Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-14 / 2. szám
A Roman testvérpár A „Cigány álma“ szólistája — Anna Gamarlni ap Q Fülbemászó zene, káprázatosán Színes kosztümök, a fény varázslatos játéka, sok-sok csinos kislány, és kitűnő szólisták. Ez a „Holiday on Ice“ — a 65 tagú amerikai jégrevü. A mágnest, amely vonzotta a közönséget, a kitűnő szólisták jelentették: a csehszlovák Roman testvérpár, a kanadai McPherson, az olasz Anna Galmaríni, az osztrák Hana Eigl, az angol Derek James a nyugatnémet Althammer — Kramer kettős. A 19 szólista közül a legnagyobb tapsot a Roman testvérpár kapta. Ez nemcsak a hazai légkörnek köszönhető, de a világbajnoki cím képviselőihez méltóan, fellépésük messze felülmúlta az együttes átlagos színvonalát. Ha a „Holiday on Ice“ jégrevü egy egész hónapig Prágában szerepelt volna, a nézőtér akkor is minden nap bizonnyal megtelik. Elsősorban a Roman testvérpár és a többi revücsillag tudása vonzotta a közönséget. Ha azonban az egész együttest értékeljük, úgy tűnik, nálunk is észrevehető a válság, amely a világ összes effajta együttesét utolérte. Nehéz új ötleteket kitalálni és a rengeteg pénzt igénylő kosztümök, csillogás, nem képesek pótolni a tartalmat. Bennünket leginkább a Roman testvérpár érdekelt. Mielőtt továbbutaztak, villámkérdéseket tettünk fel a két fiatalnak. — A sport érdemes mestere, négyszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok, hétszeres csehszlovák bajnok. Ez, amit eddig elértek. Létezik még valamilyen cím, amit elérhetnének? Pavel: — Nem. Már csak az olimpiai bajnokság lehetne, de ott, sajnos a jégtánc nem versenyszám. — Európai körúton vannak. Hol voltak eddig és hová készülnek? Éva: — Már egy hónapja járjuk Európát a revüegyüttessel. Voltunk Svájcban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Prága után Franciaországba és Olaszországba utazunk. — A műkorcsolyázástól függetlenül milyen terveik vannak? Éva: — Eddig még nem volt időnk, és nem is időszerű más terveket kovácsolni. Egy kérdés Évához: — Hol ünnepli a névnapját (dec. 24) és a huszadik születésnapját (jan. 27-én) ? Éva: — Az USA-ban, Los Angelesben a születésnapomat. Névnapomat pedig a repülőn. Ugyanis december 24-én repültünk Amerikába. És Pavelhez is: — Milyen a lányideálja? Pavel: — Erről nem beszélhetek. De van már ideálom, és ami a fő dolog, egyáltalán nem tud korcsolyázni! — Mi tetszik az életben? Éva: — Az, hogy lehetőségem és szerencsém volt többet elérni, mint sok velem egyidős lánynak. — Mi nem tetszik az életben? Pavel: — Az emberi hamisság. — Meddig szerepelnek még együtt? Pavel: — Előreláthatólag még két évig, de lehetséges, hogy még egy évvel tovább. Ez a harmadik év azonban nem ,,holtbiztos“. Aztán „szegre akasztjuk’ a korcsolyát. — És mi a vágyuk, ha majd szögre kerül a korcsolya? Éva: — Hétköznapi foglalkozást űzni és nyugodt magánéletet élni. Irta és fényképezte KOVÁCS ANTAL „San Francisco 1900-ban" A fedOlapon: Carol Ann Warner