Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-12 / 12. szám

A Jókai szobor ünnepélyes megkoszorúzása Nagy kulturális esemény színhelye voll Komárom. A Népművelési Intézet, a CSEMADOK Központi Bizottsága járási és városi szervek, Jókai emléknapokai rendeztek. Az ünnepi műsor keretében pró­zamondók és szavalok, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek vetélkedésére ke­rült sor. A Szakszervezetek Házában tartott ün­nepi megnyitó alkalmával Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK KB titkára, beszédében idézte Jókait, aki a maga idejében a kultúra Mekkájának nevezte szülővárosát. — így váljék ma is e varos — mondta — a már hagyományos szavalóversenyek eddigi ke­reteinek kibővítésével és Jókai Napokká alakításával, kulturális központtá. Д Magyar Területi Színház bemutató előadásával, Szofoklész Lüszisztratéjával kezdődött az ünnepi műsor. Nagyon voló­­ságszeruen hatott ez a 2400 évvel ezelőtt megírt ókori vígjáték Devecseri Gábor tolmácsolásában. Lüszisztraté, a tettrekész, talpraesett, eszes athéni nö, meggyőzi asszonytársait, fogjanak össze a béke érdekében az ellen­tábor, Spárta asszonyaival, hiszen mindnyá­jan megelégelték már az örökös háborús­kodást. A darab mondanivalója rajon nem szól-e a ma emberének is? Lüszisztraté szavait idézzük: — Legyen mint én, minden asszony békeszerző hadvezér! Jól pereg a komédia és ez nyilván a sze­replőgárdának és a rendezőnek — Fr. Kristóf Vesely érdemes művésznek, a bra­­tislavai Új Színpad rendezőjének egyaránt érdeme. 23-án megkezdődött a szavalok és pró­zamondók versenye. Korcsoport szerint, négy kategóriába osztva indultak. És zen­gett a szó a fiatalok ajkáról, klasszikus és mai szerzők műveinek ihletett tolmácsolá­sával, művészi át érzéssel, ssgyéni felfogás­ban. Az élet minden szakaszát érintő kérdés szóba került és ez vonatkozik a hat irodalmi színpad; a Nagymegyeri Tizenkétéves Isko­la, a lévai, a kassai Új Nemzedék, a rima­­szombati Fáklya, a nyitrai Pedagógiai In­tézet Fórum és a MATESZ Irodalmi Színpa­da műsorára is. Sró esett az életről és a ha­lálról, a háborúról és a békéről, az édes­anyáról, a szerelemről, útkeresésről, ember­­réválásról és a testvériségről. Szót kértek a fiatalok (a nyitraiak műsor­száma volt) és az igaz szó jogán kinyilvá­nították a Szép, a Jó, az Igaz iránti hitval­lásukat és életünk torzjelenségei szemlélése felett érzett, olykor pesszimistának tűnő észrevételeiket. Mindezt a költészet.szívet, értelmet megmozgató erejével. Ünnepnapok voltak ezek. Rendezői, irá­nyítói és résztvevői ,a kultúra lelkes terjesz­tői , akik hisznek abban, hogy: — A költészet nemcsak szépen csengő szó, szórakozás, ■— ahogyan Mózsi Ferenc, az SZNT iskola és kulturális osztályának dolgozója, a magyar iskolák tanfelügyelője mondta a fesztivál első részét lezáró beszédében — hanem tár­sadalmat javító, átalakító tényező. Ezt a célt szolgálták és szolgálják majd a jövőben is a komáromi Jókai Napok. A Komáromban tartózkodó Kobut Magda, a budapesti Nemzeti Szin ház tagja megrázó erővel szavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét Bertháné S. Ilona JÍT I/O M Komárom. ‘ 96 Yh w , máj. 22 — 31 IJelenet a Lüszisztratéből: Az asz­­szonyok szent esküvést tesznek: Addig nem teljesítik hitvest köteles­ségüket, míg a férfiak meg nem kötik a békét.. Középen Thirring Viola, Lüszisztraté szerepében A költészet erejével a Szépért, a Jóért, az Igazért A szavalok II. kategóriájának bíráló bizottsága: (jobbra) Ferenczy Anna, a MATESZ színművésznője, Szuchy Emil dramaturg, lektor és Földesné. a komáromi 12 éves iskola tanárnője "5 ■Q > ü *0-J N VI <-J V O < z

Next

/
Thumbnails
Contents