Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-10-19 / 21. szám

M« kell ahhoz, hogy a beton szilárd és tartós gyalogjáróvá vál- I jón, olyanná, amelyen biztosan siethetnek a felnőttek, tipeghetnek a gyermekek akkor is, ha eső esik, akkor is, ha hull a hó? Természetesen: kavics, homok,cementés víz. Atardoskeddi utcákon létesített gyalogjárónak mégsem ez volt a legfontosabb építőanyaga, hanem a falu képviselőinek szervező munkája és a lakosság igyekezete, szorgalma.

Tardoskedd egyike Szlovákia legnagyobb községeinek, lakosainak számát tekintve akár kisváros is lehetne. Ha azonban beköszöntenek az őszi- vagy tavaszi esőzések, hiába van szép fürdője és más nevezetességei, nem hogy az idegenek, de még a „városukra“ büszke helybeliek sem merik azt állítani, hogy Tardoskedd nem falu. Mert az utcákon végig sárban gyalogolni a cukrászdáig, vagy a boltig, nem kellemes mulatság, hogy a konyhájukra, szobájukra kényes háziasszonyokról ne is beszéljünk. Mert nekik aztán ősztől tavaszig elég dolguk van, hogy a követ, padlót rendben tartsák.

Bencze Jozefina éppen úgy haragszik a sárra, mint a többi háziaszszony. Csakhogy... őt júniusban képviselőnek választották.

— Mi dolga lehet egy képviselőnek? — A köszöntő szavakon kívül ilyen kérdés is elhangzott a választás napján. És Benczéné elhatározta, hogy megmutatja, mindig lehet dolga annak, aki komolyén veszi a többiek gondját-baját, aki nemcsak önmagával törődik. Még ma is emlegetik azt a gyűlést, amelyen azt javasolta, hogy létesítsenek beton gyalogjárókat a faluban. Idén 870 ezer korona értékű brigádmunka elvégzésére tett kötelezettségvállalásukban ugyanis nemcsak a tojásfelvásárlás biztosítása, a betakarításban való részvétel szerepel, hanem a faluszépítés is

— De mi lesz a hozzávalókkal? — latolgatták a gondolat gyakorlati megvalósításának lehetőségeit,

— A követ és salakot beszerezzük — jelentette ki a HNB titkára.

— A szállítást vállaljuk — mondta Bogyó Géza járási képviselő, a helyi EFSZ elnöke.

— De mi lesz a legfontosabb, és egyben a legdrágább anyaggal, a cementtel? — ez okozta a legnagyobb gondot. Hozzávetőlegesen mindjárt kiszámították, hogy egy-egy család háza előtt 300—500 korona értékű cementre lesz szükség.

Vanya Teréz, Mészárosáé, Csanda Júlia és a többi tardoskeddi lakos szorgalmának köszönhető, hogy elkészült a gyalogjáró.

Papp Laci, Vanya Gyuri, Marsócky Kató és a többi utcabeli fiatal is hozzájárul a falu szépítéséhez.

Ф

Új úton az

ít/b

elé . . .

Nem volt egyszerű meggyőzni az embereket, hogy a gyalogjáró megéri az ötszáz koronás befektetést, hiszen a brigádmunkába se kapcsolódik be mindenki szívesen, pedig az csak a szabad idő egy részét veszi el. A százasokat bizony a televízióra, kabátra félretett pénzből kellett elvenni. A lakosok mégis vállalták, hogy ki-ki megveszi a háza été szükséges cementet.

— Minden pénzt megér, ha végre nem kell sárban járnunk! — És elkezdődhetett a munka.

Szombat délután, vasárnap délelőtt, esti sötétedés közben ásták a járda helyét, terítették szét a követ, keverték a betont. Bencze Jozefina, Dózsa Júlia, Borbély Vince, Borbély Ferenc, Szabó István, Benkő Lajos — és a többi képviselő ott serénykedett az asszonyok, férfiak és fiatalok között. És mindennapos beszédtéma volt, hogy jövőre megcsinálják a gyermekjátszóteret is, a parkot még szebbé teszik. Az idén 2180folyóméter gyalogjáró készült el, jövőre a többi utcát vesziksorra.

Nincs jobb hajtóerő, mint az eredményesen végzett munka. Már az kész öröm, hogy néhány utca lakosának nem kell sárban járni. Jövőre a többi gyalogjárót is elkészítik. Az idén végzett brigádmunka értéke több mint egy millió korona. Szerencsés község Tardoskedd, hogy ilyen — munkát, szorgalmat nem sajnáló lakosai vannak. És okos, a jövőre gondoló emberek a tardoskeddiek, mert önmaguk és gyermekeik számára szebb, fejlettebb községet létesítenek.

Jó lenne, ha a pezsgő munkakedvet nem lohasztanák le az illetékesek a cement kiutalásának korlátozásával. Éppenaz ilyen követésre méltó kezdeményezést kellene támogatni és népszerűsíteni, hogy minden falu lakosai tekintsék saját ügyüknek és feladatuknak községük fejlesztését, szépítését. HARASZTI Né M. E.

5