Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-12-28 / 26. szám

6 к I Varner a teleság segítségével Állítólag a Kolumbusz tojása mindig az utcán hever, csak az új Kolumbuszok hiányoznak. Egy lancashírei angol cég veze­tői emlékezetükbe vésték e mon­dást s szenzációs ötlettel álltak elő, amiből úgy hallatszik, jelen­tős hasznuk volt. Ugyanis egy új módszerhez folyamodtak az új alkalmazottak felvételénél. Nem a jelentkező szakképzettsége a döntő körül­mény a felvételnél, hanem a fele­ségé. Ha az megfelelő, akkor fel­veszik, ha nem, akkor kilincsel­het tovább. Abból a feltételezésből indul­tak ki ugyanis, hogy az alkalma­zottak munkaképessége a családi körülményektől függ. Emellett - a cég vezetőinék nézete szerint - a jó családi körülmény fő meg­teremtői az asszonyok, s ezért megérdemlik, hogy számoljanak velük. A cég ezt a gyakorlatban úgy oldja meg, hogy az alkalmazott fizetését két egyenlő részre osztja s egyik felét a férj, a másikat a feleség kapja. Az illetékes cégbeli tényezők hangsúlyozzák, hogy e módszer mindkét fél részére megnyugtató és kielégítő. A férj ugyanis jobban megbecsüli a feleségét s a feleség jobban szemmel tartja a férj tevékenységét, s a cég — be­zsebeli a haszdot, a profitot! így például k cég adatai szerint a kereskedelmi képviseletek azóta megnégyszerezték a havi forgal­mukat. Követésre méltó példa ? Nehéz megmondani, de minden kétséget kizáróan érdekes kísérlet. Fordította: GA f= uj ;= K C. uj dZ UJ a h-M О r— u. >­о UJ CLEOPATRA folytatás MONUMENTÁLIS EGÉRKÉT SZÜLTEK A HEGYEK „Forgassatok már valamit!“ ollywoodban szinte az egész stáb H kicserélődött. Mamoulian, a lekö­szönt rendező helyét Mankiewicz foglalta el, s Leon Shamroy három­szoros Oscar-díjas operatőrt vette maga mellé. Már az ötödik forgatókönyvírónál tartottak, akinek rövid és áldásos tevékenységét Man­kiewicz hamar megunta, s maga látott mun­kához, napról-napra irta a könyvet. Caesar végülis Rex Harrison, Marcus An­tonius pedig Richard Burton lett. Skouras már ezt sem bánta. Kétségbeesetten, össze­tett kézzel könyörgött: — Forgassatok már valamit! A stáb Rómába utazott, Liz és Eddie elmen­tek a moszkvai filmfesztiválra. Elutazásuk előtt kikötötték: saját villát akarnak Rómá­ban. A villa ára havi 3000 dollár volt! Alexandriát immár harmadszor kezdték építeni. Erre a célra a római tengerparton kibérelték egy herceg magán-strandját, de hamar kiderült: a terület tele van háborús maradványokkal, aknákkal. Jöttek a tűzsze­részek... Az ókori város mégsem itt épült fel, mert a közelben volt a NATO egyik gyakor­lótere, s a puskák, ágyuk zaja nem lett volna éppenséggel a legjobb aláfestő zene. Liz és Eddie közben szórakozott. Egy ame­rikai film-producer meghívta őkét luxus­jachtjára. Liz az ebédnél megkérdezte: — Ki főz itt ilyen kitűnően? — Egy öreg, hetven éves görög szakácsom van... — válaszolt előzékenyen a házigazda. Liz Rómába érve toporzékolva követelte: — Vegyék meg és hozzák ide nekem azt a szakácsot! Fejedelmi ruhagondok A Cinecitta mellett vadonatúj épület emel­kedett. Rendeltetése: itt készültek Cleopatra ruhái. Nem az egész film jelmezei, szó sincs erről! Csak Liz ruhakölteményei. A londoni fodrászok után Rómában Cleo­patra filmbeli szolgálóleányai és rabszolganői léptek sztrájkba. — Nagyon szegényes a jelmezünk! — mond­ták. S több ezer darab jelmezt át kellett ala­kítani. Napról-napra újabb gondok bukkantak fel. Az egyik jelenetben Cleopatra szőnyeget terít Caesar lába elé. A szőnyeg nehéz volt, a sztár nyafogott: — Csináltassanak egy másikat. Mit tudom én, miből! Csak könnyű legyen. Azt akarják, hogy a filmen púpos és görnyedt legyek? Megint egy fejtörés: másik kisfiút kell ta­lálni Caesar és Cleopatra gyermekének sze­repére, mert az idő múlásával az eredeti kiszemelt, a UPI római tudósítójának kisfia akkorára nőtt, mint egy díjbirkózó. Macska: f700 dollár, vihar; 200 000 dollár A véletlenek néha komikus jeleneteket szültek. Cleopatra halálát külső hangtól, idegen fényektől hermetikusan elzárva for­gatták. Hirtelen éles nyávogás zavarta meg a mun­kát. Valahol macska van! Mindenki vadászatra indult. A padló alatt végre megtalálták a „bűnösöket". A macskamamát nagy darab májjal csalogatták ki, s a szerteszét bitangolt öt apró, egynapos cica-gyereket pedig hason csúszva keresgélte az egész stáb. Egy óráig tartott ez a közjáték. A macska-vadászat 1700 dollárba került! Ez aránylag nem is volt nagy szám ahhoz képest, amit a vihar okozott. A szél oly gyor­san keletkezett, hogy cézári tógájánál fogva csaknem felrepítette a jól megtermett Rex Harrisont, szerte vitte a fejdíszeket, s csekély 200 000 dollár veszteséget okozott. Egy üvegflitter is ezresekbe került... Liz egyedül festette magát, s napi két órai munkával teleragasztotta a szemöldökétől a szempillájáig terjedő bőr-részt üvegflitter­­rel, hogy ezáltal különleges fényt adjon sze­mének, arcának. Egy este, lesminkelésnél, a flitter megsértette szemgolyóját. Orvosok, vizsgálatok. Liz beteget jelentett.

Next

/
Thumbnails
Contents