Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-09-03 / 18. szám

I .ТмТЖА vesekövekről Akinek egyszer vesegörcse volt, az még évtizedek után is keservesen gondol vissza a vesetájéktól a hólyagig terjedő erős, ismétlődő fájdalmakra, melyeket hányás, vagy legalább is hányinger kí­sér. Ezek a görcsök akkor keletkeznek, ha a húgyvezeték valami oknál fogva eldugul, a vesében ezáltal vizeletpangás áll be, ami görcsöket idéz elő. Betegeink gyakran teszik fel a kérdést, hogyan is keletkeznek a húgykövek. Ezeknek oka és módja még csak részben ismeretes. Sokféle elméletet ismerünk, melyek első­sorban a kész vizelet fizikai és kémiai tulajdonságainak alapján igyekeznek a kövek kialakulását megmagyarázni. Az egészséges ember vizelete teljesen tiszta. Tiszta annak ellenére, hogy összecsapó­­dásra hajlamos, nagymolekulájú kolloid természetű anyagok mellett anorganikus sót is tartalmaz és pedig olyan kon­centrációban, ami ezeknek az anyagok­nak vízben való oldhatóságát lényegesen túlhaladja. Ha a védő és oldást elősegítő kolloidaanyagok relatíve megfogynak, vagy arányuk megváltozik és a vizelet reakciója gyorsan ingadozik, kialakulhat a kőmag. A vizelet belső fizikai és ké­miai összetétele következtében a kömag­­ból kő. Hozzájárulhat az is, hogy a vize­letet tároló szervekben vagy szervrész­letekben tartós pangás áll elő, ami meg­akadályozza a kőmag kiürülését. Idült gyulladásoknál és gennyes gócoknál szin­tén fennáll a húgyutakban a kőkép­zés lehetősége. A vizeletet tároló szervek gyulladá­sakor keletkező másodlagos kövek ki­alakulásában a kőképzést a helyi té­nyezők mozdítják elő, mivel a levált hámsejtek, gennysejtek és általában a gyulladásos termékek a kőmaghoz vi­szonyítva óriási felületet képeznek a lerakódás számára. Az úgynevezett másodlagos kövek kialakulása nagyobb­részt helyi jelenség, míg az előbbi cso­portba tartozó elsődleges kövek kelet­kezésében■ a szervezet, sőt egész kör­nyezete is szerepet játszik. A húgykövek nagyságban, alakban, színben és kémiai összetételükben na­gyon különbözők. Nagyságuk finom daraszemnyi vagy akár ökölnyi nagy­ságú is lehet. Ez az üregrendszer nagy­ságától függ. A vesében egy vagy akár többszáz apró kő is előfordulhat. Néha kitöltik a vese egész üregrend­szerét és a kelyhekbe hatoló nyúlvá­nyaikkal szarvasagancshoz hasonlíta­nak. Ez az úgynevezett korálkö. A kö­vek színe, szerkezete vegyi összetéte­lüktől és a növekedés közben beléjük épült organikus anyagoktól függ. Vegyi összetételük szerint ismerünk barnásvörös urátköveket, melyek na­gyon kemények és felületük finoman szemcsés, ritkán sima. Az oxalátkövek barnásfekete színűek, kisebbek és las­sabban nőnek, felületük egyenetlenül tüskés és rendkívül kemények. A xatin­­kövek, nagyon ritkák, barnásvörösek, fénylő sima felületűek. Ugyancsak na­gyon ritkák a cystin kövek, melyek ke­rekek, fénylő barnák és sima felületűek. Ez utóbbiak szintén nagyon kemények. A foszfátkövek szürkésfehérek, kréta­­szerűen puhák. Vannak ezenkívül ve­gyes kövek is, melyek különféle anya­gokból állanak és metszetükben a nö­vekedési periódusoknak megfelelően gyűrűzöttek, különféle kémiai összeté­telük szerint. A húgykövek idegen anyagok a szer­vezetben, melyek hosszabb idő után a veseállományon, a húgyvezetékben és a hólyagon tartós elváltozásokat okoz­hatnak. Ezért kell a húgyköveket a szervezetből eltávolítani. A gyógyítás módját a kő nagysága, helye, felszínének sajátosságai egy vagy kétoldalúsága, a vese működése, a vize­let fertőzöttsége, a beteg általános álla­pota stb. határozzák meg. E sok ténye­ző arra mutat, hogy a vesekövek gyó­gyításához sok tapasztalat és nagy kö­rültekintés szükséges. Elsősorban a kicsi kövekről van szó, melyek néha minden beavatkozás nélkül esetleg gyógyszerek hatására is eltávoznak a szervezetből. A nagyobb köveket pedig operáció út­ján távolítjuk el. A hólyagköveket esetleg a hólyagban összezúzzuk és a beteg az apró kőtörmeléket azután ki­vizeli. j A vesekő kiújulhat, tehát a kő eltá­volítása után a kiújulás megakadályo­zása céljából a betegnek élet- és ét­rendet írunk elő. Ha a vizelet fertő­zött volt, azt minden rendelkezésünkre álló eszközzel megszüntetjük. Az étrend a kő vegyi kivizsgálása után annak anyagához igazodik. Húgysavas kövek­nél a purintartalmú ételeket (máj, vese, húskivonatok és tömény húsle­vesek, agyvelő, vadhúsok, kakaó, bab­kávé) szorítjuk ki. Oxalátköveknél még ezenkívül a sóska, spenót, zeller, földi­szeder, alma, a savanyú és fanyar gyü­mölcs sem ajánlatosak. Foszfátkövek esetében a nyers főzelékeket, tejet, gyü­mölcsöket tiltjuk el. A kövek keletke­zésénél a vitaminhiánynak is fontos szerepe van. Az újabb kutatások alap­ján a citrom az urátkövek gyógyszere, illetve ezek megelőzésére szolgál. Ilyen esetben ajánlatos naponta 2 citromot megenni. A kőképződés mechanizmusának új elmélete, valamint a gyakorlati tapasz­talatok is megengedik, hogy nem any­­nyira a nagyon szigorú diéta, mint inkább a bőségesebb folyadékfelvételre (napi 1 Vz — 2 liter), sportszerű élet­módra és a vegetatív idegrendszer megnyugtatására helyezzük a fő súlyt. Dr. ANGYAL ANTAL AZ ÜJ TANÍTÓ NÉNI Kiürült az osztály. Az imént osz­tottam ki a bizonyítványokat. Most csend van ott, ahol néhány perce még az én kis ragaszkodó Tündém, álmodozó tekintetű Andreám, az örökké mozgó kócos kis Kati ült, és hallgatta a szavakat vagy talán nem is hallotta — csak nézett rám — de figyelme már valahol másutt járt. Sírni szerettem volna. Elmentek hát azok, akiket két éven keresztül min­den nap láttam, magam mellett érez­tem, akiknek fejlődése volt az én igazolásom. Két hosszú esztendőn át megajándékoztak gondolataikkal, szeretetükkel, két esztendőn át osz­togattam nekik énem egy-egy pará-; nyi részét, úgy hogy munka után sivár ürességet éreztem, igen, nem fáradtságot, csak végtelen üressé­get, amikor azokhoz siettem, akik még ezután is vártak tőlem vala­mit, a családomhoz. Kiürült az osztály, vége hát a tanévnek. Óva­tosan karomra helyeztem a sok vi­rágcsokrot, egy részét már haza­vitték a gyerekek. Bezártam az aj­tót, aztán levettem a kis cédulát, amelyen ez állt: III. osztály. A folyosó még tele volt gyerme­kekkel, mamákkal. Az elsősök még nem végeztek, hosszabb ideig tar­tott a búcsúzás. — Szabad egy szóra, tanító néni! — Kérem, tessék — kis copfos szőke kislány édesanyja volt. Nem messze laktak tőlünk a Barlang­soron. Jövőre tanító néni viszi a má­sodik osztályt? — Megszokott kér­dés volt, egy rövid szóval felelhet­tem volna. De már négyen is álltak körülöttem — ünneplőbe öltözött fiatal anyák. Figyelő tekintetek kúsztak végig rajtam, végigmértek, felbecsültek. Egy pillanatnyi csend támadt, de én világosan hallottam, szorongással tu­datosítottam a kérdést, amely ki­mondatlanul függött még a levegő­ben. A kérdést? — kérdéseket, ame­lyek csak úgy záporoztak felém az aggódó szemekből: Lesz-e olyan, mint az elsős tanító néni? Szereti-e majd úgy a mi ki­csinyeinket? Bízhatunk-e benne, ba­rátunk, asszonytársunk, őszinte tá­maszunk lesz-e, mint amilyen az „Elsős“ volt. — Igen — mondtam, s kicsit meg­­csuklott a hangom. — Én viszem tovább őket. — Tudtam, hogy ez most a bemutatkozásom és ez nem könnyű. Tudtam, mondanom kell va­lamit, ami bizalmat ébreszt ben­nük, hogy bizalmat előlegezzenek és nyugodtabban várják az őszt, ami­kor majd ismét találkozunk. — Ismerem már őket — folytat­tam — nem idegenek. Egy folyosón voltunk egész éven át. Sokszor bent voltam náluk az osztályban, sokszor jöttek át hozzám apró-cseprő kéré­seikkel. Sokszor voltunk együtt sé­tákon, kirándulásokon. Ök már is­mernek engem, megszólítanak, egyik­másikkal az ebédnél egy asztalnál ültem. Jó félóráig beszélgettünk. Elvet­ték a virágaimat, lekísértek a lép­csőn. Néhányukkal együtt indultam hazafelé. Nyári napfényben úsztak az utcák, innét is, onnét is köszön­töttek, kellemes pihenést, jó nyara­lást kívántak. Két hónap telt el. Hűvös szobám­ban egyedül vagyok gondolataimmal. Ismét elvonulnak előttem az arcok, akikkel két esztendőn keresztül oly sokat találkozom majd. Ne féljetek, kismamák! A másodikos tanító néni éppúgy szeretni fogja kicsinyeite­ket, éppolyan jó barátotok lesz, mint az „Elsős“ volt. Tudom, nem lesz könnyű, míg elnyerem bizalmatokat. A nevelés nem volt soha könnyű, és soha sem lesz az. És bizony nehéz lesz felvenni a harcot szívetekben az elsős tanító néni emlékével, mert sokáig, nagyon sokáig emlékezni fogtok. És ez így helyes. Lassan pe­regnek a szemek a homokórán, múl­nak az évek, változnak az emberek, az arcok, a szülők, a gyerekek. Min­dig újak jönnek, mindig mások. Csak a tanító néni maradjon mindig ugyanaz. Szeresse azokat, akik el­mennek, s azokat is, akik jönnek. Heimler Lászlóné Vízszintes: 1. Fegyverletétel. 12. Bol­gár irodalmi folyóirat. 14. Felkiáltás is. 16. Kártyajátékban műszó. 17. Ilyen film is van. 18. Hóléc. 19. De éppen! 41 21. Méhek viaszépítménye. 24. Azovi­­tenger eleje! 25. A kabát ... 27. Vissza: hibás német férfi (első része, lásd még a 38. sz. alatt). 28. Kevert BOLT! 29. Juttat. 30. Az ókori pénzváltó is. 31. Megijed. 34. Közlekedésre épített pá­lyák. 36. Ki — csehül. 37. E. N. H. 38. így kezdődik a VDK. 39. Kanton Svájcban (fordítva). 40. Se a lába, se a feje. 42. Tüzelő is. 43. Fekete festék — szlovákul és hibásan. 44. ... — muri. 46. „ . . . még a virág a rózsafán“. 49. SNC. 51. Végtag. 53. Ide-oda taszi­­gál! 54. Fejnélküli léc! 55. Időszak. 57. Kiejtett római ezres. 59. Sír. 60. Megnyitották kapuikat. 64. Vörös­folyó és a Mekong közelében is van. Függőleges: 2. A. Sz. 3. Bírósági el­járás. 4. Dél-Szlovákiai folyó. 5. Azonos betűk. 6. U. E. 7. Három római szám: ötvenes, ezres, ötszázas. 8. Szeptember 17-én a repüléssel való kapcsolatát jelző szó ünnepélyesen hangzik majd. 9. Visz­­sza: gondos ápolást „igényel“. 10. Ró­mai kettes. 11. A „Zdar búh!" magyar változata. 13. Az űrhajózás elméletének első legnagyobb tudósa. 15. Rettenhetet­­len. 18. Ür-berendezés. 20. Személyes névmás. 22. Az egoista hangoztatja szün­telenül. 23. Francia kémikus és bakte­riológus (keresztnevének a rövidítésé­vel). 24. A szovjet nafta metropolisa névelővel. 26. Német fürdő. 28. „Több" szélei. 30. AK. 32. Szereti a jó falatot. 33. 40 évvel ezelőtt jelent meg ez a lap. 34. UI. 35. Angol kötőszó. 38. Valuta rövi­dítése. 39. Ének. 41. „Kána“ mással­hangzói. 45. Szamár-hang. 47. Tova. 48. Ital. 50. Vissza: Ítéletet hoz. 52. . . . . tenni. 55. EJM. 56. Vissza: Amerikai Egyesült Államok. 58. Most. 60. Winne­tou féltésre intő hangja! 61. Kés szélei! 62. Régi amerikai film. 63. K. D. BP Beküldendő a megjelenéstől számított 10 napon belül a rejtvényszámmal együtt a vízszintes 1, 12, 27, 38, 60, 64 és a függőleges 8, 11, 13, 18, 23, 33. számú sorok. Minden helyes megfejtést nyil­vántartunk. Az öt hibátlan rejtvényfej­tésért könyvjutalomban részesítjük. Előző keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése: Minden zokszó nélkül jöttek. Szökne. Árvíz. A csicsói gát. Véd. Töltő. SOS. Kár. Moraj. Zsák. Kő. Fáradhatatlan hő­sies harc. Építő. Segély. Hívás. Váh. DOLGOZÓ NÖ. Megjelenik kéthetenként. Kiadja a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bi­zottsága, Bratislava, Oktábrové nám. 12. Felelős: Szarkáné Lévay Erzsébet, főszerkesz­tő. Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina. Szerkesztőség: Bratislava, Oktábrové nám. 12. Telefon: 344-21, 374-21. Nyomja a Vycho­­doslovenské tlaíiarne, národny podnik, Kő­iké. Előfizetési díj: fél évre 13.- Kis, egyes szám ára 1.— Kis. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A külföldi megrendeléseket a posta sajtákiviteli szol­gálata: PNS, Ostredná expedíció tlaie, Bratislava, Gottwaldovo nám. 43/VII — in­tézi el. Magyarországon terjeszti a Magyar posta. Előfizethető a posta Központi Hír­­laplrodájánál (Budapest V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj: fél évre 24.— Ft. Egyes szám ára 2.— Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61.273, közületi 61.066, (vagy átutalás az MNB 3. sz. folyószámlájára). Z-11*31326 m ( К 1 m ,

Next

/
Thumbnails
Contents