Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-20 / 4. szám

FO gyermekekről A zenére és idegen nyelvekre oktatás Leghelyesebb 8—10 éves korban elkezdeni. Korai kezdése szintén túlterheli a gyermeket, és eltereli figyelmét az iskolai követelmé­nyekről. Egyszerre legfeljebb egy idegen nyelvet (heti 1 —2 órában) és heti egy zeneórát engedélyezzünk. Ha a gyermek különleges képességeket mutat zenei téren vagy a nyel­vekben, az óraszámot természetesen emel­hetjük. Gondoljunk azonban arra is, hogy a különórákra a gyermeknek készülnie kell. és ezt az időt is számítsuk bele napirendjének összeállításába. Ha a gyermek az iskolai tanulmányokat lassan és nehezen végzi, ne terheljük még különórákkal. Sokszor cél­szerű az iskolai pedagógussal megbeszélve beosztani a gyermek iskolán kívüli foglalko­­zását. Általános elvünk iskolás gyermekekkel kapcsolatban, hogy ne terheljük túl őket. A gyermeki szervezet gyors növekedése, az iskolai teljesítmények igen sok energiát kö­vetelnek. Minden, ami az iskolai foglalkozáson kívül esik, a gyermek erőbeni állapota és munkabírása szerint történjen. A sok külön­órával túlhajszolt gyermek fáradt, sápadt, étvágytalan, ingerlékeny, az iskolában nem tud figyelni, éjjel rosszul alszik, és idő előtt megöregedett, koravén emberke lesz belőle. Elvünk tehát: mindig a gyermek képességei és munkabírása szerint osszuk be idejét! Az iskolás gyermek sportja Az egészséges gyermeknek szüksége van a sétán kívül fokozottabb testmozgásra is. Ezt korának és testi felépítésének megfelelő sportolással érhetjük el. A legcélszerűbb téli sport a korcsolyázás. Ez pótolja a sétát is, hiszen a gyermek levegőn van. Célszerű né­hány órát adatni a gyermeknek, hogy bele­jöjjön áz újszerű mozgásba. Ne hagyjuk egy helyben állni vagy — még rosszabb esetben — ülni a jégen, mert ezze! súlyos betegségeket kaphat. Eleinte fél-, egy óránál tovább ne hagyjuk a gyermeket a jégen. Ha már jól tud futni, nem fázik és nem fél, két-három órát is tartózkodhat a pályán. A másik egész­séges sport az úszás. 6—7 éves gyermeket már kezdhetünk úszásra tanítani. Ezt legjobb nyáron, szintén szakoktatóra bízni. Ha a gyer­mek szívesen és jól úszik, helyes ősszel, sőt egész télen át is folytatni ezt a minden izmot fejlesztő, a testtartást egyenesítő, feltétlenül egészséges sportot. Bármilyen sportot tanít­tatunk a gyermekkel, vezető szempontunk az legyen, hogy a sport a gyermek testét és lelki fejlődését segítse elő, szórakoztassa, örömöt okozzon neki. A versenyszerű sporto­lásnak, a telje itményekre való törekvésnek ebben a korban csak káros hatása van. Egy­részt túlfárasztja az amúgyis sok szempontból igénybe vett gyermeki szervezetet, másrészt hiúvá, csodagyerekké teszi. Ha élethivatása lesz valamelyik sportág a gyermeknek, az csak később dől el; megfelelő testi alkat, igen sok szorgalom és gyakorlás után. Balett-probléma Ez főleg lányos anyáknál fordul elő, de kisebb mértékben fiúknál is felmerül. Szokták már 4—5 éves korban kezdeni, egészen 14 éves korig. A balettozásban a gyermekek kecses mozgást, szép tartást sajátítanak el. Ebből a szempontból tehát csak javasolni tudjuk. Azonban itt se várjunk a gyermekektől ki­magasló teljesítményeket. Nagyon kevés gyermekből lehet primabalerina. De ha a balettra járás nem fárasztja túlságosan, sőt utána jó étvággyal eszik, örömét leli a táncban, megkedveli a zenét és a ritmust, feltétlenül járassuk a gyermeket. 24 tévesszen egy percre sem szem elől. Ha gondolja, erről is beszél­gethetünk. Vera érezte a szavak keresetten hivatalos hangját. Mintha újra és újra eszébe akarná juttatni, hogy csak a kötelességét teljesíti. — Köszönöm. Azt hiszem, ezeket a dolgokat a gyakorlatban kell majd megtanulnom. Kocsis egykedvűen bólintott. E pillanatban eszébe villant: Albu bácsi annak idején így eresztette őt szárnyra ? Még most is szinte szó szerint el tudná ismételni az öreg akkori mondóká­­ját. „A mai nap számodra tegnap kezdődött. Tegnap délután már kiszámítottad, melyik gépen mit dolgoztatsz, az anyagot már ki is vetted. Reggel, amikor belépsz az osztályra...“ Csak­hogy ő akkor áhítattal leste az öregnek minden szavát, s félórán­ként elfutott hozzá megkérdezni valamit. — Minden délben pontosan két órakor értekezlet van nálam. Jelentést tesznek az osztály aznapi teljesítményéről. Ma és hol­nap az elvtársnő még magával hozhatja az egyik brigádvezetőt, s az tesz majd jelentést. Az irodám, azt hiszem, tudja, hol van. Ha valamit meg akar beszélni velem, ott megtalál. Viszontlátás­ra. Egyenletes, nyugodt léptekkel megindult a csarnok kijárata felé. Igyekezett meggyőzni magát arról, hogy amennyire lehe­tett, megtette a kötelességét. Az első nap olyan gyorsan elrepült, hogy Vera hitetlenül kapta föl a fejét a dudaszó hangjára. Semmi különös sem tör­tént, félórákat töltött el egy-egy gép mellett, figyelt, jegyzeteket készített. Igaz, kissé nyugtalanította, hogy közben kérdések és utasítások hangzanak el, hengerelt mintadarabok fölött tanakod­nak az emberek, pótalkatrészekért szaladnak a lakatosműhelybe — s mindez nála nélkül történik, Somoshoz, az idősebbik bri­gádvezetőhöz fordulnak mindenért. Ügy látszik, még tekintet­be veszik, hogy ő új káder, időt hagynak neki. Amint az alkonyat ráborul a gyárra, Vera bevonul a parányi mesterirodába. Kimutatások, névsorok, normatáblázatok... Folytatjuk 16 21 Bizonytalan volt az öreg hangja, s amint újra Kocsis felé pillantott, a lány megérezte a feszült hangulatot. Teltek a percek. Albu a szavakat kereste, vagy helyesebben valami ötletet, amit szavakba önthetne. S akkor váratlanul megszólalt Kocsis. Nyugodt, szenvtelen hangon, anélkül, hogy a lányra egy pillantást is vetett volna: — Az elvtársnő önálló munkakört kért... Nálunk, a kettes részlegen, a hengerlőgépek osztályán a mester leváltását kérte. Beteg, az utóbbi időben egyébként sem látta el rendesen a fel­adatát. Azt javasolom, nevezzék ki helyébe Niculescu elvtárs­nőt. Magas műszaki színvonalon van az osztály, korszerű gé­pekkel dolgozik, az elvtársnő komoly termelési tapasztalatokat szerezhet ott. Albu bácsi összevont, őszes szemöldöke alól meglepett, gyanakvó tekintettel fürkészte Kocsist. Az imént dörgött és villámlott, most pedig a saját részlegére akarja kinevezni a lányt ? Vera ajkába harapott. Igen, eredetileg ilyenszerű beosztást akart. Nem így, hogy épp Kocsis legyen a felettese, aki már első perctől olyan ellenségesen fogadta, akinek kemény, csontos arcát, hidegen villanó tekintetét szüntelenül maga előtt látja, mióta átlépte a gyár kapuját. De most már vállalnia kell. Milyen címen utasítaná vissza? Végre az öreg hümmögött néhányat, s a lány felé fordult. — Volna valami kifogása, Niculescu elvtársnő, egy ilyen beosztás esetén? Sok szempontból föltétlenül helyes, hogy egy fiatal mérnök mesteri beosztásban kezdje meg az önálló mun­káját. A legtöbbet így tanulhat. — Nem, nincs kifogásom. A berendezést természetesen nem ismerem, a gépek, azt hiszem, egészen újak. Majd tanulmányozni fogom, amit a szakirodalomban megkapok. Albu bólintott. — Jó, akkor ebben maradunk. — Habozott egy kicsit, aztán mégis kibökte: — Kocsis elvtárs lesz a főmestere, ő majd el­magyaráz magának mindent. De nagyon kérem, ne hagyja nyugton. Ha nem biztos valamiben, rögtön kérdezze meg. —

Next

/
Thumbnails
Contents