-ben, majd egyre szélesedett a keret, vál­tozott az elgondolás. Az értékesítés mellett egyre jobban előtérbe került az újdonságok bemutatása. Végül is kialakult az árumintavásár, amelynek célja, a közszükségleti árucikkek bemutatása és eladása lett. Az idén immár tizenegyedszer nyíltak meg a ii­­bereci pavilonok kapui. S elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek mind valami újjal gazdagították a vásár jellegét. Tavaly végre kialakult a végleges koncep­ció. Az állami ipari vállalatok mel­lett első ízben jutottak szóhoz a helyi ipari vállalatok, és a kisipari szövetkezetek. Alkalom nyílt arra, hogy a három szektor összeha­sonlítsa gyártmányait, s hogy így kezdetét vegye a fogyasztó szem­pontjából mindenképpen hasznos versengés. A libereci árumintavá­sár ma a nálunk gyártott köz­szükségleti árucikkek teljes skálá­ját vonultatja fel értékesítéssel egybefűzve. Természetesen jelentőségével karöltve szélesedett a vásár láto­gatóinak köre is. A helyi, majd kerületi jellegű vásárból országos akció lett, amelyre hazánk összes járásaiból özön­lenek a látogatók, de egyre nagyobb érdeklődést kelt a külföldi szakemberek köreiben is. N í ntha megelevenedett mesevilágba toppanna az ember, amikor belép a libereci vásár pa­vilonjaiba. Itt a tavasz tündére kínálja feléd az ébredő természet első törékeny virágait, amott a nyári színek tarka virágpompája gyö­nyörködteti az ember szemét. Csodálatos a pavilo­nok elrendezése. Az ember szinte meg-megáll az ámulattól. S a virágok közt, a pompás mesekiraka­tokban szebnél szebb árul Jirí Santar, Klement Gottwald államdíjas művész, a vásár tervezője, a négy évszak szerint tagolta a kiállítást. S bár már megszoktuk tőle, hogy évről év­re valami újjal lepi meg a látogatókat, változatos megoldásai minduntalan a legmagasabb elismerést váltják ki. Erről nem egy bejegyzés tanúskodik a lá­togatók könyvében. A libereci vásár az értékesítés és az ú|donsagok bemutatása mellett még egy fontos célt szolgál. Ne; véli látogatói ízlését, s egyben kijelöli a következő év divatját is. Ezt leginkább az UBOK (Lakás- és Öltözködési Kultúra intézete) pavilonja érzékelteti. Az UBOK már hagyományosan nagy érdeklődésnek örvend. Nem véletlen tehát, hogy minden évben éppen itt van a legnagyobb tolongás. Hiszen az itt bemutatott modelled közül nem egy szolgál majd alapul a jövő évi konfekció gyártásához. A férfidivatban ismét szóhoz jutottak a könnyű, világos színű nyári öltönyök, amelyek annyira hiá­nyoztak az utóbbi évek kollekcióiból. A nadrágok továbbra is manzsetta nélküliek, talán egy gondo­latnyival feszesebbek mint ahogy az idei divat meg­szabja. Vonaluk különben nem változik. A zakók ugyancsak testhezállóbbak, az oldalvarrások 15—20 cm magasságig nyitottak. A zsebeket kissé ferdén metszik, zsebfedéllel díszítik. Gyakori a kockás, vagy az u. n. Eszterházy — mintás szövet, amelyből vagy egész öltönyöket, vagy csak zakót, esetleg nadrágot varrnak. Az utóbbiakat egyszínű nadrág, zakó egé­szíti ki. Az ingeket berakások, vagy apró lerakás díszíti. A felöltők laminált anyagokból készülnek, vonaluk ennek megfelelően egészen sima vagy csak enyhén bővülő. Az idén első ízben fordítottak a divattervezők kü­lön figyelmet a házi öltözékre. A kezdeményezők, a helyi ipari vállalatok. Például a píibrami járási ipari-vállalat nagyon szép és praktikus házi pongyo­lákat mutatott be. Kívánatos lenne azonban, ha a példán okulnának a nemzeti vállalatok is, s nagyobb gondot fordítanának erre a kérdésre. A piacon ugyanis nagyon kevés az igazán megfelelő házi ru­ha. Pedig ez a vásár is bizonyítja, hogy nagy a kereslet. LÁBBELI Amint azt Liberecen is láthattuk, a cipőgyártás te­rén lényeges változások várhatók. Az utolsó évek divatjának hegyes orrú, tűsarkú cipellőit, masszívabb, tompább orrú cipők váltják fel. A sarkak is lénye­gesen erősebbek lesznek. A tűsarok csaknem telje­sen kiszorul, s kizárólag az estélyi cipőknél marad meg. A tavalyi bemutatón a hasított bőrből gyártott, u. n. antilop-cipők nyertek érmeket. Az idén pedig a finoman kidolgozott, puha bokszbőrökből készüli újdonságok. Erősen érezteti hatását itt is a Courrége és az op-art. Főleg a SVIT nemzeti vállalat gyárt­mányain. Ez az üzem különben a vásár szamára gyártott néhány cipőfajtát, amit a helyszínen értéke­sített. Nem is kell mondanunk, hogy szinte közelharc folyt értük. Megnyugtató, hogy a lábbelit készítő vállalatok az idén végre teljes mértékben eleget tettek a ké­nyelmes női téli cipőket sürgető követelményeknek. Az elmúlt télen oly nagyon keresett rövid szárú csizmácskák nagy választékát mutatták be. Egy saj­tóértekezleten is kihangsúlyozták, hogy az idén már nem lesz sorbaállás a cipőboltok előtt, jut csizma mindenkinek. Sajnos, hiába kerestük Liberecen az esős időknek megfelelő női cipőt. A jelenleg kapható gumicipőket ugyanis távolról sem tartjuk megfelelőnek. Izzad ben­nük a láb, s így a nők, ha nem akarják egész nap lábukon tartani, kénytelenek egy pár pótlábbelit hor­dani a táskájukban. APRÓ KELLÉKEK Az elegáns öltözék elmaradhatatlan része a kesz­tyű, kalap és a kézitáska. Ezeket rendszerint külön­­külön vásároljuk, és ayakran nem is tudjuk beszerez­ni egy színben. Az idei libereci vásár egyik kellemes meglepetése, hogy a díszműárut gyártó vállalatok azonos anyagból készített kézitáska és kesztyű-gar­nitúrákat mutattak be. A Courrége stílus itt is érvé­nyesül. Nem egy több színű, geometriai térosztású kollekciót láthattunk. A nagy, feltűnő csatokkal díszített női kézitáskák helyett a jövő évben már kisebb táskák jönnek di­vatba. Gyakori a kettős fogantyú, amely lehetővé teszi, hogy a táskát egyaránt hordjuk a kezünkben vagy a vallunkon. ^Behavazott utcák" a fák ágairól csüngő jégcsa­pok az igazi zimankós tél hangulatát idézik a „G" Divatos karkötő és melltű. Különböző színekben készül, de a legnagyobb tet­szést a tekete-tehér kombináció nyerte el Férjünk jövő évi divatjából egy mo­dell Az aranyérmet nyert csipkéből készült estélylruha kabáttal

Next

/
Thumbnails
Contents