Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-17 / 24. szám

'CD •о ff Л * sb) Ш 4 Z счл О! >) ш NAPI EGY ÓRA NYÄRON IS A szülőknek nem kis gondot okoz — különösen azoknak, akiknek ezen a téren még nincs tapasztalatuk — a szünidő helyes időbeosztásának és a gyerekek tevékenységének meg­szervezése, mégpedig úgy, hogy a rejtett kívánságok is teljesüljenek és kellő idő jusson az aktív pihenésre, test­edzésre A mai modern szülő már nem érthet egyet nagyapáink nézetével, hogy a mozgásfejlesztést a fizikai munka szol­gálja a leghatásosabban. A leghelyesebb, ha testnevelés és munka kölcsönösen kiegészítik egymást. A munka az egy­oldalúságot, a testnevelés a sokoldalúságot fejleszti. A fizi­kai munka az iskolai munkát helyettesíti, míg a testedzés aktív pihenést jelent. A nyári szünidőben változzanak meg a gyermek élet­­körülményei is. A városi gyereket vidékre, magaslati leve­gőre küldjék el üdülni, a vidéki gyereket hozzuk közel a városhoz, uszoda mellé. Az új környezet új sportágak meg­ismerését, új társadalmi szokások elsajátítását is jelenti. A testedző és sportgyakorlatokat mindig a gyerekek ko­rának megfelelően válasszuk meg. A kisgyermek testedző tevékenységét azok a mozgás­­fejlesztő játékok jelentik, melyek nem túlságosan veszik igénybe a fejlődő szervezetet. Ilyenek a különféle fogócska, akadályleküzdő, ugró játékok, a közkedvelt labdajátékok, melyek a kézügyességet fejlesztik, a vízi játékok, s az úszásra való előkészület alapelemei. Igen sok örömet nyújt a gyerekeknek az apró játékokkal tarkított könnyű turisztika - persze, csak rövid szakaszon. Az iskolás gyerekek testedzése egészen más irányú. Az iskolában, a testnevelési órák keretén belül megismerik és elsajátítják szinte valamennyi sportág alapjait, és egész­séges versengés alakul ki közöttük. Nem egy serdülő azzal lepi meg szüleit, hogy szünidőben hosszabb kerékpártúrára vagy táborozni szeretne menni barátaival. A gyermek kezde­ményezését és önállóságát fogadjuk megértéssel, de bele­egyezésünket — ilyen és hasonló tevékenységhez — csak alapos megfontolás után adjuk. A táborozásnak megvan a maga varázsa, igen jó és hasznos nyári szórakozás, de sohase engedjük meg, hogy a gyerekek, minden felügyelet nélkül, egyedül vágjanak neki az útnak. Legalább egy fel­nőtt legyen mellettük, aki egyben felelősséget vállal a gye­rekekért. A kirándulóhelyet úgy válasszuk ki, hogy lehetőleg mi­nél kevesebb időt kelljen vonaton vagy autóbuszon tölteni. Tegyük meg az utat sétaképpen gyalog. Persze, ezt is mértékkel, nehogy ellenkező hatást — alapos kimerültséget — váltson ki a kirándulás. A serdülő korban levő ifjú különösebb megerőltetés nélkül egynapos kiránduláson 15 km-es, kétnaposon 25 km-es és háromnaposon 35 km-es utat tehet meg gyalog. A sátrakat lehetőleg erdő, víz és valamilyen tisztás közelében verjük le, hogy a jó üde levegő, a mosdási, esetleg fürdési lehetőség és a mozgásra, játékok­ra való terep is közel legyen. Ha a szülő jóváhagyja az egy vagy több napos kerékpár­­túrát, ismernie kell pontosan a választott utat, a megálló­helyeket, tudnia kell, hol szállnak meg a gyerekek éjszakára és mikor érkeznek haza. A serdülő fiatal napi két-, három­órás kerékpárutat tehet meg különösebb fizikai megerőltetés nélkül. A helyes nevelés elválaszthatatlan tartozéka a rendszeres testnevelés. Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk fizikai, szel­lemi és erkölcsi téren egyaránt egészséges felnőtté váljon, biztosítsuk számára az év minden szakában a napi egy órai testedzést. Zselmíra Pischová Megtudta a világ со •LU >­cc A magasba nyúló ablakokon keresz­tül besütő, május végi napfényben fényesen csillog a hátrakötött fekete muszlinkendő alatt Jana Cubírková szőke haja. Mellette sógornője tiszta feketében . . . Kit gyászol ez a két fiatal teremtés ezen a szokatlanul hi­deg kora nyári napon? A tizenöt év előtt tragikus véget ért apát, vagy azt a kopott, világoskék szvetterbe öltözött mozdulatlan, magábaroskadt asszonyt, aki háttal feléjük, fejét a magas védői pulpitushoz támasztva, összeszűkült pupilláival szinte már maga is félholt benyomását kelti? Irena Cubírková a halálos ítélet el­hangzása után a bratislavai Igazság­ügyi Palota tárgyalótermében, sok száz feszült idegű hallgató előtt összerop­pant. Hol volt már korábbi magabiztos fellépése, szemének éles, szúró villa­­jgjfcsa, kezének élénk mozgékonysága?! |A kezei . . . Ezek a kezek, amelyek [t gyermekének fejét simogatták, cso­magolták őket tiszta pelenkába, kísér- Чек bizonytalan első lépéseiket, ezek a kezek, amelyek két férfit gyilkoltak meg. példátlan kegyetlenséggel, össze­kulcsolva, szinte mozdulatlanul feküsz­­nek ölében. Se simogatásra, se más gyöngédségre nem szolgálnak többé. Irena Cubírková kezei az ítélet kihir­detése után szinte feleslegessé váltak. Az utolsó szó jogán kegyelmet kért. Nem maga miatt — mondja —, hanem „gyermekeire való tekintettel, akiknek, ha rajta végrehajtanák a halálos ítéle­tet, nem maradna senkijük ezen a föl­dön ..." Bármilyen tragikus a pilla­nat, nincs akit meghasson: mindenki csak arra gondol, hogy ez az asszony saját kezével fosztotta meg gyermekeit apjuktól! § § § Négy gyermeke volt már a trutnovi Cubirka házaspárnak, amikor az asz­­szony megismerkedett Václav Bernart­­tal. A 26 éves könnyűvérű Irena, nem is igen titkolta hűtlenségét, s férje szemrehányásai ellenére tovább foly­tatta a megkezdett szerelmi viszonyt. Csak amikor Cubirka Bemart felet­teseihez fordult panaszával, ami a férfi további előmenetelét veszélyeztet­te, határozta el magát a végzetes lé­pésre: Cubírkát el kell tenni láb alól! A tizenöt évvel ezelőtt (1951. októ­ber 10-én) elkövetett bestiális gyilkos­ság két résztvevője erre így emlékszik vissza a tárgyaláson: Cubírková: „Bemart javasolta, hogy akasszuk fel, ő mondta azt is, hogy megöli az uramat. Ö szerezte az altató cseppeket is, tudta mire kellenek, ö jött el titokban két órakor a laká­sunkra, s ő ölte meg Cubírkát!“ Bemart: „Nem voltam október tize­dikén Cubírkáék lakásán, nem mond igazat az asszony. Ő gyilkolta meg a férjét baltával, majd rádobta a kály­hát. Igaz, az altatószert én szereztem be, mert aznap délelőtt panaszkodott, hogy nem tud aludni.“ Cubírková: „Az altatószert a férjem számára szerezte be, én soha nem pa­naszkodtam álmatlanságról, mindig jól aludtam, s még ma is jól alszom.“ A törvényszék véleménye szerint Bemart vallomása látszik leginkább valószínűnek. Irena Cubírková előbb leitatta, majd elaltatta a szerencsétlent, aztán az egyik gyermek ágyában addig ütötte valami vastárggyal a koponyá­ját, míg meg nem halt. A hullát el­vonszolta a padlásfeljáró alá, majd a magasból rádobott egy vaskályhát. S § § Baleset áldozata lett — tanúsította a halotti jegyzőkönyv, s az özvegy elköltözött Trutnovból. Végül is Bole­­rázban kötött ki, s összeköltözött az ottani földművesszövetkezet etetőjével, Ambróz Scepkával. Az eddigi négy gyermek mellé együttélésükből további három született. A nagyobbak lassan elszéledtek, s az asszonyt ismét elfogta a gyűlölet élettársa iránt. 1964. decem­ber 7-én névnapját ünnepelte a sze­rencsétlen férj: Sejtelme sem volt róla, mire készül szokatlan kedveskedések leple alatt egyébként állandóan gyű­lölködő élete párja . . Miután az asszony az alkoholtól el­kábult férfi fejét levágta, befűtött a ke­mencébe és elégette a holttestet. Két napig füstölt a kémény a bolerázi ház­ban. Harmadnap az asszony kiseperte a tűzhelyet, átszitálta a hamut, a na­gyobb csontmaradványokat bedobta a patakba, a kisebbeket szétszórta a tyúk­ólban, a hamuval felszórta az udvart, s egy sötétkék szerelőruhába csomagolt fejjel megindult a trnavai állomás felé. Egy ott álló személyvonat toalett fül­kéjében találtak rá a megrémült utasok. A szenátus elnöke, Dr. Ervin Pola­­kovic: „Ha már elégette a holttestet, miért nem égette el a fejét is?“ A vádlott: „Azt akartam, hogy az egész világ megtudja, Scepka már nem xi “- EAS -Igen vagy nem ? Lét és néni lét kérdése. Még akkor is, ha az érdekelt nem érzi át teljes egészében, illetve nem tudatosítja magában, hogy elhatározása sorsdöntő ítélet. A teherbe esett nő a szó szórós értelmében (normális körülmények között) élet és halál ura. Igenlése azt jelenti: EMBER születik. A „nem“ talán egy Beethoventől, Adytól, Einsteintől fosztja meg a világot. Az igen vagy nem nemcsak az egyén, a család, de a közösség — a társadalom szempontjából is fontos. De ne menjünk ilyen messzire, tegyük most félre a személytelen tárgyilagosságot: maradjunk az egyénnél — az asszonynál. A fiatalasszony — Talán még nagyon korai lenne. Még egy éve sem vagyunk együtt. . . Majd úgy két-három év múlva; akkorra már meglesz a lakás, talán valamit meg is takarítunk. Remé­lem, addig nem történik semmi baj! És, ha mégis? Akkor? . . . Nem tudom A családanya — Elég nekünk ez a kettő (vagy háron}). Amikor összeházasodtunk, megbeszéltük, hogy csak ennyi . . . Többről szó se lehet. — És ha mégis? — Hát nem is tudom . . . Eddig sieren­­csénk volt. Az orvos — Sajnos, sokkal, de sokkal többen van­nak azok, akik a terhesség művi megszakítását kérik, mint azok, akik fogamzásgátlási tanács­adót keresik fel. Pedig a nem kívánt terhes­ség megelőzése nemcsak az anya egészségét, de általában az egészséges családi élet védel­mét is jelenti. Például sok nő meg van győződve róla, hogy a különböző pesszáriumok nem esztéti­kusak és megbízhatatlanok, jóllehet statiszti­kai adatok bizonyítják, hogy éppen ezek, — Antizselével kombinálva, — váltak be a leg­jobban. Használatuk természetesen csak akkor eredményes, ha az asszonyok pontosan meg­tartják az orvos utasításait, és nem hanyagol­ják el a rendszeres orvosi felügyeletet. — Persze — és ezt hangsúlyozom —. a nem kívánt terhesség megelőzése ne csak a nő gondja legyen. A legcélszerűbb, ha a házas­társak együtt keresik fel a tanácsadót, mert így a szakorvos is pontosabban határozhatja meg, hogy a többféle fogamzás gátló módszer közül melyiket ajánlja. Elvégre a férfi is alkalmazhat aránylag egyszerű fogamzásgátló óvszert. A gyógyszerész — Szerintem asszonyainknak tudatosíta­niuk kellene, hogy a huszadik században élünk, s hogy végre föl kell oldani a gátláso­kat. Gyógyszeriparunk kiváló minőségű fo­gamzásgátló eszközöket, illetve szereket gyárt, amelyek iránt — elsősorban legújabb készít­ményünk, az Antigest tabletták iránt a kül­föld is érdeklődik. — Abban, hogy az asszonyok közül csak olyan kevesen keresik föl a fogamzásgátlási tanácsadókat, a népművelés, az egészségügyi propaganda is hibás.. &ok helyütt., különösen vidéken, a nők nem is tudják, hogy ilyen tanácsadó is létezik. Miért? Kevés a felvilá­gosító előadás, kevés a népszerűsítés! Már sokszor elmondottuk: mai társadal­munkban a nő helyzete gyökeresen megválto­zott. Ezek után a beszélgetések után mégis úgy tűnik, hogy asszonyaink felvilágosultsá­­gában, öntudatosságában űrt jelent még ma is a nemzedékek hosszú során át beidegződött szégyenérzet, álszemérem, ha az ún. „női dolgok“ kerülnek szóba. Márpedig mielőbb el kell jutniuk odáig, hogy e téren is — egészségük és családjuk érdekében — élniük lehet és kell az adott lehetőségekkel, jogaik­kal. Láng Éva

Next

/
Thumbnails
Contents