Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-10-16 / 21. szám

ÖLET

RVINÉHO,

^4301

SKOSLOVENSJ

>1

0 .

M « j :0 c • 5»ÖC1

w u v 0

0 _ >ч

S 0:1

Is*-0

Z в c "

^ *o ©

® c“° <íEb

Akik az ember Szépbe-szőtt hitét vallják

..Feketepókhálók fonják be a rémes pajzsoknak ércfogóját fs a lándzsa vas hegyét s a kard két élét rozsda emészti.”

(Bakkhülidész)

3

О

I

c

>o

E

о

£

e

a

*»

m

•o

41

"э

>. .

c c

i-s.

S*

© n и о •О "О

<§

A

0Ü

25

Ю и

Ä > öi ÍO

— Ш

Й*

•I

S-i

и

30

C

«

' >

<

Nagy szavak és harsány csinnadratta ne sértsék bántóan azoknak ünneplését, akik mint az Élet és a Béke egyszerű napszámosai, az ember Szépbe-szőtt hitétvallva cselekszenek — polgártársaik egészségét óvják. Ezért e néhány sor sem tűzijátékos köszöntő, csupán halk szavú üdvözlése a száz éves fennállását ünneplő Nemzetközi Vöröskereszt nagynevű és névtelen hőseinek, az ismeretlenség homályában, hangyamódra serénykedő közkatonáinak, akik életüket kockáztatják, akik szabad idejüket áldozzák fel, hogy útját állják a sötét fájdalomnak, segítsenek a szenvedőknek, hogy polgártársaik egészségének oltalmazásával és kórmentes új nemzedék nevelésével vegyék ki részüket az országépítésből és a békéért való küzdelemből.

Egy időszámításunk előtt élő költő írta, hogy „a legszebb hadsereg is a csapás eszköze” és „gyász-szertartás a harci győzelem!" Úgy vélem, azóta sem fejezte ki költő tömörebben és egyszerűbben, pátoszmentesebben a minden idők háborúinak borzalmait! Nem érdektelen azonban, hogy a háború vérengzései hozták létre a humanitásnak azt a száznyolcvan milliónyi hadseregét, amely a Jeges tengertől a Jóreménység fokáig, Prágától Ulan Bátoron át San Franciskáig, a Vöröskereszt lobogója alatt menetel, amely azonban nem a csapás eszköze, "hanem az emberiség javát szolgáló ármádia, s melynek „harci győzelme” a humanizmus, a Béke és az Élet győzelmét jelenti.

A múlt század közepéig az irtóháborúkban győzedelmes és vesztes seregek sebesültjeinek tíz és száz ezrei pusztultak el a harcmezőkön, minden segítség nélkül. Csupán a krími háborúban, ahol az új hódításokra vágyó cári Oroszország a törökökkel, valamint ezeknek szövetségeseivel, az angol és francia imperialistákkal csapott össze, jöttek létre azok az első önkéntes egészségügyi alakulatok, melyek a sebesült katonák szenvedéseit igyekeztek enyhíteni, s egyben felvették a harcot a tömeges halált okozó ragályos betegségek ellen is. Tizenegy hónapon át ostromolták az el lenséges hadak Szevasztopolt. Az ádáz harcok közepette, éppen az ostromlott városban alakult meg, Nyikoláj Ivánovics Pirogov, a kiváló sebész és pedagógus kezdeményezésére, az

A vietnami Lukrécia Borgia... E mberi szörny a szépség álarca alatt... Ilyen és hasonló címek alatt jelennek meg a nyugati sajtóban a Dél-Vietnamban elkövetett kegyetlenségekről szóló tudósítások.

Igen, az amerikai vezető körök kissé meglepőnek tartják, hogy az általuk oly jelentős segéllyel támogatott Diem kormány a nép gyűlöletének közelső orosz önkéntes ápolónői csoport. Ugyanakkor az ostromlók oldalán is létrejött — függetlenül Pirogov nagy kezdeményezésétől — az irgalmas szamaritánusok hasonló csoportja. Ennek a firenzei születésű Florencia Nightingale volt a megteremtője.

A háború véget ért, Pirogov’és Florencia Nightingale eszméi azonban tovább éltek. Amikor 1859-ben az osztrák seregek behatoltak Olaszországba, majd június 24-én Solferínónál megütköztek a francia és olasz hadakkol, egy Henri Dunant nevű fiatal svájci turista, a csata véletlen szemlélője, elszörnyedt az ütközet borzalmaitól. Nagy felindulásában a harctérhez közeli Castiglione faluban fel lármázta, fel lelkesítette a lakosságot és megszervezte az önkéntes ápolok alakulatait. Csak úgy, mintüPirogov és Nightingale annak idején.

Henri Dunant azonban nem állott meg a félúton. A solferínói csatáról írt könyvével felrázta a világ lelkiismeretét. Megteremtette azt a légkört, amelyben aztán 1863 őszén Genfben megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt bizottsága. Az újonnan létrejött nemzetközi szervezet elsősorban a háború borzalmait igyekezett enyhíteni, a szembenállók kegyetlenkedéseivel vette fel a harcot. Programjába később bevette a járványok és az elemi csapások elleni küzdelmet is. A Nemzetközi Vöröskereszt egyre fontosabb tényezővé vált és Henri Dunant 1901-ben megkapta a Nobel alapítvány első békedíját!

Henri Dunant hagyatéka a háború, a járványok— a halál ellen irányult. Sajnos, a kapitalista társadalom gyakran unaloműző, jótékonysági ténykedéssé minősítette, alacsonyította le a Vöröskereszt humanista eszméit. A fasizmus brigantijai pedig meghamisították, visszaéltek velük. Egyedül a Szovjetunióban, majd a többi szocialista országokban, így hazánkban is tovább élnek a nagy svájci eszméi, melyeknek a világbékéért harcoló szocialista humanizmus adott mélyebb értelmet.

És ez a mélyebb értelem lett a mozgató ereje, rúgója a százezres tömegmozgalomnak, fiatalok és öregek aktivitásának, akik hazánk lakosságának egészségéért küzdve ápolónői tanfolyamokat, egészségügyi felvilágosító előadásokat rendeznek, egészségügyi őrsöket alakítanak, önkéntes és ingyenes véradományokat szerveznek a Csehszlovák Vöröskereszt helyi és üzemi csoportjaiban.

A vérengző szépasszony.

BARS/ IMRE

pontja. Maholnap tíz éye, hogy Vietnamban a francia gyarmatosítók vereséget szenvedtek, és az amerikai neokolonializmus átvette a „jó“ patronus szerepét. Az amerikai támogatás egy züllött társadalmi rendnek adott tápanyagot: önkényuralomnak, korrupciónak, koldulásnak, üldöztetésnek, gyilkosságnak, kivégzéseknek.

A nyugati sajtó a Diem családi kormányt, s személy szerint az elnök sógornőjét teszi felelőssé a zagyva összevisszaságért, mert állítólag ő a szükséges reform legfőbb akadályozóip.

Nincs szándékunkban az emberiességéből kivetkőzött klgo Dinh Nhu asszonyt megvédeni, de az igazság az, hogy ez az asszony a rendszer tipikus megtestesít ője.

Azt mondják, hogy Nhu asszony fanatikus katolikus s egész népét a katolikus hitre

Ngo Nhu asszony a nagy estélyen.

akarja téríteni. A jámbor buddhisták azonban nem osztják nézeteit, s a terrorra testük megcsonkításával, eleven elégetéssel felelnek. A pápa kénytelen volt táviratilag értesíteni papjait, hogy a katolikus egyház nem vállal közösséget e szörnyűségek előidézőivel.

Nhu asszony a partizánellenes csoportok kiképzésén is részt vett, saját kacsájával mutatta meg, hogyan kell reszketés nélkül emberre lőni.

A Diem család európai körútra utazott s először történt meg, hogy Nhu asszony férjét nem avatták be a tárgyalások menetébe.

A vietnami,, honleány“ és politikusnő körül megcsappant az érdeklődés. A kíváncsiság egyre inkább a ritka szép, de vérengző nőstény köré fonódik, akinek gyémántjai a legszebbek, mert gyermekkönnyek mosogatták, rubinjai a legpirosab-Dél-V

bak, hiszen fiatal szüzek vére freccsent rá. Ezért nem kell félnie, hogy a közöny homályába süllyed. Mig él, saját népe átkozza nevét. Sz.E