Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-22 / 29. szám
о fl $ A lengyel fővárosba látogató idegen megpróbálja a lehetetlent: versenyt futni a rohanó idővel! Hiszen annyi a látnivaló, kipróbálni való ... Végig kell barangolni az óváros hangulatos utcácskáit, meg kell kóstolni a sült gombát és a vad-erős vodkát, be kell szívni a lüktető nagyváros modern hangjait, ki kell ismerni a közlekedési eszközök jegy-automatáit, le kell róni a kegyeletet a Chopin emlékeknél, végig kell járni az izgalmas diákklubokat... nagyon hosszú lenne a felsorolás! Óhatatlan, hogy a nagy sietségben ez vagy az kimarad a programból, de a hiány csak arra s.erkent: hamarosan vissza kell ide térni! Van azonban Varsónak három olyan pontja, ahová minden idegen ellátogat. Két kardot tartó nőalak szobra, meg egy dombormü-mementó. 1. Az első nőalak — bár kardot emel egyik keze, s pajzsot tart a másik — szelíd nyugalmat és fenséges erőt sugározva áll a Visztula partján, ő Varsó jelképe: a Sziréna... Alakját ezer és ezer emléktárgyon, képeslapon, kabát-függőn, kerámián és faragványon viszik a külföldiek szerteszét ... 2. A dombormű nagy fal közepéből emelkedik ki: a második világháború egyik szörnyű színhelyén, a régi varsói gettó területén áll, s komoran emlékeztet... Milliónyi ártatlan pusztulására, a meggyötörtek fegyvert ragadó végső erejére, s a romokra ébredő szabadulás napjára ... Komor mementó — s körülötte apró gyerekek játszadoznak! 3. A másik nőalak lobogó hajjal, kiáltó szájjal, lesújtani emelt karddal, feketén és súlyos lendülettel tör az ég felé... ö a Varsói Niké, a varsói győzelem istennője, aki a hősök emlékét őrzi, s kardjával, vagy puszta kezével is szétmorzsolni képes azokat, akik ismét romba döntenék a halottaiból feltámadt várost!... Magas és hófehér talapzatának aljáról sohasem fogy ki a virág! Különösen most, amikor július 22-én, a lengyel nemzeti ünnep alkalmából megkezdődtek Lengyelország ezeréves fennállásának széleskörű ünnepségei. Jelinek György felvételei Általában azt tartják, hogy Ljudmila Sagalova első Ízben Szergej Geraszimov filmjében, az Ifjú gárdában szerepelt a mozivásznon. Ez 1949-ben volt. Ha azonban szigorúan az igazsághoz tartjuk magunkat, be kell vallanunk, hogy Sagalova első filmszereplése tíz évvel korábbi. A szovjetországot akkor lázba hozta az Északisarkot meghódító Papanyin sarkkutató expedíció hőstette. Az akkor még iskoláslány Ljudmlla egy díszgyúlésen köszöntötte a hazatérő sarkkutató hősöket, s ezt filmhíradó örökítette meg Jakov Protazanov filmrendező a híradófilm megtekintése közben felfigyelt az eleven mozgású hatodikos iskoláslányra. Megkereste Ljudmilát, és szerepet kínált neki készülő filmjében, a Hetedikesekben. A film befejezése után a rendező azt mondta a szorongó diáklánynak: No, pöttöm, színésznő lesz belőled. A háború éveiben Ljudmlla is kénytelen volt elhagyni a fővárost. Egy hadiüzemben dolgozott. A film azonban Itt is „üldözte“ őt. julij Kun, az ismert filmrendező akkoriban a dokumentfilmnél működött, s egyszer abban a gyárban készített felvételeket, amelyben Ljudmlla dolgozott. Rögtön szemet szúrt neki a fiatal, ügyes munkásnő. Ljudmlla Sagalova ismét megjelent a mozivásznon ... Ljudmlla Moszkvába visszatérve, beiratkozott az Idegen Nyelvek Intéze-
