Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-29 / 30. szám
Modern védőszentek „Szent Borbála, oltalmazz minket" — fohászkodtak az egykori bányászok, amikor a föld mélyébe indultak szenet feftent. és így könyörögtek segítségért, oltalomért a többi veszélyes munkát végző emberek ts védőszentfeikhez, hogy dolguk végeztével egészségesen térhessenek haza, családjuk körébe. Mert munkaadóiknak a feudalizmus idején éppúgy, mint a kapitalista társadalomban, csak egy volt a fontos: a dolgozók munkájából eredő haszon. Hogy lábukat törik-e, tüdejük, gyomruk, szemük slnyli-e meg a rossz munkafeltételeket — nem érdekelt senkit. Az ember nem élhet a reménység, s a biztonság — legalább képzelt — tudata nélkül, ezért kellett valaki — ha más nem, legalább egy védőszent, akt szerintük, számon tartotta gondjaikat, kéréseiket, egyszóval törődött velük. Ma ts vannak még veszélyes munkahelyek. Ártalmas levegőjű bányák, mérges11 gázok, a szervezetre károsan ható vegyi anyagok, embert süketítő, dübörgő gépek, vakító hegesztöpisztolyok, forró kazánok, különféle sugárveszélyek, rázós vbntató és vontatott gépek, tüdőt rongáló porok. A mat modern védöszentek tudományos alapon vizsgálják. hogyan hatnak a különféle foglalkozások a dolgozók egészségére, és az ő ellenőrzésük mellett, útmutatásuk alapján alakítják a munkakörnyezetet, rendezik a dolgozók munkafeltételeit, határozzák meg, milyen védő intézkedésekre van szükség, mennyi szabad idő jár a dolgozóknak, korukra, nemükre, egészségi állapotukra való tekintettel.' Bratislavában 1953-tól működik a Munkaegészségügyi és Foglalkozásokból Eredő Betegségeket Kutató Szlovákiai Intézet. Eleinte kis személyzettel, hiányos felszereléssel végezték munkájukat, kutatásaikat. Am egyre igényesebb feladatokat kellett megoldaniuk. Gombamódra nőttek Szlovákiaszerte az új gyárak, üzemek. Sajnos, úgyszólván az egészségügyi szolgálat ellenőrzése nélkül. Később kellett pótolni a szellőztető berendezések hiányát, a szociális helyiségek építését, s intézkedéseket foganatosítani a dolgozók egészségének védelmére. Fokozatosan felzárkózott aztán az intézet ts Szlovákia rohamos fejlődéséhez, hogy biztosítsa a dolgozókról való gondoskodást. Merőben új problémákat hozott magával a szocialista mezőgazdaság, a nagyüzemi alapokra helyezett — gépekkel, vegyszerekkel, műtrágyával végzett termelés. A különféle vontatógépek kezelésénél felszínre kerültek a műszaki hiányosságok. Az éjszakai munkánál, nagyobb sebességnél nagy volt a j balesetveszély, a dolgozók egészségére károsan hatottak a rassz rugózásé vontatógépek. A növényvédelemben használt vegyszerek, a műtrágya, mérgezésveszély lehetőségeit hozta magával. Alapos vizsgálatok, kutatások alapján tehettek csak javaslatot a műszaki módosításokra — de addig is, átmenetileg ki kellett dolgozni a gépek vezetésére alkalmas személyek felvételének szabályait. A higiéniai szakosztálynak szoros kapcsolatot kellett felvennie az egészségügyi állomásokkal. A szakmai iskolázásokból, a tanácsadásból fejlődött ki a védnökségt forma, amely ma már lehetővé teszi, hogy jobban kihasználhassák a gyakorlatban a kutatás eredményeit. Ma már Jgomoly tanácsadói szerepet töltenek be az ipart és mezőgazdasági építkezések terveinek kidolgozásában is. A fiziológiai szakosztály kutatásainak fő célja, hogy az Izommunka, valamint az ezt befolyásoló tényezők hatását vizsgálja. Különösen lényeges ez a fejlődő szervezet esetében, valamint a nők egészsége szempontjából. Az intézet az ún. professziograftkus módszer alapján állapítja meg a különféle foglalkozások hatását az emberi szervezetre. Jó segítséget nyújthat ez a módszer a megváltozott munkaképességű emberek, nők, fiatalkorúak és Idősebbek számára a megfelelő munka biztosításában. Eddig körülbelül 150 nagyobb szlovákiai gyárban és üzemben határozták meg ennek a módszernek az alapján a különféle munkák jellegét, és tették lehetővé a munkakörülmények hatásának vizsgálatát az emberek megbetegedésére, hiányzására. Külön szakosztály foglalkozik a tüdő- és a légzőszervek megbetegedésének vizsgálatával. A szénpor hatása a bányászok egészségére, az ipari por biológiát hatása, a gázok- és a vegyianyagok okozta elváltozások az emberi szervezetben, a mezőgazdaságban keletkező porok hatása is vizsgálatuk tárgyát képezi. Javaslataik, irányításuk alapján megelőző intézkedéseket foganatosítanak a különböző üzemekben. Az ő segítségükkel dolgozták kt a forró környezetben dolgozók táplálkozási normáit, a védőitalok szükségességét, a nők és a fiatalok engedélyezhető megterhelését, éjszakai munkára való beosztását. Javaslatot tettek a munkaidő rövidítésére, a legmegfelelőbb munkafeltételek biztosítására a termelés gépesítésének, az automatizációnak a bevezetésével. A környezet pszichológiai hatásának jelentőségére is öli hívták jel a figyelmet. A munka higiéniáját és a különféle foglalkozásokból eredő betegségeket kutató szlovákiai intézet tehát jelentősen befolyásolja a munka termelékenységének alakulását is. Éppen ezért, kutatásuk jelentősége most, az új gazdasági irányítás bevezetésével még nagyobb lesz. Hogy mennyiben védője a dolgozó nők érdekeinek, egészségének, mi erre vagyunk kíváncsiak. Mennyit dolgozhatnak az asszonyok és mikor, milyen körülmények között? Valóban kevésbé gazdaságos-e az alkalmazásuk, mint a férfiaké? Milyen munka ártalmas az egészségükre? Miért betegednek meg, s mikor maradnak otthon? De kérdéseinkre válaszoljanak ők, az intézet dolgozói. Következik: A dolgozó nó egészsége és a nehéz fizikai munka. A. E. Ezelőtt 15 évvel, 1950 novemberében nevezték ki dr. Radnót Magdát egyetemi tanárrá. Erre tudományos munkássága tette érdemessé. Különös jelenség ragadta meg a professzornő figyelmét. Akkor ifjabb Imre József, Európa-hírű szemészünk tanítványa es munkatársa volt. A Mária utcai szemklinika kísérleti laboratóriumában a hivatalsegéd véletlenül két hímnyulat zárt össze éjszakára. Az állatok természetesen összemarakodtak, s harc közben az egyik nyúl heréje súlyosan megsérült. Az állat szemén — a sérült miriggyel ellentétes oldalon — zöldhályog keletkezett. A fiatal orvosnő azzal a meglepő kívánsággal állt professzora elé, hadd folytasson ilyen irányú kísérleteket; mert mint mondotta — véleménye szerint a két jelenség között kapcsolatnak kell lennie. A professzor mosolygott. A gondolat képtelennek tűnt, Imre József azonban, hűen önmagához, nem fojtotta el fiatal munkatársa fellobbanó tudományos érdeklődését, hanem lehetőséget adott a kísérletek megkezdéséhez. A professzornő félbeszakítja beszélgetését: — Nagy szó volt ez akkor! — mondja. — Nemcsak fiatal voltam, hanem nó is! S a tudomány világában, s ezen belül különösen a szemészek körében még az a nézet uralkodott, hogy nőnek nem való a kutató, kísérletező munka, sőt, hogy nőt műtőasztal mellé engedni — istenkísértés, legfeljebb mint gyakorló orvos állhatja meg a helyét, hétköznapi esetekben . . . Imre professzor azonban nemcsak tudásáról volt nevezetes, hanem haladó gondolkodásáról is . . A SZEM NEMCSAK. ÉRZÉKSZERV! Lehetőséget és pénzt! — kapott a kísérletek megkezdéséhez. Hamarosan kiderült, hogy első megfigyelése valóban törvényszerűséget rejt: az állatok szemén megmutatkozik, ha ellenkező oldali heréjüket vagy petefészküket megsértik vagy mesterségesen elsorvasztják. — Ez az első felfedezés, ha nem is oldotta meg a zöldhályog keletkezésének titkát, de közelebb vitt hozzá — mondja Radnót Magda professzor. — A zöldhályog ugyanis nem „hályog“ a szó szoros értelmében. Lényege: a szem nyomásának emelkedése, ami a látóideg elsorvadásához vezet. Ha tehát a belső elválasztású mirigyek vala-Ezzel и két szóval fogadja Christel JANACK, a Német Demokratikus Köztársaság első szállodaigazgatónője a vendéget, aki a lipcsei „Oroszlán“ szállóba érkezik. Akármilyen szemszögből vizsgáljuk is, egy 24 éves fiatal lány, aki már egy nemzetközi hotel vezető helyére került — valóban szép karriert csinált. Az elsősorban turisták kényelmét szolgáló szállót 1965 februárjában adták át rendeltetésének és Christel Janack az első pillanattól kezdve nagy körültekintéssel, de fiatalos lendülettel végzi a vezetői teendőket. A 180 ággyal és két lakosztály - lyal rendelkező szálló a főpályaudvar közelében van. A földszinten egyszerre 80 vendég reggelizhet mig a további étkezésekről más hotelek és éttermek gondoskodnak amelyek természetesen szintén kö zel vannak a szállodához. Az „Oroszlánban“ a vendég saját ízlése szerint választhatja ki a reggeli étkezés fogásait, választhat a kávé, tea, gyümölcslevek, vagy tejes italok között, de kaphat sült húst, virslit, tojást, salátát vagy más ételkülönlegességet is. Janack kis asszony véleménye szerint: „Sokszor az ébredéstől és a reggelitől függ egy ember egész napi hangulata, ezért igyekszünk vendégeink min den kívánságát teljesíteni.“ A hetekkel előre teljesen elfoglalt szállóba, már igen sok köszönő le vél érkezett. Harminc ország polgárait üdvözölhette eddig Christel Janack. Számbelileg a szovjet, len gyei és csehszlovák turisták állnak az első helyen, de igen sokan száll tak meg a kényelmes szobákban Indiából, Törökországból, Kubából, Uruguayból és Kanadából, akik mind írásban köszönték meg az „Oroszlán-Főnöknőneh“ a szívélyes vendégszeretetet. És közben kiala-Christel Janack Az Oroszlán szálló éttermének egyik részlete Szeretettel üdvözlöm
