Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 2. szám

Munkába, iskolába járó lányok és asz­­szonyok ruhatárának szinte nélkülözhe­tetlen darabja a szoknya és a könnyen mosható, gyakran váltható nagyon diva­tos blúz. Az évek óta szoknyán kívül vi­selt blúzt ismét bekötve hordjuk. Az angolos ingblúzok mellett előtérbe kerül­nek a zsabós, fodros, hímzéssel és sze­gőkkel díszített nőies blúzok Is. X. Régi szövetruhábúl Is készillhel ez a karcsúsftú kötényruha. Divatos gallérú, kézelős szövetblúzzal vi­seljük. 2. Nemcsak csinos, de nagyon praktikus ez a négy zsabfedővel és végig-gomboléssal díszített ru­ha-szoknya. Ha egyszínű szövetből vagy kordbábsonybél varratjuk, mintás blúzokkal, régi pulóverek­kel is viselhetjük. ILLIK 6. Magas lányoknak illik ez az elöl szembehajtásos, zsebekkel és pánttal megoldott sportos szoknya. 5. A kétsoros gombolás a szoknyadlvatban is utat tör. 4. Rejtett gombolású, porszínű shantnng blúz magasan zárédé, széles, kltekvű gallérral. A kar­­csúak széles bőrövvel viselhetik.-7S>C (7ZO/C Аз a—b. Az érdekes gombolású, flaské­­zöld puha szövetkosztümböz a tűzé­­ses gallérű-kézelőjű dohánybarna szö­vetblúzt viseljük. Az evés szertartása Akár a szobában, akár a konyhában étkezünk, csináltunk rendet étkezés előtt és mindig terített asztalnál együnk. Az abroszt lemosható viaszos­vászonnal vagy nylonterítövel helyet­tesíthettük. Posztót vagy filcet tehe­tünk alá, ez halkítja a csörömpölést, védi az asztallapot. Csinos az át­látszó műanyagterító alatt a tarka abrosz Is. Az asztalkendőt — még vendéglátáskor-tjs — nyugodtan mel­lőzhettük, mert abba úgy sem mert senkt beletörölni a száját. Használjunk Ilyenkor Is papírszalvétát. , A terítéket úgy helyezzük el, hogy minden kéznél legyen. Csorba, repedt tányérokat, fületlen kancsót ne te­gyünk az asztalra, akkor se, ha ma­gunk vagyunk. A teríték helyes elhelyezése: lapos­tányéron a leveses, a nagytányérok előtt a salátás vagy befőttes tányér, ferdén jobbra a különböző poharak. A lapostányér jobb oldalára tesszük a kést (élével befelé fordítva), bal oldalára a villát (mert a vágásnál a villát a bal, a kést a Jobb kezünkben tartjuk), a tányér elé öblével lefelé a kanalat, nyele jobbra mutasson. Ha a levesen, hüson kívül palacsintát és befőttet is eszünk, akkor kts kést, villát és kanalat Is adunk. Mindegyik kis evőeszköz a megfelelő nagy evő­eszköz párja mellé kerül. A szalvéta a teríték baloldalán van. A tálaló evő­eszközöket: a leves- és főzelékmerő kanalat és villát, salátáskanalat és a tésztás, gyümölcsös tányérokat, eset­leg a feketés csészéket, tányérokat és az Italokat a tálalóra tegyük. Ke­nyérkosárban kenyér, só, paprika mindig legyen az asztalon. Ha szár­nyast tálalunk, egy üres tányér Is legyen a csontoknak. Étkezéshez tiszta kézzel, rendes ru­hában üljünk le. Az asztalnál mindenkinek megvan a maga helye. Tiszteletlenség, ha a gyerek az anyja székére ül. Evés köz­ben nem könyökölünk és két fogás közti szünetben Is csak a kezünk és a csuklónk van az asztalon. Egyene­sen és mégis fesztelenül üljünk az asztalnál. Az újságot ne használjuk étvágygerjesztőnek. Ha a mama behozta a levest, a csa­lád jó étvágyat kíván egymásnak és megkezdődik az evés szertartása. A kanalat mindig keskenyedő végé­vel emeljük a szánkhoz, nyelét ne marokra fogjuk, hanem úgy mint a ceruzát. Ha forró az étel ne fújjuk, hanem várjuk meg, míg kihűl. Ne szürcsöllünk és az utolsó cseppet ne öntsük a kanálba. Kést nem veszünk a szánkba, saját evőeszközünkkel nem nyúlkálunk a tábla. Étkezés közben az evőeszközzel nem zörgünk és nem csámcsogunk. Teli szájjal nem beszé­lünk. Zsíros szájjal nem Iszunk. A csir­kecombot Is kézbevehetjük, ha már a nagyja húst késsel és villával le­szedtük róla, de csak akkor, ha nem úszik valamilyen mártásban. A csont végét azonban mindenképpen csavar­tuk papírszalvétába, Az étkezés Illemtanának legfonto­sabb része: Mit — mivel? Kézzel ehetjük: a kenyeret (nem harapunk, törünk a szeletből), a kalácsot, a szendvicset, a sonkás, szalámis zsemlyét, a vtrsltt, a száraz süteményt, a kelt tésztát, a kukori­cát, a gyümölcsöt. Nagykanállal: a levest és egyes főzeléket. Kiskanállal: a teát, kávét, ka­kaót (ha a kanalazást abbahagytuk és Isszuk a kávét, a kanalat kitesszük a pohárból), áludtejet, lágytojást, be­főttet, krémet, fagylaltot, krémes tor­tát, stb. Nagyvtllával: a salátát, főze­léket, burgonyát, vagdálthúst. Kisvillával: az előételt, a rán­tottét, a halat, a rétest. Késsel — nem eszünk csak vá­gunk, villára segítünk, kenünk.

Next

/
Thumbnails
Contents