Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-11-30 / 24. szám

Igazuk van a dolgozóknak, ha nemcsak a helybeli vezetőségtől várják az értékelést, hanem a felsőbb szervektől is. Az igaz, hogy az anyagi elismerést a nagyobb jövedelem, prémiumok formájában megkapták. Itt azonban többről van szó. Az erkölcsi elismerésről, amely avatott kezekben a termelés fokozásának jó hajtó­erejévé válhat. A dolgozók lelkesedésével és kezdeményező készségével tehát nem sza­bad ilyen módon visszaélni. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyama még nem ért véget, még az idén sokat tehetnek az említett feladatok teljesítésében, a hiányosságok eltávolítá­sában. Ezért született olyan határozat, hogy a Járási Termelési Igazgatóság egyik dolgo­zóját megbízzák a szocialista munkabrigá­dokról való gondoskodással, a JNB női albizottságát pedig meghívják a Járási Ter­melési Igazgatóság üléseire, hogy a terme­lési feladatok megvitatásakor a dolgozók ne feledkezzenek meg a nők és az ifjúság prob­lémáinak megoldásáról sem. A szövetkezetek valóban jó eredményeket csak akkor érhetnek el ezen a téren, ha bát­rabban fogadják az új munkamódszereket, több bizalommal a javaslatokat. Az idén például nyolc nőbizottság vállalta, hogy az állattenyésztési részlegeken segít a két műszakos munkaidő bevezetésében. A JNB női albizottsága a termelési igazgatóság segít­ségével az asszonyokat és a zootechnikusokat még tanulmányútra is elvitte a trencíni és a trnavai járásba, hogy saját szemükkel lás­sák a két műszakos munka előnyeit. A nőbi­zottságok vállalása reális volt, olyan szövet­kezetekről volt szó, mint például a damásdi, a podluzanyi, a sárói, stb., ahol a két műsza­kos munkaidő részben megoldaná a nők téli foglalkoztatottságát is. Sajnos, a mun­kák gépesítésének lassú menete miatt a ja­vaslat csak javaslat maradt. Itt a „téli idény”, és vele eljött a követ­kező évi tervek készítésének ideje is. A lévai járás asszonyai szeretnek dolgozni és télen sem akarnak tétlenkedni. A mezőgazdasági üzemeknek gondolniuk kell tehát arra is, hogyan foglalkoztatják az asszonyokat ta­vaszig. Ahol lehetséges, ott jó megoldásnak ígérkezik az említett két váltásban végzett munka bevezetése az állattenyésztésben és célravezető lehet a melléktermelés létesítése is, ami a szövetkezetnek és a dolgozóknak egyaránt jó jövedelemforrás. Mindkettőre hasznos javaslatokat tettek az asszonyok. Sőt. Felvetettek még egy harmadikat is. A szövetkezeti munkaiskola téli előadásait. A szakszerűbben végzett munkával több­szörösen megtérül a tagoknak kifizetett munkaegység értéke, tehát erről sem sza­bad megfeledkezni, mint téli „foglalkozás­ról”. Mi biztosíthatja, hogy valóban megoldód­nak a fennálló problémák? Közeledik az évzáró közgyűlések ideje. A helyi nemzeti bizottságok és a nőbizottságok hasznos ja­vaslatot tehernek azoknak a szövetkezetek­nek, ahol eddig hihagyták az asszonyokat a vezetésből: a jól dolgozó nők soraiból válasszanak be néhányat a szövetkezetek vezetőségébe, és akkor lesz, aki az említett kérdéseket felveti. Csupán a mezőgazdasági üzemek, a HNB-ok készséges igyekezetével érhetjük el, hogy a mezőgazdaságban dolgozó asszo­nyoknak nemcsak joguk lesz a tanulásra, a szórakozásra — a szocialista emberhez mél­tó életre, hanem lehetőségük is. Ez pedig nem vonatkozik kizárólag a lévai járásra. Nemcsak róluk van szó... Hasonló tennivaló vár a többi járás dolgozóira is. HARASZTINÉ M. E. ■ÉNYKÉPPALYÁZAT A Dolgozó Nő szerkesztősége hazánk fel­­szabadulásának 20. évfordulója alkalmából fényképpályázaiot hirdet. A fényképek az új üzemek, községek, tele­pülések, üdülőközpontok, sportpályák, kul­turális és más intézmények felépítését tük­rözzék, és a társadalom új viszonyát, napjaink jellegzetességét, a dolgozó nőknek a munka, szórakozás, sport terén kifejtett tevékeny­ségét fejezzék ki. A pályázaton résztvevők a régi és az új életmód között párhuzamot vonó felvételeket is beküldhetnek. Mivel a pályázatot hirdető folyóirat női lap, ezért i. Ivételek lehetőleg a nők mai helyzetén és munkáján keresztül tükrözzék megváltozott életüket. A pályázaton minden csehszlovák állam­polgár részt vehet. A pályázatra minden, eddig a nyilvánosság előtt még meg nem jelent felvétel beküldhető, amelynek eredeti voltáért a pályázó kezes­kedik. A felvételek technikailag, tartalmilag és esz­tétikailag magas színvonallal rendelkezzenek, és fényes papíron, legalább 18 X 24 cm nagy. Ságban készüljenek. Azok a felvételek, melyek a fenti követel­ményeknek nem tesznek eleget, nem kerülnek a bíráló bizottság elé. A felvételek képsorozatot is képezhetnek, de ilyen esetben a sorozatfelvétel legfeljebb 8 képből álljon és egy gondolatot fejezzen ki. A beküldhető fényképek száma nincs meg­szabva. A pályázat névtelen. Kérjük az érdekelte­ket, hogy a felvételek hátsó oldalát megne­vezéssel és jeligével lássák el. A felvételekkel egyidejűleg minden pályázó egy leragasztott borítékot küld a szerkesztőség címére, (Dol­gozó Nő szerkesztősége, Bratislava, Októb­­rové nám. 12.) amelyben saját nevét, címét és a fénykép hátsó oldalára irt jeligét helyezi el. Kérjük a borítékon feltüntetni: ,,Fénykép­­pályázat“. A borítékot csak a kiértékelés után.pyitjuk fel. A felvételek beküldésének végső határideje 1965. III. 30. Ezután a határidő után érke­zett felvételek nem kerülnek értékelésre. A pályázatra beküldött és a feltételeknek megfelelő fényképek bíráló bizottság elé ke­rülnek. A bizottságot a Csehszlovák Újság­­írószövetség, a Képzőművész Szövetség, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága és a Dolgozó Nő szerkesztőségének tagjaiból állítják össze. A legjobb felvételek a következő díjazásban részesülnek: 1. dij...... 1200,-Kcs 2. díj............................ 800,- Kcs 3. díj.................... . . 500, — Kcs 4. díj............................ 300,- Kcs 5. díj............................ 200,- Kcs A szerkesztőség a pályázat folyamán jogot formál a fényképek felhasználására. A közzé tett felvételekért járó honoráriumot a szer­kesztőség a szerzőknek a pályázat kiérté­kelése után utalja ki.

Next

/
Thumbnails
Contents