Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-11-02 / 22. szám

6 äÜUdtdi tüuokfát AZ ANGOL FÉRFIAK IS KÖTÉNYT KÖTNEK A konzervatív Angliában a nők al­kalmaztatásával arányosan egyre több férj kényszerül majd felkötni a kö­tényt, hogy segítsen a házi munkában és a gyermeknevelésben, Dr, Derek Allcorn, három társával együtt, a 46 000 lakosú Leigh városban kimutatást készít a nők alkalmazta­tásáról. Városukban a férjes asszonyok­nak több mint a fele alkalmazásban van és átlag heti 12 libráért dolgozik. A házi munka és a gyermeknevelés ennek ellenére még mindig az asszo­nyok gondja. Dr. Allcorn véleménye szerint ez így nincs rendjén, a férfiak­nak is részt kell vállalniuk a házi mun­kában. Vajon mit szólnak ehhez a férfiak? A HOSSZÚHAJÚ OWEN Owen Holmes diák elhatározta, hogy megnöveszti a haját. Ma hosszú, fekete haja a válláig ér. Ami azonban Owennak tetszett, nem tetszett az iskola igazgatójának. Magához hi­vatta a fiút és kijelentette: ha továbbra is fiúintézetbe akar járni, vágassa le a haját, mert különben átléphet a leányiskolába. Owen az utóbbit választotta. Most a leányiskolát láto­gatja, ígéretet kapott azonban, hogy a háztartási órákon nem kell meg­jelennie. A 14 éves Owen kijelentette, inkább lányokkal jár iskolába, de haját nem vágatja le, mert neki ilyen hajviselet tetszik, ilyet fog viselni. ELRETTENTŐ SZÁMOK Az Egyesült Államokban az utolsó tíz esztendő alatt a 15 éves és ennél fiatalabb leányanyák száma a négy­szeresére emelkedett. A főváros, Washington tizenhárom iskolájában, tízszer annyi diáklány szült házasságon kívül, mint az elmúlt években. New Yorkban egyetlen iskolaév lefolyása alatt 1250 tizenöt éven aluli leány­anyát zártak ki az iskolából. Egész Amerika területén a leányanyák 40 százaléka kiskorú. Egy esztendő alatt 183 000 csecsemő közül 72 888-at kis­korú anya szült. A „GYENGÉBB NEM" SIKEREI Az év legmagasabb irodalmi kitünte­tését, a Nemzetközi Kiadóhivatal 10 000 dolláros díját, Nathalie Sarrau­­le utolsó regénye, az „Arany gyü­mölcs" nyerte el. Az Oroszországban született, 62 éves, francia írónő az „Új Regények" (Nouveau Roman) írói közé tartozik. Experimentális elbeszélései — az iro­dalomban eddig eléggé ki nem akná­zott témából — az új pszichológiai elvekből merítenek. A bizottság a másik 10 000 dolláros, Formentor-dijat, a 27 éves nürnbergi írónőnek, Gisela Elsnernek ítélte oda „Óriás törpék" című régenyéért. A re­gény a kispolgári erkölcsöt állítja pellengérre. / LHJár többször meggyőződtem arról, hogy nem mindig kell az embernek törnie ma­gát, gyakran a kaland jön el hozzá. így történt ez azon a borús októberi reggelen is, amikor a prágai Adria palota előtt sétálgattam, majd a csípős szél elől a palota átjáró folyosójában húzódtam megJ Vagy ezer különböző fajta, kicsi és nagy, tüskés és bíborvirág-díszítette kaktusz pom­pázott a virágkereskedés hatalmas kirakatai­ban Nagy hamarjában bizony nem is tud­tam. hová nézzek, mit bámuljak meg: a kak­tuszokat, vagy pedig azt a sok szép asszonyt, aki az átjáróban tolongott. A szőke fejek és karcsú lábak mégiscsak erősebb mágnesnek bizonyultak. És éppen Ady Endre híres versét kezdtem idézgetni: ..Mennyi asszony...", amikor egy fura, kísér­teties árnyalak állott elémbe. — Bizony, bizony, súgta fülembe, — mennyi asszony ésmindabbana lépcsőházban tűni к el, mutatott csontos ujjával a szemben levő sárgaréz keretű üvegajtóra. — Látod, ott az ajtó mögött van a Hiúság vására. Hirtelen rájöttem, honnan is ismerem ezt a fantasztikus öltözetű árnyalakot. Néhai derék William Thackeray volt az. a kiváló angol szatirikus, a ki ugyan már 101 éve halott, de akinek regénye, a ..Hiúság vására", még ma is él. Az a bút pipáló őszi októberi nap sodorta őt ide valószínűleg Albionból és kí­váncsian hallgattam duruzslását, s titokban örültem a folyosó félhomályának. Mert mit is gondolhattak volna a járókelők, ha észre­veszik, hogy egy kísértet-íélével társalgók. Tudom, szégyenkezel miattam, találta el / w gondolataimat szellemtársam, majd így foly­tatta: „Figyeld meg az ajtó felett a cégért, s meglátod, valóban a Hiúság vásárát rejti az üvegajtó. Menj, és elégítsd ki nem minden­napi kíváncsiságodat. Nékem másutt van dolgom. Ég veled! Körülnéztem. Thackeraynak már híre­­hamva sem volt. Közelebb léptem az üvegaj­tóhoz. Felette nagy betűk hirdették: Prága város kozmetikai intézete. — Valóban a Hiúság vására, — morfondí­roztam magamban, majd nagysietve, nehogy ismerőssel találkozzam, beléptem az ajtón. Fent, az első emeleten szép. tágas várócsar­nokban, kényelmes fotelekben, jól öltözött asszonyok várakoztak. Leültem .Szomszédnőm, egy negyven év körüli elegáns nő volt. Nem­régiben még kimondott szépség lehetett. Jó ideig szótlanul üldögéltünk egymás mellett, majd az ismeretlen nő váratlanul megszólalt. — ön is dr. Rypáékovához megy? E pillanatban ugyan még fogalmam sem volt arról, hogy ki is lehet dr. Rypáéková, de mindenesetre igenlően bólintottam. Szom­szédnőm szemmel láthatólag megörült, hogy más is, egy komoly férfi (!), megbízik dr. Ry­páéková képességeiben. Talán ezért is ava­tott be családi titkaiba. Elmondta, hogy Jana, 18 éves bájos lánya vette rá, keresse fel a koz­metikai intézetet és távolíttassa el arcáról az apró ráncok finom pókhálóját. Kinyílt egy hófehér ajtó s beszélgetésünk megszakadt. A nővérke ugyanis V. Vera asszonyt szó­lította. Társnőm felállt s gyorsan eltűnt az ajtó mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents