Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-03 / 22. szám

4ÍO г ш \ ¥ sbj Ш Z счЛ & 'V új »V >■ Т ° ÉV VÉGI HAJRÁ 1 я Ilyenkor év végén a tanulóknak az egész iskolai év tananyagát át kell ismételniök. Ezért gyakran felmerül a kérdés: túl vannak-e terhelve tanu­lóink? Több szülő emelt panaszt, hogy 11 —15 éves gyermekük 20 — 30 oldalas „házi feladattal“ jön haza. Mi az ezzel kapcsolatos pedagógiai álláspont. Minden összefoglaló ismétlésnek nagy a jelentősége, mert ez mélyíti el, teszi tartóssá a gyermek ismereteit. Ezért helytelen az ismétlések során a 20 — 30 oldalas „házi feladatok“ fel­adása. A pedagógusnak ugyanis mér­legelnie kell: mi a tananyagból a leg­fontosabb. Az a lényeg, hogy a már megszerzett ismereteket gyakorolja, annak leglényegesebb részeit tartósítsa. A szülők részéről a másik, de az előbbi problémával összefüggő kérdés: túl vannak-e terhelve a tanulók? E kérdés vizsgálatánál nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a ma iskolája többet követel és többet is kell követelnie, mint a régi iskolának. A dolgozók általános műveltségi szín­vonalának emelése a szocialista iskola­­politika szilárd elve. Ezért érthető: tanulóinknak általában sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök az ismere­tek megszerzése érdekében, mint szü­leiknek annak idején. Ez a magától értetődő követelmény azonban nem lehet oka a tanulók túlterhelésének. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a túlterhelés oka nagyrészt az oktatásban még meglevő módszertani hibákra, a házi feladatok helytelen alkalmazására, az iskolán kívüli fog­lalkozások gyakran felületes, össze nem hangolt szervezésére vezethető vissza. Ott, ahol a tanító jó módszerekkel dolgozik, a tanulók általában nincse­nek túlterhelve. Az ipari és a gazdasági élet részé­ről az iskolákat világszerte szemre­hányások érik: a tantervekben még mindig sok a gyakorlati élettől távol­eső anyag, csupán ismereteket nyúj­tanak és nem biztosítják kellőképpen az életben nélkülözhetetlen alapvető készségek és szokások kialakítását. A csehszlovák pedagógiai tudomány, kar­öltve az UNESCO-val, nagy gonddal igyekszik minden életszerűtlen anyagot kihagyni, az új kilencéves alapiskola tantervéből. Ezt segítette elő Prágában, ez év márciusában, a korszerű általá­nos műveltségről rendezett nemzetközi pedagógiai konferencia is. Az oktatás­tan feladata, állapította meg több él­vonalbeli tudós ezen a konferencián — felvenni a harcot azzal az elavult nézettel és tanítási móddal, mely túl­értékeli a szó szerinti tanuláson ala­puló tudást, nem fejleszti az öntevé­kenységet, az önálló logikus gondolko­dást, valamint túlzottan sokoldalú, mindenre kiterjedő tudás követelményét támasztja a tanulókkal szemben. A Prágai Pedagógiai Kutatóintézet dolgo­zóinak régebbi feltevései alapján a ta­nulók munkájára fordítandó idő a módszeres tanítás mellett nem halad­hatja meg az 1—3. évfolyamban a na­pi 15 — 30 percet, a 4 — 5. osztályban a napi 25 — 45 percet, a 6—9. évfolya­mokban pedig másfél órát. Természete­sen ez kisebb-nagyobb eltérésekkel az ismétlésekre is vonatkozik. Mindezt azonban percekben, számban kifejezni nagyon nehéz, és rendkívül relatív, hiszen szinte minden gyermek tanulási tempója más és más. Fontos, hogy mind a pedagógusok, mind pedig a szülők lássák: az új szocialista iskolát a gyermeki aktivitás, a tudatosan tevé­keny tanulás jellemzi. Nem az értel­metlen magolás, hanem a tanítási órá­kon, a tanítási folyamatban való aktív részvétellel történő tartós tudás elsajá­títása, a készségek sokoldalú fejleszté­se, a tudás iránti vágy felkeltése és a tanulásnak, az önképzésnek egy egész életre szóló szükségletté, igénnyé azaz szokássá tétele. Márpedig mindezek nagyszerű gyakorlótere és egyben pró­baköve is az ez idő tájt iskoláinkban folyó, az egész tananyagot rendszerező, összefoglaló ismétlés. MF Csecsemő­kozmetika A gyermek egészsége szempontjából nagyon fontos, hogy tiszta legyen min­den, ami körülveszi. De még ennél is fontosabb magának a csecsemőnek a tisz­tántartása. A csecsemőt mindennap fürösszük meg, de ne közvetlenül szoptatás, etetés után. Egyébként füröszthetjük bármikor, de mindennap ugyanabban az időben! Nagyon meleg helyen kell füröszteni? Nem. Ne fűtsünk annyira, hogy fürösz­­tés közben kiizzadjunk. A fürdőteknőt kádat ne tegyük közvetlenül a kályha mellé. Egy dologra nagyon kell ügyelni: ne érje hideg levegő a fürdőtől kimelegedett csecsemőt. Közvetlenül fürdő után pedig ne vigyük a levegőre, kivéve nyári me­legben, ilyenkor nyugodtan fürdethetjük a szabadban is. Fürdetés előtt tiszta vízben, köröm­kefével, szappannal mossunk gondosan kezet. Ruhaneműt ne tegyünk a kádba a gyermek alá! Sok helyütt a csecsemőről éppen levetett inget, kabátkát beteszik a fürösztőteknőbe. A fürdővíz a szennyes holmitól bepiszkolódik. A fürdőt testmelegre készítsük, (kb. 36 — 37°). De ha nincs vízhőmérőnk, a könyökünkkel is ellenőrizhetjük: kelleme­sen langyosnak kell éreznünk a vizet. Fürdő előtt a felöltöztetett csecsemő­nek megtisztítjuk az orrát, fülét, majd levetkőztetjük és tiszta olajba mártott vászondarabkával vagy vattával óvatosan megtörölgetjiik — először a nyakát, utol­jára a comb és a végbél táján a rán­cait, hajlatait. Közben cserélgessük a vászon- vagy vattadarabkákat. A csecsemő arcát fölöslegs szappannal mosnunk. Legjobb, ha tiszta vízbe már­tott ruhával mossuk le, mielőtt még für­dőbe tennénk. A csecsemő szájába nem szabad bele­nyúlni se kézzel, se ruhával. Ha lepe­­déket, fehér foltokat látunk a szájában, ne nyúljunk hozzá, hanem vigyük azon­nal orvoshoz. Ne nyúljunk a csecsemő orrába, fülébe se! Csupán az orr külső nyílását tisz­títsuk meg és a fülkagylót kívül-belül. Amíg nem ül vagy áll a csecsemő, legjobb, ha az asztalon tiszta pelenkára fektetjük és ott szappanozzuk be a fejét, törzsét, végtagjait, a vízben azután csak leöblítjük. Szappanozás után óvatosan emeljük be a vízbe. Fejét alátámasztjuk, karját megfogjuk. Fürdő után puha anyagból készüli fürdőlepedővel vagy törülközővel itat­­gassuk le róla a vizet — csak a fejbőrt szabad óvatosan szárazra dörzsölni. A legtöbb csecsemő bőrét rendben tarthatjuk, ha fürdetés, tisztábatevés után babaolajjal bekenjük Mindig orvos mondja meg, hogy a csecsemőnek milyen kenőcsre van szük­sége. A hintőport sohase hintsük vasta gon a csecsemőre. Ha kislányt púdere­­zünk, tartsuk le kezünkkel a nemi szer­vét, mert ha hintőpor kerül bele, az gyul­ladást okozhat. A hintőport olaj helyett használjuk A kettőt egyszerre ne használjuk. Ha a fejbőrön sárga lerakódás, úgy­nevezett koszmó van, az egyszerű fürösz­­téssel legtöbbször nem jön le. Ilyenkor félórával a fürdő előtt olajjal vagy zsír­ral átitatott ruhával kössük be a csecse­mő fejét, fürdetéskor erősen szappanoz­zuk be, így könnyebben lejön a koszmó. A csecsemő ingét naponta váltsuk Mindig fürdő után adjuk rá a tiszta holmit Külön puha hajkeféje, külön fürdő­lepedője legyen a csecsemőnek! A holmi­ját ne használja se a testiére, se más hozzátartozója. ' Ha a csecsemő bőre tele van apró fol­tokkal, pöttyökkel, sokszor azt mondják: „Nincs semmi baja, csak tisztulIlyen nincs! Lehet, hogy megfertőződött a gyer­mek bőre, vagy hajlamos kiütésekre, minden esetben kezelni kell. A csecsemő bőre attól is függ: mii eszik, mennyit van levegőn, milyer, egészséges. Ezért, ha a bőrén valami szokatlant veszünk észre, még akkor is ha azt hisszük, hogy jelentéktelen, mu­tassuk meg orvosnak A gonosz „édes mostohákéról id Fiatal korúak törvénysértései tartoznak a hatáskörébe. Rendórfőhadnagy Pozsonyban. Nős, fiatalember fia, iskolás kislánya van. Higgadt, tapintatos, türelmes, képzett. Sokan ismerik, tisztelik. Ma övé a szó: — Sokan nem tudják, mennyi ideig tart, amíg a bűnös fölött kimondják az ítéletet. Nem olyan könnyű dolog az bizony! Nyomozni, kihallgatni, jegyzőkönyvbe foglalni és átadni az ügyet az ügyészségnek, bíróság­nak ... az ember nem gép, a rendőrök sem azok, habár sokan azt hiszik rólunk. Higyje el, a mi osztályunkon, ahol a fiatal korúakkal kerülünk szembe, nagyon nehéz dolgunk van. Tudjuk, hogy sokszor a szigorú büntetés éppen az ellenkezőjét váltja ki — nem javítja meg, ha­nem elronthatja a fiatal, éretlen bűnöst, dacot kelt ben­ne. Persze ott, ahol a törvény előírásai nem engednek kiutat, mi sem tehetünk egyebet, de ahol csak egy kis lehetőség mutatkozik, segíteni igyekszünk. Nemegyszer sikerrel, csakhogy . . . J § § [- Emlékszik még Hófehérke és a mostohaanyja ,.v.'ténetére? A mi Hófehérkénk csak annyiban különbö­zött mesebeli kolléganőjétől, hogy neki az édesanyja volt a „legszebb az országban“. S bár a tükre még mindig olyannak mutatta, mégis féltékenykedett a lányára, aki alig töltötte be tizenötödik esztendejét. Olyan pokollá tette az életét, hogy a gyereknek nem maradt más hátra, mint elszökni hazulról. Itt kódorgott a városban, állomáson, pádon, kőbányai munkástanyán aludt, míg csak egy öregasszony helyet nem szorított neki szűk lakásában. Hogy meghálálhassa a fedelet, varrt az öregre és számtalan unokájára. Még az anyagot is maga szerezte — szemétböjlönökből szedett ki eldobott, ócska ruhá­kat . . . Végre, úgy látszott, minden rendbe jön. Egy barátnője révén sikerült bejutnia a képzőművészeti fő­iskolára modellnek. Egy fiatal művész azonban kihasz­nálta őket, pornografikus fényképeket készített róluk, amelyeket aztán áruba bocsájtott. A fiút megbüntették. Néhány hónappal ezelőtt egy feltűnően szép fiatal asszony keresett az irodámban. Nem ismertem meg, hiszen azóta már évek teltek el, s olyan sok emberrel kerülünk itt össze naponta. Felújítottuk Hófehérkével ismeretségünket, majd elmesélte, mi vezette hozzám. Idő­közben férjhez ment, kislánya született és példás családi életet élt. Mindaddig, míg barátnőjének, akivel együtt dolgozott a főiskolán, eszébe nem jutott — bizonyára csupán irigységből — elmesélni férjének azt a régi, szerencsétlen históriát. Persze kiszínezve, rosszindula­túan. Az asszonyka hiába magyarázott, a férje nem hitt neki. Kérte, hogy kölcsönözzem neki azt az aktacsomót, amely ügyével foglalkozott. Nem tehettem eleget a kí­vánságának, ellenben megegyeztünk, hogy találkozunk egy kávéházban, s én ott a férjének mindent elmesélek. A kávéházi találkozóra nem jöttek el. A minap kaptam a jelentést, hogy az én Hófehérkém teljesen lezüllött s állítólag prostitúcióból ál. § § § — Vagy itt van Vlasta — a napokban tárgyalja majd a járásbíróság az ügyét. Ha érdekli, kérdezze meg, mi­kor lesz a tárgyalása . . Ez is régi história már, legalább öt éve kezdődött. Az egyik kórházból jelen­tették, hogy behoztak egy kislányt kéztöréssel. — Furcsa ügy, — mondották — nézzünk utána. A kislány először azt állította, hogy legurult a lépcsőn, majd később min­dent bevallott. Az öccse jött haza az iskolából és el­dicsekedett, hogy ötven koronát nyert, mivel első volt a papírgyűjtésben. Mikor meg akarta mutatni a pénzt, kiderült, hogy elveszett. A fiú és az anyjuk is azt állí­tották, hogy Vlasta lopta el. Hiába mondta a kislány, hogy még módja sem volt rá, hiszen nem is volt a fiú közelében, az anyja eltörte a kezét, aztán rá akarta beszélni, hogy balesetként tüntesse fel a sérülést. Mikor a kórházból hazaküjdték, az anyja ismét nekitámadt, s kidobta. Egy ideig csavargott, majd végre sikerült munkát kapni a gyárban. Az üzem orvosnője maga sem akarta elhinni, hogy á még alig tizenöt éves kislány gyermeket vár. Az újszülött meghalt, s Vlastát saját kérelmére otthonban helyezték el. Mikor elérte a kor­határt, ott sem maradhatott tovább, ismét otthontalanul csavargott. Valaki megfertőzte. Még húsz éves sincs, nem dolgozik, lakása nincs, csavarog . Ha legalább kihallgatása elől nem szökött volna meg! Így kénytele­nek voltunk köröztetni. Most vizsgálati fogságban várja az ítéletet. Az anyja? Még neki áll feljebb. A múltkor szememre vetette, hogy mi vagyunk az oka lánya le­­züllésének, mert elhittük neki a kéztörés „meséjét!“ § § § — Talán ezeken a szerencsétleneken is tudtunk volna segíteni, ha idejében fordultak volna hozzánk Igen. a rendőrséghez — segítségért.- EAS

Next

/
Thumbnails
Contents