Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-10-02 / 20. szám

11 <ír több hónapja hangos a kurdok földje ljf \ a puskalövések, ágyúdörgések és a bombák robbanásának zajától. A kurd falvakban és városokban háború pusz­tít. Városok és falvak nevét ismerjük meg, melyek a kurd nép rettenetes tragédiájának színhelyei. Az emberiség érdeklődéssel tekint a kurd nép szép, de szerencsétlen hazája felé. Mondjunk mi is néhány szót erről a népről, történelméről, hazájá­ról. Az Elő-Ázsiában élő kurdok hegyilakók. Hazá­juk Törökországgal, Iránnal, Irakkal és Szíriával határos. Származásuk és nyelvjárásuk szerint az indoeurópai népek iráni ágazatához tartoznak. Eredetileg a Van tó déli oldalán élő árja lakosság leszármazottjai, innen telepedtek a szomszédos vidékre. Az idők folyamán a kurd magaslatokat felosztották néhány ország között, ezért ma Tö­rökország, Irán, Irak és Szíria területén is talá­lunk kurdokat, de elszórtan Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában és a Szovjetunióban is élnek. Pontos létszámukat nem ismerjük, kb. 7—15 millió főt számlálnak. Mindmáig törzsek­ben, faji csoportokban, családokban élnek. Veze­tőik rendszerint a törzsek legidősebb tagjai. Izldm valldsúak, melyben a régi perzsa és asszír pogány vallás elemei találhatók meg. Egyéni tulajdon­ságaik: a becsületesség, a szabadságszeretet, a hűség, az adott szó megtartása. Különösen magas fokon áll náluk a család iránti szeretet. A nők helyzete itt sokkal előnyösebb, mint álta­lában a keleti államokban. A nők néni fátyoloz­zák el arcukat, mint ahogyan azt az izldm előírja. A többnejűség ritkaságszámba megy, a férfiak legtöbbjének csak egy felesége van. A kurdok történelme nagyon régi, körülbelül 3000 évre becsülik. De hazájuk — az archeoló­gusok szerint — a történelem előtti korszakban, i. e. 34—30 000 éve már lakott terület volt. A legrégibb korszakban az asszírok és a hetiták telepítették be, itt terült el az Urarta birodalom és a későbbi korszakban ez a terület a méd és perzsa birodalom része volt, majd az arab kalifa uralma alá került. Az izlám vallással az arabok ismertették meg őket.,A XV. században a törökök elfoglalták ezt a főidet, csak a keleti rész maradt a' perzsák uralma alatt, míg végül 1837—47-ben d törökök ezt a hegyvidéket is hatalmukba kerítették. A kur­dok többször fellázadtak a török és perzsa uralom ellen. 1880-ban nagyarányú lázadás tört ki a perzsa Kurdisztánban, melyhez a török uralom alatt élő kurdok is csatlakoztak. Az első világháborúban, Törökország leverése után a Szövetségesek önkormányzatot ígértek a kurdoknak. Mikor azonban a Török birodalom maradványainak a felosztására került sor, a kur­­dokról megfeledkeztek. Csak a kurdok többszörös tiltakozására iktatták be a Szövetségesek a Tö­rökországgal megkötött békeszerződésbe — az ígért önkormányzat helyett — a kurdok jo­gairól szóló határozatot. De ezek a jogok csak papíron maradtak meg. A francia és angol im­perialisták rövidesen kiterjesztették hatalmukat Kurdisztdnra is, amely a gyarmatosító nagyhatal­mak érdekkörébe került és végül Törökország, Irán, Irak és Szíria között forgácsolódott szét. Az egyedüli független kurd államot, amely Kirkúк és Szulajmdnia között jött létre és ahol Mahmúd sejk uralkodott, 1922 telén az indiai katonai egységek és az angol légierők megsem­misítették és az újonnan megalakult iraki hasé­­miták uralma alatt álló bábmonarchiához csa­tolták. Az iraki uralom alatt a lakosság egynegyed részét képező kurdoknak nehéz életük volt. Ke­gyetlen elnyomásban és kizsákmányolásban volt részük. Jogaiktól megfosztották őket. Egyetlen középiskolájuk sem volt és az általános iskolák száma is csak nagyon kevés. Munkát csak az angol ,,/rog Petroleum Company" cégnél vállalhattak, melynek Észak-lrán területén hatalmas nafta­­forrásaik voltak. Nem csoda tehát, hogy a kurd törzsek gyakran fellázadtak elnyomóik ellen. De minden klsérletüketvérbefojtották.Legnagyobb­­szabdsú felkelésük, amely elárasztotta egész Kurdisztánt, 1943-ban tört ki. Vezérük, Musztafa Barzani volt. Két évi lázongás után, az angol katonaság segítségével, nagy nehezen sikerült csak elfojtani a felkelést. Barzani a Szovjetunióba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. De a kurdokat nem lehetett teljesen elhallgat­tatni. Arab testvéreikkel együtt folytatták a királyi uralom megdöntése elleni harcot. Harcukhoz segítő kezet nyújtott a Kurd Demokrata Párt — az első politikai párt e vidék történelmében — amely szorosan együttműködött az iraki haza­fiakkal. Közös erővel 1958. július 14-én, sikerült megdönteniük a monarchista kormány uralmát és kihirdetni az Iraki köztársaságot. A forradalom után úgy tűnt, hogy javul a kurdok helyzete. Kaszim nem takarékoskodott az ígéretekkel, sőt az alkotmányban is megemlékezett a kurdok jogairól. Végül is Kaszim csúnyán kijátszotta a kurdokat azzal, hogy megkezdte a kurd kisebb­ség asszimildldsdt. A kurdokat újra megfosztotta jogaiktól és t961 szeptemberében hadat indított ellenük. Felégette a kurd falvakat, de 30 ezer főnyi hadsen gével sem sikerült levernie a kur­dokat. A testvérgyilkossdgot az iraki nép is meg­sokallta. Ez volt az egyik nyomós oka Kaszim bukásának is. A február 8-i fordulat előkészítői tudatában voltak a kurdok jelentőségének. Ezért még a for­dulat előtt összeköttetést kerestek a harcos kur­­dokkal és ígéretekkel halmozták el őket. Amikor a kurdok győzedelmesen befejezték a harcot, 2 ezer hadifoglyot bocsájtottak szabadon, mert abban reménykedtek, hogy az új kormány tel­jesíti az ígéreteket. Később memorandum formá­jában nyújtották be a bagdadi kormánynak népük követeléseit: főleg a nemzeti önkormányzatról. A bagdadi kormány a követeléseket elvetette és csupán a kurd területek összpontosítását ígérte meg. A tárgyalások egyre húzódtak addig, míg a kurd területeket katonai egységek szállták meg. Június elején a kurdok véghatározatot kaptak: fegyverletétel és vezérük Barzani kiadása. Mivel a kurdok nem teljesítették a követeléseket, kegyet­len háborút indították ellenük. A háború célja: megsemmisíteni a kurd népet és törölni a kurd problémát. A baathista vezetők a testvérgyilkosság politi­kájával egyre jobban kimutatják reakciós mivol­tukat, az imperialisták kezére játszanak, akik semmit nem áhItanak oly forrón, mint a nemzeti felszabadító harcok vívmányainak megsemmisíté­sét a Közép-Keleten. A nyugati sajtó minden irányú kapitalista tá­mogatás ellenére sincs meggyőződve a baathisták győzelméről a kurdok felett. A kurd katonai vezetők közben kikiáltották az önálló kurd köztársaságot. Küzdelmük még nem fejeződött be. Igazságos harcukat a legnagyobb erkölcsi támogatásban részesítjük. mi Barzani, az iraki kurdok har­­cának vezetője 6 A .. Kim a&aíaclwq/ лйаи,' лмщцл/ьаЬ/.. шш TÖ R О КО RSZÁG ciphdbC mdköit­tenger KAIRÓ" 'EGYIPTOMI 'SZÍRIA :kns. Г. АММАН"'' /JPRMNIA ’JCaszpi^) tenger I TtHEMN KURD IAKÍA URÜlfíIK R Á N szaud-arábia' mdt\ E T U N ШШйшШШп M.'úiule/nidnija zx.'Stmms rrmr Kurd nő Szlejmanija (Irak) vidékéről Erbili (Irak) kurd tanító |

Next

/
Thumbnails
Contents