Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-10-30 / 22. szám
«ODERN és CÉLSZERŰ mnw Mezőgazdasági dolgozóink méltán panaszolják, hogy készruha-gyártó iparunk és divattervezőink keveset törődnek velük, kevés csinos és célszerű munkaruhát készítenek és terveznek számukra. Ezért lapunkban bemutatunk egy pár külföldi munkaruhamintát, melyeket vízhatlan—, vagy vászonanyagból varrathatunk meg. IA. A gumikantáros nadrág a hajolásnál is kényelmes. A térdeken belülről alábélelt, hisz itt kopik a legjobban. Az egyenes szabású felsőrész hosszú ujjú, de az oldalpánt megoldással rövid ujjúként is viselhetjük. IB. Ez a nadrág elől mellényrészes. Régi blúzokkal, pulóverekkel viseljük. 2. Ha hűvösre fordul az idő, kitűnő szolgálatot tesz a kordbársonyból készült kétrészes, nagyzsebes munkaruha. Az alatta viselt blúzt vagy szvettert gyakran válthatjuk. 3. Hogy a férfiakhoz se legyünk mostohák, közöljük ezt a munkaruhát, amely vászonból készülve kitűnő nyári munkaruhának felel meg. Ha kordbársonyból készül, egész télen hasznát veszik. 4. Fiataljaink nagyrésze már,,gépesítve" jár munkába vagy így rövidíti meg a távolságot a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken. Kell-e ennél jobb megoldású munkaöltöny? J. A hideg, eső és nap ellen — aszerint, milyen anyagból készítjük — a kaukázusi minta szerint készült, formálható kalap jobb védelmet nyújt, mint a kendő. S miután a férfiak sem nélkülözhetik az ügyes munkasapkát, bemutatjuk ezt is. Kedves Vilmos! — Munkásember vagyok, reggeltől estig dolgozom. Szépen keresek s mert egyedül vagyok, kénytelen vagyok vendéglőben étkezni. Hisz ha volna ügyes, rendes feleségem, ketten is szépen megélhetnénk a fizetésemből — vallja be élete nagy vágyát a levélben. Л továbbiakból az is kitűnik, hogy bár fiatal ember, kerüli a társaságot és asszonyt is azért nem talál — igaz, nem is nagyon keres — mert gyermekkori betegsége folytán csaknem teljesen kopasz. — Minden lány azt nézi, milyen a frizura, nem pedig azt, hogy becsületes, dolgos ember-e az illető, aki boldog családi életet szeretne biztosítani élettársának és családjának — árulja el bánatát is. Kedves Vilmos! Nemcsak ilyen lányok vannak, ez egészen biztos. Sajnos, egész levelének hangneméből az tűnik ki, hogy túlságosan kevés az önbizalma, hogy szinte félve húzódik vissza az emberektől és a fiatalok társaságától. Biztosan érte az életben néhány kegyetlen gúnyolódás vagy meggondolatlan mellőzés, de ebből még nem kell azt következtetnie, hogy mindenki számára nevetséges, hogy mindenki csak a frizurát nézi. Hány magabiztos férfit sorolhatnánk fel, akik sokkal komolyabb testi hibával is nemcsak munkájukban találtak örömet és kapták vissza magabiztosságukat, hanem egy szerető asszony segítségével is. Mert nem minden lány nézi csak a külsőt, amely néha bizony nagyon csalóka. Sokan azt a férfit keresik, aki dolgos kezével, becsületes elhatározásával boldoggá tud tenni egy asszonyt. És hogy ez sikerülni fog, abban magának is ugyanúgy hinnie kell, mint ahogy mi hiszünk benne. Mert meg kell hogy találja a becsületes élettársát, aki mellett rövidesen elfelejti a legényélet és magánosság keserveit. Ha nem talál a saját falujában, keresse másutt — de keresnie kell. Nagyobb önbizalommal, kitartással és azzal a reménnyel, hogy nemsokára boldog férj lesz. Szívélyesen üdvözli:
