Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-05 / 31. szám
ÖSZIBARAflfaVÖLGY Sok útja van az én hazámnak. Jól karbantartott utak és vasutak kapcsolják össze az ország szívével, az ország fővárosával a legtávolabbi részeket Is. Az országutak keresztben, hosszában összekötik az egyes falvakat, városokat. Még a termőföldekre, kertekbe, szőlőkbe, rétekre vezető dűlőutak Is az országutak felé sietnek. A baráti Csehszlovákia olvasóival együtt, akik Szófiából a Fekete-tenger partján fekvő Napfény partra igyekeznek, a sok út közül a balkáni síkságán keresztül vezetőt válasszuk. Ez a legegyenesebb és a legszebb útvonal. A Balkán aljai síkság nemcsak földrajzi elnevezése a Stara plamína és a Stredna hóra között fekvő területnek, hanem minden bolgár számára megbecsült, drága vidék. Itt született Christo Botev neves bolgár költő, Vasil Levskjí, a nagy forradalmár, Ivan Vazov, a bolgár irodalom klasszikusa. Koprivsticában 90 évvel ezelőtt hangzott el az áprilisi felkelés első ágyúlövése, amely hírül adta a világnak, hogy: .„Bulgária az ötszáz éves rabszolgaság ellenére még él, és örökké élni fog.“ Elsőnek a Rózsák völgye üdvözöl bennünket, sajátos, semmihez sem hasonlítható illatával. Májusban és júniusban csupa virág a völgy, amely valóban a természet egyik csodája. A Rózsavölgytől keletre kezdődik az őszibarack völgy. A bővizű Tundzsa folyó mentén terül el. Ennek a völgynek nincs százéves története, mert csak tíz évvel ezelőtt kezdtek beszélni róla. Az első őszibarack fákat a harmincas években ültették. Őszibarack szüret. Csendes, széltől védett, napsugaras hely ez. Északról a Balkán hegység felfogja a barátságtalan szeleket és a zord hideget. Délen a Stredná hegység lankái nyitnak utat a Fekete-tenger felől jövő enyhe szellőknek. Gyakori a kiadós, csendes eső. Amit nem öntöz meg az eső, kipótolja a Tundzsa folyó, amelynek vize számtalan csatornán keresztül táplálja a földeket és a kerteket. A nap bőkezűen ontja Itt sugarait. Minden növény jó termőtalajra talál itt. Megterem a búza, kukorica, szőlő, dohány, alma és a cseresznye. De mégis az őszibarack igazi hazája ez a vidék. Nem véletlenül nevezték el Őszibarack völgynek. Nyár van. A tengerparti üdülés, és az őszibarack érés ideje. A gyümölcsfák roskadoanak a bő termés súlya alatt. A gyakorlott gyümölcsszedők a termést ládákba rakják és rögtön szállítják a fogyasztókhoz. Néhány óra alatt a szállítmány a Feketetenger partjára ér, és másnap már a csehszlovák, lengyel, német, osztrák és a skandináv turisták asztalán mosolyognak a bolgár nyár üde gyümölcsei. Az erős napfénynek, melegnek és a hosszú vegetációs Időszaknak köszönhető, hogy a bolgár őszibaracknak fenséges zamata és szemet gyönyörködtető színe van. A Marigold, Hale és az Erbert fajták termése nagy, általában a 250—300 grammot is eléri, de vannak nagyobb 500 grammos példányok is. Arról nevezetesek, hogy magas a cukor- és a vitamintartalmuk. Száz gramm őszibarackban 6,40—10 % cukor és 12- го mg vitamin van. Kellemes illatnak és üdítő, savanykás Ízűek. A konzervgyár látképe. Bulgáriában körülbelül 30 féle őszibarack fajtát termelnek júliustól — októberig, nyolc-tíz naponként érik be egy-egy őszibarack fajta. A völgyben levő gyümölcsösök legnagyobb része a Gavrailovo község ChadäSi Dimiter nevű szövetkezetének tulajdona. Ebben a szövetkezetben hét község 4000 hektár termőföldjét egyesítették. A szövetkezeti családok száma 1400. Jó hírnévnek örvend a gazdaság. őszibarack termelésben az első helyen áll Bulgáriában. Habár az őszibarack a megművelt földeknek csak a nyolcad részét képezi, mégis az őszibarackból származó bevétel a tiszta jövedelem 48 százalékát teszi ki. A múlt évben a szövetkezetnek a gyümölcs értékesítéséből egy millió leva jövedelme volt. Milliós számok jellemzik a termelést is. Csaknem 6 millió kiló gyümölcsöt szedtek le a szövetkezeti tagok háztá ji kertjében. Évente 50 hektár új gyümölcsöst ültetnek ki és ezenkívül felfrissítik a régieket. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy több fajta őszibarackot ültessenek, s így elkerüljék a szüretelés idején előforduló nehézségeket, mivel a gyümölcsöt kézzel szedik. Különben a termeléssel kapcsolatos munkák többnyire gépesítve vannak. Permetezésre, a földek trágyázására, mezőgazdasági repülőgépeket használnak. Erre a célra a szövetkezet a korszerű 'kifutópályával ellátott saját repülőteret épített. A termés 50 százalékát friss állapotban szállítják az európai piacokra. Gyümöcseik csakis extra vagy elsőrendű osztályzással kerülnek forgalomba. Az egész termés negyed részét a szövetkezet konzervgyára dolgozza fel, és mint kompót kerül kivitelre. A többit más feldolgozó üzemekben és a hazai piacon értékesítik. Közben kedves olvasóinkkal meg is érkeztünk a Fekete-tenger partjára. Az üdülőközpont ebédlőjében, az ízlésesen terített asztalon őszibarackkal megrakott gyümölcsöstál fogad bennünket. Ez is az Őszibarack völgyből került ide, amelyen átutaztunk. A mi hazánk termése, és szövetkezeti dolgozóink szorgalmas munkájának csodálatos gyümölcse. NIKOLINA BEREMSKÄ HEINZ SIMON: A sisakot Az asszony a világos sisak aiatt: Hildegard Rasche, a Koenen-tárna párttitkára. Ki hinné, hogy már 37 éves? Barna szem, keskeny, erélyes száj, fekete rövid hajjal övezett sápadt arc. A munkája nem „fenékig tejfel“. Amikor valami baj van, homloka szigorú ráncot vet. Olyankor felsóhajt: hát törjük a fejünket! AZ EMBER nem születik vezetőnek és különösen nem párttitkárnak. A kíváncsi kukkantó KALANDJAI.. A magyar televízió-adások ifjú és felnőtt nézői hosszú évek óta rendszeresen találkoznak vele a képernyőn, a „Kukkantó“ műsorában. Ilyenkor — legyen bármiről szó — egész lénye megtestesült érdeklődés, kamaszos kíváncsiság, s „nagy osan“ illeszti szemére a kukkantok óriási fekete pápaszemét. Illik rá az a szerep, hiszen Hacser Józsa egész valója sugározza a mókás életkedvet, a minden iránt érdeklődők örök gyerekességét ... — Úgy látszik: én sohasem növök ki a gyerekkorból! De nem is bánom ezt . . . — nevetett, s kicsit érdes, különös hangja most is kamaszos huncutsággal csengett. — A „Kukkantó“ műsorait is ezért szeretem olyan nagyon, s mindig megdöbbenek: mennyi izgalmas kérdés, mennyi tudásvágy lakozik a mai gyerekekben! Bevallom: sok mindent én is ebből a műsorból tanultam meg . . . — Például? ... Mi volt a legizgalmasabb? A kígyók! — halkította le a hangját hátborzongatóvá. — Az egyik adásban a kobrákkal ismertette meg a gyerek-nézőket egy szelídítő. Az adás előtt bejött a stúdióba, s szerényen letette maga mellé aktatáskáját. Odaléptem hozzá, s csevegve megkérdeztem: hát a kígyókat hol hagyta? . . . A táskájára mutatott: itt vannak, mindig ebben hordozom őket! . . . Már nyitni akarta a táska csattját, de én elugrottam, s csak tisztes távolságból mertem megkérdezni: tessék mondani, ezek mérgesek? A kígyók gazdája a világ legtermészetesebb hangján közölte, hogy kobráinak csípése csak akkor halálos, ha eret ér, de nincs ok az izgalomra, mert hozott magával kígyó-méreg elleni szérumot is! . . . Máig sem tudom, hogyan éltem végig azt az adást! Hacser Józsának eredetileg van egy ki-
