Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-05 / 3. szám

IABADSÄG Untról, a bátorlelkű magyar poétáról, aki a török­­dúlás Idején maga is viaskodott ezeken a vár­falakon. Beszélnének a kegyetlen Csák Mátéról és Ocskay brigadéros Tisza Ilona Iránt érzett vég­zetes szerelméről, amely végül is árulóvá tette ... Nagy időknek voltak tanút ezek a falak, melyek között végre mélységes béke honol. A régmúlt időkre Itt már csupán az egyik szárnyépületben elhelyezett múzeumi tárgyak: ásvány-, fegyver- és kőzetgyüjtemények, éremgyűjtemény felbecsül­hetetlen értékű Irattári anyag emlékeztetnek. Míg a többi oldalépületben a mezőgazdasági iskola internátusa, tanítói és nevelői lakások, Iskolai konyhák és étkezdék nyertek elhelyezést. A falak tövében fiatalok sétálgatnak, nyári estéken, ta­vasznyíláskor, téli hóhullásban, míg körülöttük formálódik alakul a világ ... Iskolák, lakótelepek, modern sportház, nyolc­ezer nézőt befogadó szabadtéri színpad, 10 milliós költséggel épülő vasúti felüljáró... Mi kéne még? Ez utóbbi kérdést Molnár Gézához, a helyi nem­zeti bizottság titkárához intézzük, mert tőle kap­juk a felvilágosításokat és tőle várjuk a fele­letet Is. Egy textilkombinát. Már hat éve annak, hogy tervbe lett véve, egyszer már az alapkőletétel is ki volt tűzve, megvolt az erre való helyünk is. Végül lefújták. Pedig 1200 asszonyt taníttattunk Csehországban, hogy legyen elegendő szakmun­kásunk. Néhány ezer női dolgozó várakozik erre a járásban is. De nemcsak nőknek, a férfiaknak is kevés munkalehetőség kínálkozik. Ezt a helyze­tet pedig a családi élet sínyli meg, mert a fér­fiak idegenben kényszerülnek munkát vállalni. Sok a válás, a boldogtalan élet a különélés miatt. Folyik a verseny a sportházban Az új sportház a ttera, aki annyi idős, mint ► ► a szabadság No és ezenkívül, a legutóbbi népszámlálás kimu tatta, hogy Léva város lakosságának a száma csökken. A kulturális élet sem olyan, amilyen lehetne. Két moziból egyet bezártunk, három kávé­házból egy maradt ... — A kávéházi élet nem feltétlenül fokmérője a kulturális életnek — próbáljuk mentegetni egye­sek mulasztását. — Tudornl Ez a fokmérő — válaszolja Molnár Géza és elénk teszi az asztalra az új kultúrházat. Illetve, csupán a modelljét. Nagyon csinos kis épület, azaz, hogy nem is olyan kicsi, mint ami­lyennek látszik. Csak éppen 1972-ben lesz való­ság. Ha közben meg nem fúrja valaki az alapkő­­letételt. Egyelőre szobadísz a tanácsházán. A kávéház épületében található a nagyterem is, itt tartják a színielőadásokat. A tér harmadik oldalán, a régi városháza épü­letében fedeztem fel a könyvtárat, melyet tudo­másom szerint 1924-ben alapítottak. 1946-ig mint Városi Könyvtár működött. Ez időben Járási Könyv­tárnak minősítették. Ott kellemesebb légkört talál­tam, mint a színházteremben. Nemcsak a jól mű­ködő fűtőtestekre gondolok, amikor ezt mondom, de a jól működő könyvtári dolgozókra is. Nyolc alkalmazott közül hat nő. Az olvasók tá­borában Is több a nő, mint a férfi — figyelmez­tet Róringer elvtárs, a könyvtár igazgatója. A nők után számarányban a diákok következnek, akik rendszerint a kötelező olvasmányok iránt érdek­lődnek. A női olvasók előnyben helyezik az író­nőket. Fehér Klárát, Szabó Magdát, Ordődy Kata­lint. Bár az Is Igaz, hogy az olvasók zöme ma már a könyvtárosok szakértelmére bízza a válasz­tást. A bizalom is nagyobb és a műveltség Is szé­lesebb körű, mint régen volt. Könyvtárunkban 21542 könyvpéldány várja az olvasót. Irodalmi estéket is rendezünk, ahol a könyvtár dolgozói hazai és külföldi írók müveiből verseket és pró­zát adnak elő. A tér harmadik oldalán a felszabadulás emlék­oszlopa áll. Egy leány megy előtte. Mi is ismer­jük. Mér a malomban találkoztunk vele, ott dol­gozik. Öváry Verának hívják. Annyi Idős, mint Lévén a szabadság. Illetve, Vera öt nappal fia­talabb. 1944. december 25-én — elég viszontag­ságos körülmények között látta meg a napvilágot, mert a kiürített városban nem akadt bábaasszony. Végül egy orosz katonaorvos segített. Édesanyja hat évvel ezelőtt meghalt, édesapja Ismét megnősült, Vera most egyedül él és várja, hátha jelentkezik újra egy katonaorvos. Nem is kell feltétlenül, hogy orvos legyen, katona sem, elég ha megfogja Vera kezét, hogy ne legyen olyan egyedül... Molnár Géza szakította félbe tűnődésünket. Sür­gős dolgot intézett el, azért késett. Megnyugtat­tuk, nem unatkoztunk. Körsétát tettünk a téren és közben felfedeztük Lévát! — A legszebbet mégsem Itt találják — szakít félbe Molnár Géza. Amire a legbüszkébbek va­gyunk és ami legjobban tükrözi az elmúlt húsz esztendőt, az a Sportház. Látogassanak el oda Is. A legjobbkor érkeztünk. A Sportházban nyüzs­gőit az élet. Országos ifjúsági asztalitenisz-verse­u u-u > fal a fa ■я « Ж Hóiba Istvánná: — Harminckettő óta vagyok a pártban nyék folytak. A felszabadulás emlékre rendezték. Roppantak a labdák, harsogott a hangosbeszélő. — ötvennyolcban készült el ez az épület — magyarázza Prlnckel József, módszertani vezető. Több sportesemény színhelye volt már. Gyakran rendezünk nemzetközi asztalitenisz-versenyeket. Itt szerepeltek a bécsi kosárlabdázók Is. A korsze­rűen berendezett hálótermekben hatvan verseny­zőt kényelmesen el tudunk helyezni. Üzemi kony­ha, vetítőszoba, öltöző, mosdó, zuhanyozó, ét­kező terem, társalgó és két nagy sportterem is van itt. A kisebbik terem tükörrel bélelt, itt foly­nak a gimnasztika! gyakorlatok. Ez az Intézmény nagy változást hozott az életünkbe. Nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak, hogy végre a házi munkával foglalkozó asszonyokat Is bevonhattuk a tömegsportolásba. Most készül a szabadtéri pá­lya. Tizenöt ezerkilowattos villanykörte világít majd az esti mérkőzéseken, korcsolyaversenyeken. Egyszóval, készülődünk. Mi szintén! Búcsúra nyújt­juk kezünket: — A viszontlátásra — mondjuk, és komolyan gondoljuk. Viszontlátásra, majd máskor, napsütésben, hogy megkeressük mindazt, amit a téli köd most elta­kart előlünk

Next

/
Thumbnails
Contents