Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-11-30 / 24. szám
Igazuk van a dolgozóknak, ha nemcsak a helybeli vezetőségtől várják az értékelést, hanem a felsőbb szervektől is. Az igaz, hogy az anyagi elismerést a nagyobb jövedelem, prémiumok formájában megkapták. Itt azonban többről van szó. Az erkölcsi elismerésről, amely avatott kezekben a termelés fokozásának jó hajtóerejévé válhat. A dolgozók lelkesedésével és kezdeményező készségével tehát nem szabad ilyen módon visszaélni. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyama még nem ért véget, még az idén sokat tehetnek az említett feladatok teljesítésében, a hiányosságok eltávolításában. Ezért született olyan határozat, hogy a Járási Termelési Igazgatóság egyik dolgozóját megbízzák a szocialista munkabrigádokról való gondoskodással, a JNB női albizottságát pedig meghívják a Járási Termelési Igazgatóság üléseire, hogy a termelési feladatok megvitatásakor a dolgozók ne feledkezzenek meg a nők és az ifjúság problémáinak megoldásáról sem. A szövetkezetek valóban jó eredményeket csak akkor érhetnek el ezen a téren, ha bátrabban fogadják az új munkamódszereket, több bizalommal a javaslatokat. Az idén például nyolc nőbizottság vállalta, hogy az állattenyésztési részlegeken segít a két műszakos munkaidő bevezetésében. A JNB női albizottsága a termelési igazgatóság segítségével az asszonyokat és a zootechnikusokat még tanulmányútra is elvitte a trencíni és a trnavai járásba, hogy saját szemükkel lássák a két műszakos munka előnyeit. A nőbizottságok vállalása reális volt, olyan szövetkezetekről volt szó, mint például a damásdi, a podluzanyi, a sárói, stb., ahol a két műszakos munkaidő részben megoldaná a nők téli foglalkoztatottságát is. Sajnos, a munkák gépesítésének lassú menete miatt a javaslat csak javaslat maradt. Itt a „téli idény”, és vele eljött a következő évi tervek készítésének ideje is. A lévai járás asszonyai szeretnek dolgozni és télen sem akarnak tétlenkedni. A mezőgazdasági üzemeknek gondolniuk kell tehát arra is, hogyan foglalkoztatják az asszonyokat tavaszig. Ahol lehetséges, ott jó megoldásnak ígérkezik az említett két váltásban végzett munka bevezetése az állattenyésztésben és célravezető lehet a melléktermelés létesítése is, ami a szövetkezetnek és a dolgozóknak egyaránt jó jövedelemforrás. Mindkettőre hasznos javaslatokat tettek az asszonyok. Sőt. Felvetettek még egy harmadikat is. A szövetkezeti munkaiskola téli előadásait. A szakszerűbben végzett munkával többszörösen megtérül a tagoknak kifizetett munkaegység értéke, tehát erről sem szabad megfeledkezni, mint téli „foglalkozásról”. Mi biztosíthatja, hogy valóban megoldódnak a fennálló problémák? Közeledik az évzáró közgyűlések ideje. A helyi nemzeti bizottságok és a nőbizottságok hasznos javaslatot tehernek azoknak a szövetkezeteknek, ahol eddig hihagyták az asszonyokat a vezetésből: a jól dolgozó nők soraiból válasszanak be néhányat a szövetkezetek vezetőségébe, és akkor lesz, aki az említett kérdéseket felveti. Csupán a mezőgazdasági üzemek, a HNB-ok készséges igyekezetével érhetjük el, hogy a mezőgazdaságban dolgozó asszonyoknak nemcsak joguk lesz a tanulásra, a szórakozásra — a szocialista emberhez méltó életre, hanem lehetőségük is. Ez pedig nem vonatkozik kizárólag a lévai járásra. Nemcsak róluk van szó... Hasonló tennivaló vár a többi járás dolgozóira is. HARASZTINÉ M. E. ■ÉNYKÉPPALYÁZAT A Dolgozó Nő szerkesztősége hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából fényképpályázaiot hirdet. A fényképek az új üzemek, községek, települések, üdülőközpontok, sportpályák, kulturális és más intézmények felépítését tükrözzék, és a társadalom új viszonyát, napjaink jellegzetességét, a dolgozó nőknek a munka, szórakozás, sport terén kifejtett tevékenységét fejezzék ki. A pályázaton résztvevők a régi és az új életmód között párhuzamot vonó felvételeket is beküldhetnek. Mivel a pályázatot hirdető folyóirat női lap, ezért i. Ivételek lehetőleg a nők mai helyzetén és munkáján keresztül tükrözzék megváltozott életüket. A pályázaton minden csehszlovák állampolgár részt vehet. A pályázatra minden, eddig a nyilvánosság előtt még meg nem jelent felvétel beküldhető, amelynek eredeti voltáért a pályázó kezeskedik. A felvételek technikailag, tartalmilag és esztétikailag magas színvonallal rendelkezzenek, és fényes papíron, legalább 18 X 24 cm nagy. Ságban készüljenek. Azok a felvételek, melyek a fenti követelményeknek nem tesznek eleget, nem kerülnek a bíráló bizottság elé. A felvételek képsorozatot is képezhetnek, de ilyen esetben a sorozatfelvétel legfeljebb 8 képből álljon és egy gondolatot fejezzen ki. A beküldhető fényképek száma nincs megszabva. A pályázat névtelen. Kérjük az érdekelteket, hogy a felvételek hátsó oldalát megnevezéssel és jeligével lássák el. A felvételekkel egyidejűleg minden pályázó egy leragasztott borítékot küld a szerkesztőség címére, (Dolgozó Nő szerkesztősége, Bratislava, Októbrové nám. 12.) amelyben saját nevét, címét és a fénykép hátsó oldalára irt jeligét helyezi el. Kérjük a borítékon feltüntetni: ,,Fényképpályázat“. A borítékot csak a kiértékelés után.pyitjuk fel. A felvételek beküldésének végső határideje 1965. III. 30. Ezután a határidő után érkezett felvételek nem kerülnek értékelésre. A pályázatra beküldött és a feltételeknek megfelelő fényképek bíráló bizottság elé kerülnek. A bizottságot a Csehszlovák Újságírószövetség, a Képzőművész Szövetség, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága és a Dolgozó Nő szerkesztőségének tagjaiból állítják össze. A legjobb felvételek a következő díjazásban részesülnek: 1. dij...... 1200,-Kcs 2. díj............................ 800,- Kcs 3. díj.................... . . 500, — Kcs 4. díj............................ 300,- Kcs 5. díj............................ 200,- Kcs A szerkesztőség a pályázat folyamán jogot formál a fényképek felhasználására. A közzé tett felvételekért járó honoráriumot a szerkesztőség a szerzőknek a pályázat kiértékelése után utalja ki.
