Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-21 / 3. szám

1965 nyarán végru valóra vált a csehszlovák hegymászók álma és eljutottak az eddig ismeretlen afganisztáni Hindukus hegység több ezer méter magas ormaira. Vladimír Sedivy mérnök vezetésével a következők vettek részt az expedícióban MUDr. jaromlr Wolf. Rudolf Antonícek, Ján Cervinka, Miroslav JaSkovsky, Radovan Kuchaf, Milos Mat ras, Jozef Psotka, Ivan Urbanovic, Ivan Gálfy, Bedrich Roger filmes, Vilém Heckel fény képész és Dr. Milan Daniel, a Csehszlovák Tudományos Akadémia parazitológusa. A küldöttség élményekben gazdag, kalandos útjáról tátrai részvevője, Ivan Gálfy számol be lapunk olvasóinak.

lehet kapni . . . bár néha csak hosszú alkudozás után. Ennek ellentéte az új városnegyed gyönyörű villáival és modern magas épületeivel. Az utakon a rengeteg és elegáns autó mellett lovat, tevét és öszvért is láthattunk A közlekedési szabályok azonban egyformák a négykerekű és a négylábú „járművek“ számára.

Bennünket egy villában szállásoltak el, ahol türelmetlenül vártuk azt az órát, amikor megkapjuk az engedélyt és elindulhatunk Vahánba. A nagykövetség dolgozóinak minden igyekezete ellenére az engedély késett. Közben német, japán, olasz és skót expedíciók érkeztek Kabulba, de őket sem várta jobb sors. Már-már meg akartuk változtatni eredeti tervünket, amikor örömhírrel leptek meg. Mohamed Zahír sah, Afganisztán királya kivételt tett és egyedül a csehszlovák küldöttségnek engedélyezte, hogy a vaháni határvidékre látogasson.

Másnap elhagytuk Kabult. A hegyektől 800 km-es út választott el bennünket. Lassan megszoktuk a rekkenő hőséget, a por és az amerikai „ Internacionál“ ingadozását. Sokszor már már az volt az érzésünk, hogy a roskadásig megrakott kocsi felfordul. Helyenként csupán 15 kilométeres sebességgel haladtunk. A Fajzabadba vezető 200 kilométeres utat két nap alatt tettük meg.

Marco Polo útján

Elhagytuk a Kokcse völgyét, de csak lassan haladtunk előre, mert a tavaszi esőzések mosta utakon nemegyszer gyalogszerrel kellett egy egy szakaszt megtennünk. Estefelé értünk fel a hágóra. A Pamir és a Hindukus csúcsai a naplementében lenyűgöző látványt nyújtottak. Alattunk feküdt az ezüstösen csillogó Piandzs folyó völgye.

Ez tehát a legendás hírű Vahán . . . erre vezetett a XIII. században a híres velencei kalmár, Marco Polo útja Tibetbe és Kínába. A híres vaháni szél porfelhőket fújt arcunkba. A Pigas és Jimit falvak felett fantasztikus látvány tárult elénk. Hegymászó itt még nem járt.

12

35

19

22

Khandut falucskában Sarvaj úr, az Afganisztáni Olimpiai Bizottság tagja és néhány helyi funkcionárius fogadott bennünket. Az autót lovakkal és málhavivő bennlakókkal cseréltük fel Másnap két kisebb felderítő csoport indult útnak és naponta háromszor rádión adott jelentést. Mi is útnak indultunk és rövidesen mintegy 4000 méter magasságban letáboroztunk. A ládák tartalma is előkerült.

Egy héttel később a 4700 méter magas Ischmur és a 4500 méter magas Lunko orma alatt egy egy előretolt csoport építette fel a tábort. Az aklimatizálódás alatt megmásztunk néhány 5000 méter magas csúcsot. A legnagyobb csalódást az időjárás okozta. Csaknem állandóan havazott.

6000 méter felett

Két csoportban intéztünk „támadást" az első 6000-es csúcsok ellen. Mi heten voltunk: Antonícek, Jaskovsky, Cervinka, Sedivy, Ekran, Urbanovic és e sorok írója. Táborunkból elindulva, utunk hóval, jéggel borított szakadékokon, sziklafalakon vezetett. Minél magasabbra jutottunk, annál több lett a hó. 5000 méter magasságban az egyik sziklanyeregben hagytuk sátrainkat és úgy határoztunk, hogy az éjszakát a jeges szakadékban töltjük. Minden lépésnél lábunk mélyen a hóba süppedt s mivel a terep meredek és lavinaveszélyes volt, csak nehezen haladtunk előre. Utóbb csodálkoztunk, hogy egyikünk sem zuhant le a meredekről, annál is inkább, mert még nem aklimatizálódtunk kellőképpen. Éjjel rosszul aludtunk és a fejünk is fájt. Közvetlenül a csúcs alatt a meredek enyhült, de itt derékig süppedtünk a hóba s így minden 20 lépésnél meg kellett állnunk, hogy kipihenjük magunkat. Négy napig tartott, míg a csúcsot elértük ... de megérte. A magasságmérő 6190 métert mutatott, és mi érthetően, boldogok voltunk.

Nem tudtunk betelni az elénk táruló gyönyörű látvánnyal, de nem időzhettünk sokáig a csúcson, mert egész nap havazott és ezért igyekeznünk kellett, nehogy az esetleges lavinák elzárják előlünk az utat.

Bedrich Roger filmes a Lunko csúcsa alatt

A csúcsot Kuh-e-Mean-ra kereszteltük, ami „Barátság csúcsot“ jelent.

Táborunk felett két hatalmas csúcs magaslott. Az egyiket „Piramisnak“ neveztük el, a másikról azt hittük, hogy az a Lunkho. mely állítólag a legmagasabb. A „titok“ nem hagyott bennünket nyugodni, s ezért felmásztunk a szemben levő csúcsra és speciális műszerek segítségével meggyőződtünk arról, hogy a 6890 méter magas „valódi" Lunkho tőlünk jobbra emelkedik a felhők fölé.

Mintegy két héttel ezelőtt sátrakat, köteleket és némi élelmiszert hordtunk fel egy 5000 méter magasságban fekvő platóra. Most csaknem fél óráig tartott, míg mindezt a frissen esett hó félméteres rétege alatt megtaláltuk. 5980 méter magasságban egy bádogdobozt helyeztünk el ezzel' a felírással: Kuh-e-Ariana 1965 I. csehszlovák expedíció.

Táborunkba érve, azzal a hírrel fogadtak, hogy a másik csoport elindult arra a csúcsra, melyet a második legmagasabbnak tartottunk. Öt nap elmúltával győztesként tértek vissza, mert feljutottak a 6540 méter magas hegycsúcsra, amelyet azután Koh-e-Heva-nak (A haza csúcsának) neveztünk el. Találkozásunknak kétszeresen örültünk, mégpedig azért, mert négyen ekkor születtünk ismét újjá.

Augusztus 20-án ugyanis négyen indultunk, hogy „legyőzzük“ a 6351 méter magas Ki Lunkhot. Gyorsan haladtunk előre. Titokban mindnyájan reménykedtünk abban, hogy estére elérjük a 6000 méter magasságban fekvő nyerget. Tizenkét óra lehetett, a csúcshoz vezető meredeken kapaszkodtunk fel. Egyszerre csak — mindez másodpercekig tartott csupán — hatalmas lavina zúdult felénk. Amikor

ismét csend lett, láttuk, hogy egyik társunk 30 méterre alattunk himbálódzik a kötél végén, mi hárman pedig a hágóvasakba kapaszkodva azon csodálkoztunk, hogyan lehetséges, hogy még élünk. Nagyobb baj azonban nem történt: egy törött borda és hüvelykujj, igazán csekélység ilyen helyzetben.

A következő utunk sikerére

Egy héttel később még megmásztunk néhány 6000 méteren felüli csúcsot. Lassan beköszöntött az ősz, elfogytak a konzervek és mi a maradék whisky-vel töltött poharunkat legközelebbi expedíciónk sikerére ürítettük.

A Qala Panja 6328 m magas ormán: Cervinka, Urbanovifi, Jaskovsky

A szerző felvételei

1. A feleség kérdésére a férj így válaszol a vízszintes 49, a függőleges 29, 40, valamint a vízsz. 33, függ. 25 és 30 szám alatt. II. Kairó-23

Í2Ő

16

13

11

29

33

43

27

40

25

157

34

30

44

41

47

35

48

45

31

21

26

38

ГТЁГ

24

Í36

11

ban, 1961. január 15-én tartották meg az ázsiai és afrikai nők első békekonferenciáját. Vajon? A kérdés a vízsz. 1, függ. 9, vízsz. 36, 20, függ. 32 szám alatt.

Vízszintes: 1. Kérdésünk első része. 9. Elektroncső a jelek felvevésére, pl. a rádiótechnikában. 10. Harci eszköz. 12. Város az USA-ban. 14. Csúf. 15. Szovjet vadászgép. 16. Ott,., a rácson. 18. K. R. 19. „Hit“ keverve. 20. A vízsz. 1. folytatása. 22. Káté (!) 23. Öt évvel ezelőtt halt hősi halált a Kongói Köztársaság miniszterelnöke (keresztnevének első betűje a sor végén, 25. Ármány (az első kockába kettős betű). 26. Mária — becézve. 27. Lendület. 28. Ez . . .! 29. A madarak királya. 31. Ópiumot is készítenek belőle. 33. A függőleges 40. folytatása (Az utolsó kockába kettős betű). 36. A vízsz. 20. folytatása. 37. Késsel teszi. 38. „Alszik“ eleje. 39. Televízió. 41. 1965. 42. A történetírás múzsája. 43. Évezred. 45. CSAPAT... (Az utolsó kockába „ny“ betű írandó). 46. Üggyel-bajjal.

48. Szőrméből készült kis válldísz.

49. Az idézet első része.

Függőleges: 1. Utód a fehérek és

négerek házasságából. 2. Női név „h“ betűvel megtoldva. 3. Darina — becézve. 4. Vörös, németül. 5. E. N.

6. Majdnem azonos magánhangzók.

7. R. G. R. 8. „Utazik“ a ketrecben. 9. A vízsz. 36. folytatása. 11. Fárad-5_

ság, vesződség — szlovákul. 13. Bánatos. 16. T. Z. N. 17. ... lom. 20. Kirgiz falu. 21. Lóeledel. 23. Tolsztoj keresztneve. 24. Dél-franciaországi város. 25. A vízsz. 33. folytatása (az első kockába „Cs“ betű). 27. Hidrogén, argón és oxigén. 28. Óhaj. 29. A vízsz. 49. folytatása. 30. És utolsó része. 31. ... verlek! 32. A vízsz. 1. befejező része, (a 3. és 5. kockába kettős betű). 34. Rosszaság — szlovákul. 35. Vég nélküli „láva“! 36. Nem halt meg és nem költők. 38. Névelős cseh folyó. 40. Függ. 29. folytatása. 42. Közös erő mássalhangzói! 44. Szlovák tagadás. 45. S. I. É. 47. Gá. 48. Azonos betűk.

B. P.

Beküldendő a megjelenéstől számított 6 napon belül a rejtvényszámmal együtt a vízszintes 1, 10, 20, 23, 33, 36, 45, 49 és a függőleges 9, 25, 29, 30, 32, 40. Öt hibátlan megfejtésért könyvjutalmat küldünk.

Előző keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Postaláda, érték, futár, átutalás, csomagcsúszda, lap, bélyeg, portók, táviró. „Farkasvér“, (Az éneklő) kutya“. „ . . . amíg nagykorú lesz!“

Könyvjutalomban részesültek: Singer Berta, Érsekújvár, Zsuzsa Györgyné, Komárom, Zala Zsuzsa, Ipolyság.

Nö. Megjelenik hetenként. Kiadja a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága, Bratislava, Októbrové nám. 12.

Felelős: Szarkáné Lévay Erzsébet, főszerkesztő.

Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina Szerkesztőség: Bratislava, Októbrové nám. 12. Telefon: 344-21, 374-21.

Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, národny podnik, Kosice. Előfizetési díj: fél évre 26.— Kcs, egyes szám ára 1,— Kcs. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A külföldi megrendeléseket a posta sajtókiviteii szolgálata: PNS, Űstredná expedíció tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII — intézi el. Magyarországon terjeszti a Magyar posta. Előfizethető a posta Központi Hírlapirodájánál (Budapest V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj: egy évre 90.— Ft. Egyes szám ára 2.— Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61.278, közületi

61,066, (vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlájára).

Z-09*61014

15