Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-22 / 29. szám

AZ UTOLSÓ GONDTALAN HETEK Még a vakáció kellős közepén járunk, de én magam előtt látom a tudományhadsereg legparánytbb katonáit, a jövendő kis első osztályosokat, akik a legtöbb meleg­séget, fényt jelentik a pedagógus életében. Találgatom, milyenek lesznek? Lesz-e újra sírős Marikám, vagy kot­nyeles Gabim? Milyen lesz az a kusza, sokszínű gom­bolyag, amit úgy kell a kezemben tartanom, hogy a tíz hónap elteltével minden pamutszál a helyén legyen? Ezek a gondolatok ösztönöztek arra, hogy tollat ra­gadjak és tanácsot adjak azoknak az édesanyáknak, akiknek gyermekük ez év szeptemberében lépi majd át először az iskola küszöbét. A beiratás után a gyermek is, a szülő is tele van boldog izgalommal, várakozással. Vajon milyen is lesz az iskolai élet? Jól tanul-e majd a gyerek? Hogyan fogadja a különböző ráhatásokat? Milyen változást idéz elő lelkivilágában a közösségi élet? A felmerülő sok kérdés és probléma közepette szokták azután az édes­anyák azokat a hibákat elkövetni, amiknek kiküszöbö­lése igen fáradságos munkát kíván a pedagógustól. Természetes, hogy az iskolai életre való előkészítés (különösen ott, ahol a gyermek nem látogatja az óvodát) a családra hárul. Az iskoláról elhangzott családi véle­mények nagy hatást gyakorolnak a gyermekre. A jó és lelkiismeretes szülő igyekszik okosan előkészíteni gyer­mekét. Fontos, hogy felébressze benne az iskolábajárás vágyát és igyekezzen már előre megszerettetni a tanítót, de ne akarjon kis „tudóst“ nevelni a gyermekből a hátra­lévő néhány hét alatt. Ne tanítsa gyermekét írni, olvasni, számolni. Az ilyen írástudó gyermek a legtöbbször hibás betűformákat ír, vagy rosszul tartja a ceruzát, aminek leszoktatása igen nehéz. A gyermek rajzolgathat pontot, kört, egyenes és ferde vonalakat, de semmiesetre sem betűalakot! Még helytelenebb, ha a gyermek az iskolába­járás előtt megtanul olvasni, mert vagy rosszul ejti ki a mássalhangzókat és a helytelen kiejtés gátolja a folya­matos betűkapcsolást, vagy ha jól olvas is, de unatkozik az órán (hiszen már tudja az anyagot) és zavarja a taní­tást. Ne tanítsa a szülő a gyermeket a számok gépies darálására. A gyermek 10-ig vagy 20-ig számlál anélkül, hogy tisztában lenne a számok fogalmával. Ez teljesen felesleges. Elég, ha a 6 éves gyermek 1—5-ig számol, de úgy, hogy az ujjain, vagy bizonyos tárgycsoportokon meg tudja mutatni. Minden ismeretátadásnak módszere van. A módszeres tanítás a pedagógus feladata, evvel a mód­szerrel egy egész gyermeksereg munkáját irányítja. Mi tehát a helyes előkészítés módja? A szülő beszélgessen gyermekévei az iskoláról, az iskola munkájáról. Meséljen saját diákkoráról, tanító­járól. Haladjon a szülő az „arany középúton“ vagyis ne fessen gyermeke elé túlságosan délibábos képet az isko­láról, hanem tudatosítsa nála azt is, hogy az iskolában komoly munka folyik, aminek elvégzése kitartást és szolgalmat igényel. n A 6 éves gyermek sokat kérdez, mindent tudni akar. Az iskola munkáját, és a gyermek szellemi fejlődését gátolja az a szülő, aki nem felel a gyermek kérdéseire és kitér a válasz alól. A gyermek azért kérdez, mert kíváncsi, és igényli, hogy foglalkozzanak vele, tehát mindaddig kérdez, míg kielégítő feleletet nem kap. Igaz, hogy egy 6 éves gyermeknek nem lehet mindig, mindent megmagyarázni, de akkor is válaszolni kell neki. A szülő úgy beszélgessen gyermekével, hogy az a fogalmakat megértse, tisztán lássa. Igen egyszerű dolgokat is csak akkor tud megérteni, ha szemlélheti is azokat. Szükséges, hogy az iskolába kerülő gyermek bizonyos önállóságra tegyen szert. Tudjon egyedül öltözni, cipőt húzni, a fűzőt bekötni stb. Tanulja meg holmijainak rendbentartását, szeresse a rendet! Rosszul teszi az a szülő, aki gyermekét az iskolával ijesztgeti, rémítgeti. Az ilyen gyermek úgy gondol az iskolára, mint egy elkerülhetetlen rosszra és reszket még az iskolába­járás gondolatától is. Készítsük fel a gyermeket az iskolai életre azzal a tudattal, hogy az iskolába lépve egy másik, egy nagyobb „családba“ kerül, ahol most már nemcsak szórakozás és játék, de komoly kötelesség is vár rá. De addig, míg megszólal az iskolaév kezdetét jelző csengő, hagyjuk a gyermeket sokat és gondtalanul játszani, mert aki jól és eleget játszott, az a tanulásban több örömet talál majd. Böszörményi Ilona ÁRNYÉKÁBAN „Az MP-05-25 jelzésű motorkerékpár tizenegy óra harminc perckor elütötte a hatéves Katarina Rúckovát. A gyermek agyrázkódást szenvedett. Hogy került a kislány az úttestre? Egyenesen a motor­­kerékpár alá szaladt.“ A bratislavai Vecerník a rövid rendőr­ségi hírhez egy mondatot is fűzött: „Hol voltak a szülők?“ — kérdezte a lapban, s másnap megérkezett Katarina Rúéková válasza. Katarínának hívták az anyját is, aki akkor — 1959-ben — 37 éves volt és éppen kilencedik gyermekét várta. Ilyen nagy családról gondoskodni, ahol egyik gyermek még ki sem nőtt a pelen­kából és máris jelentkezik a másik, nem csekélység. Katarina mamának ez teljes mértékben sikerült. A balesetet nem az ő gondatlansága idézte elő, mint írta, a hat­éves kislányt a szomszédék lánya vitte ki az udvarról, ahol a homokban játszott két kis ikertestvérével, Peterrel és Pavellal. A levelet szó szerint közölte az újság. Valószínűleg ez is segített a családon: Ugyanis Rúcková válaszában arról pa­naszkodott, hogy gyermekeit nem tudja elhelyezni az óvodában, mert nem dolgo­zik, s miután nincs kire bízni őket, nem is kereshet munkát. Ügy látszik, hogy azután mégis elhelyezkedett. S HÁROM SPRICCER RÁADÁSUL A Rúcka családdal azóta nem foglalko­zott a sajtó, nem vett fel jegyzőkönyvet a rendőrség. Élték a maguk kiegyensúlyo­zott, nyugodt családi életét. Egészen 1956. március 9-ig. §§§ Stanislav Golej, a Szlovák Nemzeti Ta­nács sofőrje már unta a sok bort, hiszen reggel kilenctől este hétig legalább két litert ivott. „Erőset“ rendelt, de Lieskovsky kollégája visszautasította a borovicskát. A „Skalicai rubinnál“ maradtak. Golej megemelte a poharát. Mint a vér, mint a frissen kiömlött vér, olyan volt a színe. Csakhogy Golej ezt már nem látta, nem érzett ízt, részeg volt. tökéletesen részeg. A vendéglő előtt ott várt rájuk a két 603-as Tátra kocsi § § § Katarina Rúcková ezen a márciusi estén későn végzett a munkájával. Hazafelé me­net még megállt egy-két boltban, kenye­ret, tejet vett, majd sietett haza, hogy tíz tagú családjának elkészítse a vacsorát. Már csak egy lépés . . . Csak át kell men­ni az úttesten . . . Ott a 35-ös szám alatt már várnak rá . . . A férje, a kis Katka, Peter, Pavel, az ikrek és a többiek . . . §§§ A hármas villamos vezetője ebben a pillanatban tette el noteszét, amelyben feljegyezte annak a kocsinak a számát, amellyel majdnem összeütközött. A sofőr tovább hajtott, anélkül hogy megállt vol­na. A zsúfolt kocsiban a hirtelen fékezés­től egymáshoz ütódtek az utasok, s a vil­lamos vezetőjét szidták, nem a BA-49-83 rendszámú kocsi sofőrjét. §§§ Az orvosszakértő, aki a halálos végű szerencsétlenség után Stanislav Golej vé­rében 2,4 ezrelék alkoholt talált, egyúttal jelen volt áldozata boncolásánál is. Sze­rinte Katarina Rúcková már halott volt, amikor a motorházról legurult. Az autó kerekei hátgerincén mentek keresztül. Go­lej ezt akkor még nem tudhatta. Negyven méterre a szerencsétlenség színhelyétől le­állóit a kocsival, kiszállt, visszament, a mozdulatlanul fekvő asszony fölé hajolt, majd anélkül, hogy megpróbált volna segí­teni rajta, beült a kocsiba és elhajtott. Senkit sem talált otthon, lement tehát a szomszédos kocsmába és még gyorsan felhajtott három spriccert. Aztán lefeküdt és elaludt §§§ Nem tudom, Petet vagy Pavel volt-e az a hófehér ' inges, kék szemű, szőke Szépítő arcpakolások GYÜMÖLCSPAKOLÁSOK - Párizsi kozmetikai intézetben indult meg a gyü­mölcsök alkalmazása szépítés céljára. A gyümölcs pakolásokat általában úgy készí­tik el, hogy a gyümölcsök kisajtolt levét egy kávéskanál tejszínhabbal vagy tej­föllel és 1 tojásfehérjével habossá verik és úgy kenik az arcbőrre, ahol 20 percig hagyják s utána langyos vízzel lemossák. Tág pórusok ellen az összehúzó hatású almaié-, citromlé-, vagy narancslépakolást alkalmazzák. A bőr fehérítését elősegíti a citromlé­vagy uborkalépakolás. A uborkalépakolást a szépiák ellen is alkalmazzák. Vékonyra szeletelve, egyenletesen elosztva helyezik az arcbőrre, majd 20 perc múlva, az ubor­kaszeleteket levéve, az arcbőrt uborkalé és tej egyenlő mennyiségű keverékével be­dörzsölik. Jelentősen felfrissíti és simává teszi az arcbőrt a málna- vagy eperpakolás. Ezt ugyancsak tejföllel és tojásfehérjével fel­verve tesszük az arcra. Paradicsomszeletekkel való borítások is felfrissítőleg hatnak az arcbőrre. JEGES ARCPAKOLÁS - Ezt az ame­rikai szépségápoló intézetekben használják a ráncosodásra hajlamos arcbőr átmeneti felfrissítésére. A zsíros krémmel jól bekent arcbőrt az olajos pakolásnál leírt módon felmelegítelt törülközőkkel Уг percig mele­gítjük. Közvetlenül utána arcbőrünket vé­kony kendőbe burkolt jégdarabkával át­töröljük. A jeges áttörlést hirtelen végez­zük. A meleg és a hideg váltogatását 4-5-ször megismételjük. A váltakozó hő­hatásra a bőr vérkeringése hatalmas len­dületbe jön, a bőr enyhén megduzzad, a ráncok néhány órára kisimulnak. TOJÁSFEHÉRJE PAKOLÁS - Egy tojásfehérjét habbá keverünk és 3—4 csepp citromlevet adunk hozzá. A habot az arc­ra ecseteljük és 10 percig hagyjuk rajta, majd hideg vízzel leöblítjük. A tojás­­fehérje kisimítja, feszíti az arcbőrt. Hatása nem tartós, de ünnepi alkalmak előtt át­menetileg szépít. fiúcska, akit csak a tárgyalás vége felé hozott be nővére a terembe. Valószínűleg az iskolából jött, s valami könyvecskét mutatott nagy örömmel az apjának. Sta­nislav Golej a vádlottak padjáról hátra­nézett a közvetlenül mögötte ülő Rúcka családra, majd gyorsan elfordította tekin­tetét. Az ügyész éppen felállt, hogy el­mondja vádbeszédjét §§§ Késő délután volt már, mire a bratisla­vai Járásbíróságon kihirdették az ítéletet. A sofőrt ötévi szabadságvesztésre ítélték, ez lévén a törvénycikkben előírt legmaga­sabb büntetés. Golej esetében ugyanis semmi enyhítő körülmény nem merült föl a tárgyaláson. Másik két vádlott társát, Milan Fagala és Eugen Lieskovsky sofő­röket, akik itatták és maguk is ittak, ha­bár szolgálatban voltak, négy hónapi fel­tétlen, illetve öt hónapi feltételes szabad­ságvesztéssel sújtotta a büntető tanács. Évente száz és száz tragédia előidézője az iszákosság. Milliós károkat okoz. Gyer­mekeket tesz árvákká. Családokat szakít szét. Stanislav Golej iszákossága nemcsak a Rúcka család tragédiája, hanem a saját családjáé is. — EAS —

Next

/
Thumbnails
Contents