Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-20 / 6. szám
MEGSZERETTEM Dubnicán a gépgyár igazgatósági épületében ilyenkor délután három óra tájban már senki sem ül az íróasztalok mögött. Csend van a nagy házban, csak a második műszakban dolgozó gőzkalapácsok csattogása hallatszik ide. A harmadik emeleten egy félig nyílt ajtó mögött, régen-régen hallott rigmus üti meg a fülemet. Vastag férfi-basszus szótagolja, utána fiatal emberek csengő nevetése következik. A vers mindössze ennyi: Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Régi fizikaórákat idéz fel bennem a vers. Aztán belépek a tanterembe. Előbb azonban röptében elolvasom a gombostűvel az a' óra tűzött cédulát: Konzultáció délután 3—6 óra között A tanteremben kilencen vannak. Hat fiú, meg két lány, akik közül a legidősebb se lehet még húszéves. A kilencedik jelenlévő — nyilván aki az imént a versformába szedett Archimédes tételre emlékeztette a diákokat — talán ötvenéves lehet. Bemutatkozik. ■ Jozef Sevéek mérnök... • Hallom, Archimédest ismétlik. •Igen... őt, meg a többit. Toricellit, Huygensot, Faradayt, Einsteint... Egyszóval: az elsőéves gépészmérnök hallgatók fizika anyagát. Vizsgára készítem elő őket. A kísérleti fizika nem a legkönnyebb tantárgy. A két kislány az első pad szélén szerénykedik. Jegyzetelnek, kérdéseket tesznek fel Sevéek mérnöknek, majd magyarázat közben egyikük félhangosan megszólal: — Csodálatos... — Mi a csodálatos ? — pislant fel a tanár, miközben a fajsúly megállapítását magyarázza. — Az — felel a kislány —, hogy most már tökéletesen megértettem ezt a törvényt. Most, hogy a mérnök elvtárs gyakorlatban is bemutatta, mire jó annak a régi görögnek a felfedezése. Mind a kilencen nagyot derülnek a kislány nyíltságán. Hát még amikor azt is hozzáteszi: — Egészen megszerettem Archimédest! Viera Znivovánál, a tizenkilenc esztendős szakmunkás-diáklánynál a dubnicai gépgyárban ma talán csak egy ember boldogabb. Sevéek mérnök, a fizika tanár. Vérbeli pedagógus, mert ha kell,dicsérni is tud. — Kevés ilyen ügyes lánnyal találkoztam életemben, mint maga, Vierka. Látszik, hogy Hankával barátkozik. Talán együtt is tanulnak? A másik kislány — Hanka Kostková — is boldog. Hogyisne, hiszen mindkettőjüknek kiválóra sikerült ma a kísérlete. A matematikai számítás és a feltételezett eredmény tökéletesen egyezett. Egy lány álma: a gépek Nem lepődik meg az ember, ha fülébe jut, hogy egy lányismerőse a pedagógiai pályát választotta vagy az orvosit. Hiába élünk azonban Tyereskova korszakában, mindig meghökkenünk kissé, ha azt halljuk: Marika vegyészmérnöki diplomát kapott, vagy: Vierkából gépészmérnök lesz. Én is rögtön feltettem a kérdést: — Miért választotta éppen ezt a szakot ? — Kissé távolabbról kezdem a választ: Sajnos sokszor még a szülők is alacsonyabbrendűnek tartják a lányt. Már a játékok ajándékozásánál is így van ez. Csaknem nagylány voltam már, de nekem a szüleim még mindig csak babával kedveskedtek. Engem meg evett a sárga irigység, mert a nálam kisebb fiútestvérem ugyanakkor kerékpárt kapott ajándékba. Meg kisebb korában is: mozdonyt, hidszerkezetet és más egyebet. És szüleim felette csodálkoztak, mert én állandóan a fiúk között csatangoltam, este mindig olajtól maszatos kézzel tértem haza a játékból. Zsebeim egy kisebbfajta vas-árus boltra emlékeztettek; csavar, szög, drót és hasonló, fiúhoz illő dolgok voltak bennük. Mert ha javítani kellett a fiúk kerékpárját, nekem feltétlen ott kellett lennem. A ház népe állítólag nem egyszer mondotta félve: „Mit gondoltok, normális ez a lány ?” Hanka is barátnőjének ad igazat: —» Velünk, lányokkal, mindenáron azt akarják folyton elhitetni még ma is, hogy: „asszonynak a főzőkanál mellett a helye". Ha más formában mondiák is meg, mint régen, alapjában ilyen még nem egyszer a közhangulat. Nekem az a meggyőződésem, sokszor a tehetséges lányokkal is elhitetik, hogy a műszaki képzettség nem asszonyoknak való. Alighanem RÖVIDEN dl ‘VI p ■щшШ к 'да rv L*? A FÖLDMŰVESASSZONYOK TÉLI ISKOLÁJA V». ÉVFOLYAMÁRÓL: A dunaszerdahelyi járásból érkezett ezidáig a legtöbb jelentés arról, hogy a nőbizottságok, fejőnők bekapcsolódtak a tejtermelés növelése érdekében indított versenybe. A járás illetékes szerveinek jó előkészítő munkája, az asszonyok igyekezete, a nőbizottságok segíteniakarása biztosan szép sikerrel jár majd, és a vásárúti, Üj Élet-szövetkezeti, felbári, bösi fejőnőket, a dunaszerdahelyi járás nőbizottságait az elsők között köszönthetjük, ha a téli iskola értékelésére kerül a sor. A koSlcei és a trcbiáovi járás fejőnői körében is élénk visszhangra talált a téli iskola. Az elmúlt évi szép eredmények és az idei jó évkezdet, a lelkiismeretes szervezés biztosan még jobb munkára serkenti a szorgalmas fejőnőket. Várjuk a további jelentéseket Dunaszerdahelyről, a koSicei és a trebiSovi járásból és várjuk — hogy saját érdekében a losonci és a rimaszombati járás ismét bekapcsolódjon a téli iskola versenyébe és végre a galántai járás is elkezdje munkáját ezen a téren. 10 BOLY: Kerékgyártó Annuska a legfiatalabb boly! postás. Reggeltől estig járja a házakat, sok a dolga. Nem is csoda, mert a bolyiak szeretnek olvasni,
