Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-14 / 2. szám

■ •I „Melegen" AJÁNLJUK... A mai divat és a tetszetős, Tálságosán könnyüWöltözék miatt sok beteg jött már urológicflQnkvizsgálatra.fBetegsé­­g ükét felfázásnak vélték. Sok esettieK^KföekbiKnyult ez az elképzelés. Vannak azonban konn^^^^^Bai megbete­gedések, amelyek meghűlésből егейпе!^ЩЩ^а már létre­jött betegséget a meghűlés károsan befolyásolja. Ez leg­inkább a gyulladásos megbetegedésekre vonatkozik, pl. vesemedencegyulladásra, a veseburok gyulladására, hólyag­gyulladásra, a férfiaknál a dűlmirigy, vagyis a prosztata gyulladásra. Hogy a betegség keletkezésénél a meghűlés szerepét könnyebben megérthessük, rá kell mutatnunk a hidegnek a szervezetre ható néhány alapvető tényezőjére. A szerve­zet lehűlése akkor következik be, ha a test normális hő­­képződése és hőleadása között egyensúlyzavar áll be. Pl. a test hőleadása a téli hidegben akkor nagyobb, ha a test hőmérsékletének csökkenését megfelelő meleg ruházattal nem gátoljuk meg. A test hőmérsékletének csökkenése az egyik oka annak, amely a meghűléses betegségeket okozza. A betegségek keletkezésénél a meghűlés szerepe abban rejlik, hogy a meghűlés csökkenti a szervezet ellenálló­képességét, a nyálkahártyán vérbőséget okoz, ami a szerv­ben levő, eddig ártalmatlan baktériumok szaporodásának, azok károssá válásának és a szerv megbetegedésének al­kalmas táptalaja. A vese, mint belső szerv, a külső környezettel nincsen közvetlen érintkezésben, és ezért közvetlenül nem is fertő­ződhet. A fertőzés a szervezet valamelyik távolabbi gennyes gócából i éráram útján kerülhet a vesébe. Az ilyen gócot fókusznak nevezzük. Ilyen fókuszok pl. az idült mandulagyulladás, gennyes folyamatok a foggyöké­ren, a felső légutak idült gyulladása, homloküreg- vagy arcüreggyulladás, stb. A megfázás megfelelő feltételt te­remt az ilyen fókuszok gyulladásának fellobbanásához és azoknak a véráram útján történő, egyéb szervekre így pl. a húgy- és ivárrendszerre való átviteléhez is. Az alsó húgyutak gyulladásos megbetegedései azonban más úton is keletkezhetnek. így pl. gyakori megbetegedés, főként nőknél, a húgyhólyaggyulladás. Keletkezését a kö­vetkezőképpen magyarázzuk. Meghűlés esetén a nyálka­hártya vérbősége következik be, amely a szerv ellenálló­képességét csökkenti a fertőzéssel szemben. Ilyen körül­mények mellett a baktériumok elszaporodhatnak, károssá válhatnak és a hólyag gyulladását idézhetik elő. Hang­súlyozzuk, hogy a meghűlés nemcsak a betegség létre­jöttét, hanem a már kifejlődött betegséget is befolyásolja. Sok olyan betegünk van, aki idült vesemedencegyulladás­­ban és hólyaghurutban szenved, akinél egy újabb megfá­zás a gyulladás (ellobbanását idézheti elő, ami az egész szervezet leromlásához vezethet. Fontos tudnivaló, hogy főként a nők, a nemi érintkezés után vizeljék ki magukat. A nemi érintkezés folyamán a kismedencében vérbőség áll be, ami ugyancsak elősegítheti a baktériumok szaporodását és hólyaghuruthoz vezethet. A vizeléssel ugyanis leöblítődnek a baktériumok a húgycső nyálkahártyájáról és megakadályozhatjuk a hólyaghurut keletkezését. Az urológiai betegségek megelőzésének előfeltétele a gó­cok, vagyis fókuszok eltávolítása, illetve azok gyökeres gyógykezelése. A gócos fertőzések felkutatásánál nagy je­lentőségűek a megelőző orvosi vizsgálatok. A megfázás elleni védekezésről elsősorban magának a betegnek kell gondoskodnia. És itt kell hangsúlyoznunk a helyes öltöz­ködés fontosságát, különösen télen. A ruházat és a cipő óv bennünket legjobban az időjárás viszontagságai ellen. A több rétegű vékony ruházat melegebb, mint az egyetlen vastag gyapjú. Ezért azok az anyagok tartják jól a me­leget, amelyek hézagaikban sok levegőt tartalmaznak, s legjobban óvják a szervezetet a lehűléstől. Főként a nők figyelmét hívjuk fel a meleg harisnya és a meleg alsó­­nemű viselésére. A betegség megelőzésének általános módja az egészséges életmód. A testnevelés és a rendszeres testedzés, a helyes étkezés összehangolása növeli a szervezet természetes ellen­állóképességét az említett betegségekkel szemben. Az étke­zés legyen változatos, alkoholmentes és ne legyen túl fű­szeres. Hangsúlyozzuk a vitamindús ételek fogyasztását, főként a C vitamint. Az említett betegségekre hajlamos egyének fogyasszanak minél több zöldséget és gyümölcsöt. Dr. ANGYAL ANTAL Ne a gyerek előtt! Régi igazság, hogy a gyermeknevelésben a szülők példája a döntő. Van ugyan olyan szülő, aki annyit „idomítja“ gyermekét, hogy az önkéntelenül szülei­nek ellentétévé igyekszik válni. Nagyon zsarnok apának sokszor zabolátlan fiai, pedáns mamának rendetlen, hanyag lányai vannak. Ha jólnevelt gyer­meket látunk, nyugodtan arra következtethetünk, hogy a háttérben rendezett, csendes otthon van. Hogyan vétenek leggyakrabban a szülők példa­adási kötelességük ellen? Vagyis: mit nem szabad a gyermek előtt? A gyerek előtt szigorúan tilos a felnőtteknek ve­szekedni. Akár az ő neveléséről van szó, akár bár­mi másról. Tilos káromkodni, részegen, csapzottan mutatkozni. Tilos a gyereket tanúként kihallgatni felnőttek közti vitában és házastársi féltékenységi ügyekben. Ne szidjuk előtte szüleinket, vagyis az ő nagyszüleit. Ne vágjunk fel otthon beosztásunk­kal, ne mondjuk, hogy a hivatal összedőlne, ha mi nem volnánk, de ne is panaszkodjunk állandóan kiszolgáltatottságunkról. A gyerek úgyis felnagyít mindent; törekedjünk, hogy valódi méretünkben lásson bennünket. A gyerek előtt nem szabad lekicsinylőén beszélni más gyerekek szüleiről. Különösen amiatt, hogy az illetőknek nincs olyan lakásuk, ruhájuk, mint ne­künk. Ha gyerekünk rossz osztályzatot kap, ne a tanító nénit okoljuk. Ne fenyegetőzzünk, hogy majd elintézzük azt a perszonát, mert csemeténk majd úgy akarja az életben minden összeütközését ren­dezni, hogy „elintézi“ ellenfelét. Ne pletykáljunk a gyermek előtt más felnőttekről, ne beszéljünk róluk borsos és botrányos történeteket. És végül: nem várhatjuk el gyermekünktől, hogy ne csenjen barackot a szomszéd fájáról, ha magunk egy hiva­tal egyhavi szükségletét fedező ceruzát, tollhegyet, kapcsot hoztunk haza az üzemből, amiről hallgatni kell, mert . . . Mit lásson a gyerek maga előtt? Mutatkozz előtte mindig pontosnak, rendesnek, előzékenynek és emellett érző embernek. Örülj előt­te és tanítsd meg örülni. Az apró örömöknek is. A legnehezebb feladat akkor hárul a szülőre, amikor a gyerek már nem gyerek, de még nem is felnőtt. Amikor nemcsak kezével, lábával, hanem gondolataival és érzésvilágával sem tud mihez kez­deni. Légy tapintatos felnövő gyermekeddel. Azaz: mi­dőn fiad, vagy leányod elvonul saját kis sarkába, odújába naplót vagy levelet írni, amit nem mutat meg és ha megjelensz, a fiókjába rejt — tégy úgy, mintha mindezt nem vennéd észre. Ha gyermeked bizalmával tisztel meg, sohase mondd, hogy nem érsz rá meghallgatni, ne nevesd ki és ne szidd össze, bármit is közöl. Ne nevesd ki rajongása tárgyát vagy alanyát. Ne kísérd állandóan serdülő lányodat, de az sem illik, hogy gyermeked oda járjon és akkor, ahová és amikor akar. Gyermekedet előre meghatározott időre engedd el, pontos hazatérését követeld meg, társasága megbíz­hatóságát ellenőrizd. Időnként végy részt szórako­zásaiban. Ne neveld társaságban, barátai előtt. Ha ez csa­ládi körben nem sikerült, nyilvánosan még kevésbé fog. Kifogásaidat négyszem közt mondd meg neki, de ne túl gyakran. Vigyázz önérzetére! Ne mondd felnövő gyermekednek folyton: Felál­doztam érted az életemet... Az áldozat oly nagy, hogy ő nem éri fel ésszel, viszont unja hallgatni. Légy hálás neki szeretetéért, amely persze soha nem annyi, mint amennyit ő tőled kapott. A szü­lői szeretet olyan kölcsön, amit az ember szülőitől kapott és gyermekeinek ad meg . . . Emil — a sertéslovag Szívvel-lélekkel motorbolond, habár becsülettel kitanult mes­tersége az írógépjavítás. Emil azonban már évekkel ezelőtt abbahagyta ezt a munkát és áttért a sofőrségre. Itt-ott ugyan ismét jelentkezett előbbi munkaadóinál, rendszerint azonban csak akkor, amikor a benzin helyett az alkoholt ré­szesítette előnyben ... S mi­után italosán ott sem igen bol­dogult, Emilünknek nem ma­radt más választása, minthogy végül is megelégedjék egy sze­rény teherkocsi kísérői beosz­tással. A kormánykerék igaz­gatásától ugyanis már évekkel ezelőtt eltiltották. Legutóbbi munkahelye a víz­­gazdálkodásnál már elnevezése folytán is borzalmat keltett benne. Víz?! Ezt a folyadékot ő még mosakodásra sem igen szívesen használta. Negyedik napja dolgozott ezen a — ki tudja hányadik — munkahe­lyén, amikor is egy szép jú­niusi nap kora délutánján a Kiskárpátok tövében, közel a szőlőhegyekhez, leugrott a te­herautóról. Pontosan a Riviérá­hoz címzett hírneves borkimé­rés előtt. Hogy azonban teljesen elfe­lejtse búját-baját, arra nem volt elegendő pénze. Ezért hát bor helyett olcsóbb italt ren­delt, s be is nyakait vagy öt­hat üveg tízfokos sört, amikor eszébe jutott, hogy valahol a közelben lakik egyik barátja. Fel is kereste. Az egy teli üveg, fekete ribizliből készült bort hozott az asztalra, s meg­kínálta hősünket a község ha­gyományos specialitásával. Hogy tovább mi történt, mesél­jék el inkább a tanúk, mivel Emil barátunk semmire sem akar visszaemlékezni, amit má­morában elkövetett. — Éppen zöldséget tisztítot­tam a konyhában, amikor a szomszédék udvarából zajt hal­lottam. Valaki kiabált, a hízó röfögött, gondoltam, kinézek, mi baj van. Hát látom, mint kering az udvaron körbe-körbe a szomszédék egyik disznója, mögötte pedig egy ember sza­lad. Jó fekete ballonkabát volt rajta, a kezében pedig kés — gondoltam, biztosan az állat­orvos. Egyszerre csak látom, hogy a férfi utoléri s mintha ló volna, igyekszik felülni a hátára. A hízócska — mert nem volt az több, kérem, mint hatvan kiló — meg csak veti le magáról nagy visítás köz­ben a lovasát. Én meg csak állok ott megnémulva. A férfi a földön, a disznó pedig ro­han, akár egy versenyló, az ember feláll, utánaveti magát megint, a kezében felvillan a kés . . . Róza! . . . Róza!! — kiabálok át és a szomszéd­­asszony már ott is áll a torná­con . . . így a károsult szomszéd­­asszony. De szóljon a hízó tu­lajdonosnője is: — Álltam és nem tudtam szólni a félelemtől. A fekete kabátos férfi meg csak kerget­te a disznót, egyre csak igye­kezett felülni rá, miközben szúrta és szúrta a szegény jó­szágot, ahol érte. Aztán meg­látott engem — éppen a föld­ről kapaszkodott föl . . . Fel­emelte a kését, másik kezét a szája elé kapta, majd halkan, suttogta felém: „Pszt, mindjárt készen leszek!“ — A földekről jöttem haza, amikor valaki figyelmeztetett, hogy nagy tömeg áll a házunk előtt. Szaladtam, ahogyan csak bírtam — emlékezik a sMH gazdája — és a kerítésnekWá: maszkodva, egy csomó ember tői körülvéve, ott állt máiF“ én emberem, Emil... A sze­­rencsétlen disznó meg véresen feküdt az udvaron, a háta fel­­hasítva, az oldalán még a bor­dáit is látni lehetett . . . Lega­lább 1300 korona kárt okozott nekem ez az ember. Azt mond­ják, részeg volt. Nem úgy né­zett az ki, kérem! Emil nem jelent meg a já­rásbírósági tárgyaláson. Ki tud­ja, vajon a szégyen vagy a félelem miatt-e. Tény az, hogy egyelőre nyoma veszett. Pedig a részeg sertéslovagot a hízó idő előtti leölésén kívül még kabátlopással is vádolják. A fekete ballonkabátot ugyanis egy kerti bódéból emelte el. Egyenesen az ott alvó tulajdo­nosa orra előtt. -EAS-13 о m t h 70 m-Ж DO z

Next

/
Thumbnails
Contents