Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-20 / 20. szám
Vyhne Pile 'Stamposské \\ö Hodru&ské Jaz. Kopanice Dómky Vysoká iaz. Ban. Hodruia Dekyi Sklené Teplice' VindiSlaitna Banky Pleso tengerszem iaz. .Ha h от i Poéúvalshé Hozgrundshé iaz. Sitnianska Stiav. Bane EvléMno iaz. Jergyitőlna Ilii« Teplá .BANSKÁ _ ^STIAVNICAj Selmecbánya A-------iazr.ro tengerszem Ban. Belá Л rborétum 'Zakyl" /a híj Is he pleso Kozelnlk Kolpaishé Jaz. i* HaUlanshe jaz. a XVIII. században épült és ma állami tulajdon. Az államosításig az ismert Coburg család birtokában volt. Ma a kastély a szlovákiai Erdészeti és Faipari Múzeum székhelye. A kastély termei nyitva állnak a közönség előtt (a legértékesebb a Marie Antoinette szalon). A kastély körül szép park terül el kis tavakkal. Banská Hodrusa csak 1953-ban keletkezett, Banská Stiavnicától való elválasztásával. Bányászok, erdei munkások és szénégetők alapították. A bányásztelep melletti gyönyörű völgyben fekvő tavak környéke rendkívül alkalmas táborozásra. I 1 i j a. A község feletti dombon egy 1254-ben épült, szép román portálés kis templom áll. A templom tornya és sekrestyéje barokk stílusú. A község kiindulópontja a Pocúvadlo tóhoz és a sitnói turistaszállóhoz tett kirándulásoknak. Pocúvadlo. A pocúvadloi tó egyike hazánk legkeresettebb víz melletti üdülőhelyeinek. 683 méter magasságban fekszik a tenger szintje felett, s noha voltaképpen mesterséges víztárolónak létesítették a bányaüzem számára, elragadó képet nyújt. A tó melletti turistaházakban vagy a sátortáborban szállást is találhat a látogató. A tó vize meleg és mind fürdésre, mind csónakázásra alkalmas. Környéke kielégíti a nem túlságosan fárasztó séták kedvelőit. A környéken szervezte meg Ladislav Exnár már 1942 tavaszán az első középszlcvákiai partizáncsoportot, amely a későbbi Sitno osztag magva volt. Sitnianská a Sitno hegyre (1011 m) tett kirándulások kiindulópontja. A Sitno úgy áll a déli sík tájjal szemben, mint a stiavnicai táj előőrse, egymagában mered az égnek az egész környéken. A Sitnoról szép kilátás nyílik a Vtácnik hegységre és Pohronsky Inovecre. Az egész környék gazdag őz- és szarvas-rezerváció. A Sitnon egy turistaszálló áll, amely mellett emléktáblát lepleztek le a Szlovák Nemzeti Felkelés hősének és a Sitno partizánosztag megteremtőjének emlékére. Stiavnické Bane. Bányásztelep a pocúvadloi, Evickino, piargi és bakumi tó közelében. Teplá. A községben érdekes népi faépítményeket csodálhatunk meg. Jablonovce Pofiúvadlo Poiúvatshj) mli/n Bad’an SilllO t()10 turistaház ' Klastava BANSKA STIAVNICA a Stiavnické pohorie (Selmeci hegység) közepén terül el, amely a Nyugati-Kárpátok vulkanikus övezetének részét képezi. A stiavnickéi bányák hosszú éveken át ellátták az országot arannyal és ezüsttel, amit az őskori bányászat számos nyoma is bizonyít közvetlenül a városban, és a város környékén. A Selmecbányái bányászatról első ízben 1217-ben emlékeznek meg egy okmányban, ami arról tanúskodik, hogy a telepet bányászatot űző szlovák lakosság lakta. Banská Stiavnicának gazdag forradalmi hagyományai vannak. A bányászok legjelentősebb forradalmi megmozdulásai közé tartozik az 1525-ös bányászfelkelés, a XVII. század első felében kitört lázadás és az 1852-es lázadás. Ezerhétszázhatvanháromban itt alapították meg az első bányászfőiskolát. Ez volt a világ első műszaki főiskolája. Selmecbánya kulturális élete főként a XVIII. század végétől kezlett ígéretesen fejlődni, amikor a városban tudós társaságok alakultak. Az itt élt kiválóbb személyiségek közül meg kell említenünk a híres kartográfust, S. Mikovínit (1700 — 1750), K. J. Hell konstruktőrt és feltalálót, Hell Miksa természettudóst és csillagászt, Andrej Sládkovicot, Petőfi Sándort. A város központjában több történelmi vonatkozású épület áll. A legérdekesebb közülük a mai Stary zámok (Ökastély), amely egy kis teraszon épült az előbb román, majd gót stílusú eredeti plébániatemplom átépítésével. A komplexum legrégibb része az egy emeletes korner, az úgynevezett csontházzal. Az emeleti helyiség a holttestek beszentelésére szolgált, míg alsó részében a temetőből kiásott csontokat helyezték el. Banská Stiavnica egyenetlen terepen épült, ezért rendkívül nehéz lett volna falakat vonni a város köré. A polgárság ezért a török veszedelem idején úgy határozott, hegy a város belsejét kapukkal Beluj Antol Preníov Sitnianska Lehótka Krniiov Krélovce zárják el és a volt plébániatemplomot erődítménnyé alakítják át. Előbb lebontották a plébániatemplom fő hajójának boltíveit (ennek helyén maradt a mostani kastélyudvar), a mellékhajókat fegyvertárrá, raktárakká és a helyőrség laktanyájává alakították át. Ezzel egyidejűleg 1564 és 1571 között új erődítményt is emeltek — négyszög alakú, négy bástyával ellátott erődöt, amelyet később Novy zámoknak neveztek. Érdeklődésre tarthat számot a Klopacka, ahol egy deszkát vertek s így ébresztették naponta a bányászokat. A Klopacka alatt emléktábla áll, amelyet 1958-ban lepleztek le az 1852-es bányászfelkelés hős részvevőinek emlékére, a februári győzelem 10. évfordulója alkalmából. Az ifjúság haladó mozgalmába Banská Stiavnica az Ifjúsági Vasútvonal építésével írta be a nevét. A Stary zámok az úgynevezett bányászbíróság volt épületével együtt ma a szlovákiai Bányászmúzeum céljait szolgálja. A múzeumot D. Stúrról nevezték el és a bányászmúzeum, valamint a honismereti múzeum 1964-ben történt egyesítésével jött létre. A múzeumnak gazdag geológiaiásványtani gyűjteménye van, bemutatja a szlovákiai bányászat fejlődését, azonkívül történelmi és néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik Banská Stiavnicáról és környékéről. Banská Stiavnica az Állami Szlovák Központi Levéltár bánya-osztályának székhelye, ahol országos, sőt európai jelentőségű okmányokat őriznek. Banská Stiavnica az alábbi kirándulóhelyek kiindulópontja: a sitnoi turistaszálló, a pocúvadloi tó melletti turistaszálló; a pocúvadloi tavon kívül kellemes fürdési lehetőséget nyújt még a Paradajz, Tanád, Skalka, Hodrusské, Belianské, Halzianské, Kolpasské és Rychnanské tó is. Antol. A község felett hatalmas, négyzet alakú barokk kastély áll, amely Ban. Studenec 1 ntolshy hasiief Zibritov BM*"4'’ Dobra Niva Babiná \rupina Sása
