Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-07 / 3. szám
J. Herec felvételei Nemcsak a tej mennyisége, a tisztasága is fontos. Czakó Mária, Mníchová Vlasta, Antal Erzsébet, Ramová Mária, Czakó Ilona és Zima Judita munka végeztével elmossák és fertőtlenítik az edényeket. Úttörő asszonyok Jogosan illethetjük ezzel az ismeretlen területeket felfedező, új utakat kereső embereknek kijáró névvel a damásdi fejőnőket. Hiszen a szocialista munkaverseny még sok szövetkezet számára ismeretlen terület és ahol rá is lépetek e nemes vetélkedés útjára, ott is csak tapogatózva, óvatosan haladnak előre, kíváncsian várva az eredményt, vajon hová jutnak. Damásdon a szövetkezet állattenyésztési részlegén már három évvel ezelőtt megszületett az elhatározás, tekintve, hogy a fejőnőkre mindig számítani lehet, összetartok, lelkiismeretesek, szorgalmasak, ezért meg kell őket győzni, hogy kapcsolódjanak be a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. Az asszonyok — Czakó Mária, Miníchová Vlasta, Antal Erzsébet, Ranová Mária, Czakó Ilona, Zima Judit, Németh Irén, Bélák Valéria, Hrníiarová Judita, Csurgói Mária és a többiek beleegyeztek. Igaz, még Kysela Judita, a nőbizottság mostani elnöknője — szintén fejőnő — is biztatta őket, hogy meg kell próbálni, valakinek el kell kezdeni. A falu 640 lakosa közül bizony sokan csodálkoztak a fejőnők bátorságán, hogy ilyen „nagy fába vágták a fejszét“. De az asszonyok, a nőbizottság tagjai, a fejőcsoport meggyőzte a kétkedőket, hogy ez a verseny összefogása jobb eredmények eléréséért, a terv teljesítéséért. ők pedig tudnak és akarnak is dolgozni. Németh Irén, Béláit Valéria, Kysela Judita, Hrníiarová Judita és Csurgói Mária Török Ferenc segédzootechnikussal beszélget, vajon lesz-e elegendő takarmány. Be is bizonyították. Hiszen az elmúlt évben a 310 ezer liter tej helyett 423 624 litert adtak a közellátás céljaira. 209 tehenük van. Az egy tehénre eső átlagos évi hozamuk tehát 2564 liter volt. Ennyi tejet nem lehet pontost gondos munka nélkül kifejni. De hát ők mindenben teljesíteni akarták a versenyfeltételeit. Pontosan jártak munkába, ügyeltek a higiénia minden követelményének a betartására, .megtanultak szakszerűen bánni a fejőgépekkel. Sokszor felvetődött köztük a kérdés, vajon jól csinálják-e? Megérdemeljük-e ezért, amit teszünk, hogy szocialista munkabrigád legyünk? Figyelték az újságokat, a televíziót, a rádiót; milyen is egy szocialista munkabrigád? Mindent megtesznek a munka jó elvégzésének érdekében. Figyelem, gondosság, szorgalom — alárendelték magukat ezeknek a követelményeknek. Az egyre emelkedő tejhozam a bizonyítéka, hogy jól csinálják. Az idén januárban hozzájuk is eljutott a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának Nyílt levele a Földművesasszonyok Téli Iskolája hatodik évfolyamával kapcsolatban. Ennek alapját a fejőnők versenye képezi, á tejtermelés növelése érdekében. Mire olvasóink ezeket a sorokat olvassák, a damásdi fejőnők felhívása bejárja a lévai járás falvait, hogy minden asszoriyt mozgósítson a jobb, eredményesebb munkára és hogy hírül adja, az időközben szocialista munkabrigáddá alakult két fejőcsoport új vállalásokkal — a FATI VI. évfolyamán való részvétellel — fejlődésének új szakaszába lépett. Úttörők voltak, amikor a lévai járásban az elsők között tűzték ki a célt: megnyerjük a címet. Úttörők most is, amikor szocialista munkabrigádként felhívást intéznek a többi fejőnőhöz. Ezután is annak kell lenniük. Mert a megkezdett úton tovább keil haladni. Nem elég, hogy megtanultak szocialista emberhez méltóan dolgozni, úgy is keli élniük. Nehéz lesz? Jó fejőnőnek lenni sem könnyű. Olyan következetességgel kell önmaguk érdekében is küzdeniük, mint a magasabb hozamokért tették, hogy valóban szocialista emberré váljanak. Minden előfeltétel megvan rá, hogy ezt is elérjék. Akkor aztán nemcsak Damásd, hámem az egész járás és minden asszony követendő példaként emlegeti majd úttörő munkájukat. M. E. A SZÉP SZÓ TOLMÁCSA A CSEMADOK rimaszombati szervezetének műkedvelő csoportja nemcsak a város kulturális életében tölt be jelentős szerepet, hanem Gömör minden községében vdrva-vdrt vendégek. E kis csoport árákhosszat képes elszórakoztatni a közönséget. A tehetséges műkedvelők közül Is kiemelkedik Rácz Ági. A tüzes, kiváncsi szemű lány konferál, szaval, énekel, színdarabban szerepel. De nemcsak a vegyes műsor lelke a második évtized határán levő lányka, hanem az Irodalmi színpad, „KI mit tud?" estek és a színjátszó csoport üdvöskéje Is. Honnan ez a sokoldalúság? Nem művészcsalád leszármazottja. Mégcsak nem Is város szülöttje. A háború vérzlvatarában, az Ipoly-mentl Vllkén látott napvilágot sokgyermekes szegény család tagjaként. Amikorra a kis fekete lány felcseperedett, már szétröppentek a gyerekek a családból s bár a szülők megöregedtek, 6 mégis tovább tanulhatott a rimaszombati gazdasági Iskolában. A kellemes hangú Ágira hamar felfigyeltek a CSEMADOK vezetői. Felkarolták. A falusi kislány eleinte szorongó érzéssel járt a városiak közé, de hamarosan otthonosan mozgott közöttük. Ágit a szorgalma, az ügy Iránti szeretete állította az élvonalba, s ma a legjobb versmondó, műkedvelőszínjátszóként emlegetik. A színpad szerelmesét gyakran látni az autóbuszban. A negyven kilométerre lakó szüleihez utazik, hogy színt, melegséget varázsoljon a becsületben megőszültek életébe. De alig pihen meg a családi fészekben, újból búcsúzik, hogy vasárnap délután valamelyik eldugott falucskában lépjen fel. A csoport tagjai Izgatottan várják mikor jön, mert Ági nélkül hogyan is Indulhatnának el? Ági nagyon megszerette Gömör fővárosát. Az érettségi után Is ott maradt. Munkahelyén, a ZDRÖJ Igazgatóságán Is becsülettel megállja a helyét. De volt még egy titkos vágya, amely a szülői féltés és anyagi lehetőség miatt nem valósulhatott meg. Szeretne továbbtanulni. Azóta már határozott, ősszel beiratkozik az ökonómiai főiskolára. Egy követésre méltó mai lányról írtunk. Rácz Ági napi munkáján kívül önzetlenül, áldozatkészen működik, mint kultúrmunkás. Sok ilyen lányra lenne szükségünk.-tő-
