Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-10-02 / 20. szám
11 <ír több hónapja hangos a kurdok földje ljf \ a puskalövések, ágyúdörgések és a bombák robbanásának zajától. A kurd falvakban és városokban háború pusztít. Városok és falvak nevét ismerjük meg, melyek a kurd nép rettenetes tragédiájának színhelyei. Az emberiség érdeklődéssel tekint a kurd nép szép, de szerencsétlen hazája felé. Mondjunk mi is néhány szót erről a népről, történelméről, hazájáról. Az Elő-Ázsiában élő kurdok hegyilakók. Hazájuk Törökországgal, Iránnal, Irakkal és Szíriával határos. Származásuk és nyelvjárásuk szerint az indoeurópai népek iráni ágazatához tartoznak. Eredetileg a Van tó déli oldalán élő árja lakosság leszármazottjai, innen telepedtek a szomszédos vidékre. Az idők folyamán a kurd magaslatokat felosztották néhány ország között, ezért ma Törökország, Irán, Irak és Szíria területén is találunk kurdokat, de elszórtan Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában és a Szovjetunióban is élnek. Pontos létszámukat nem ismerjük, kb. 7—15 millió főt számlálnak. Mindmáig törzsekben, faji csoportokban, családokban élnek. Vezetőik rendszerint a törzsek legidősebb tagjai. Izldm valldsúak, melyben a régi perzsa és asszír pogány vallás elemei találhatók meg. Egyéni tulajdonságaik: a becsületesség, a szabadságszeretet, a hűség, az adott szó megtartása. Különösen magas fokon áll náluk a család iránti szeretet. A nők helyzete itt sokkal előnyösebb, mint általában a keleti államokban. A nők néni fátyolozzák el arcukat, mint ahogyan azt az izldm előírja. A többnejűség ritkaságszámba megy, a férfiak legtöbbjének csak egy felesége van. A kurdok történelme nagyon régi, körülbelül 3000 évre becsülik. De hazájuk — az archeológusok szerint — a történelem előtti korszakban, i. e. 34—30 000 éve már lakott terület volt. A legrégibb korszakban az asszírok és a hetiták telepítették be, itt terült el az Urarta birodalom és a későbbi korszakban ez a terület a méd és perzsa birodalom része volt, majd az arab kalifa uralma alá került. Az izlám vallással az arabok ismertették meg őket.,A XV. században a törökök elfoglalták ezt a főidet, csak a keleti rész maradt a' perzsák uralma alatt, míg végül 1837—47-ben d törökök ezt a hegyvidéket is hatalmukba kerítették. A kurdok többször fellázadtak a török és perzsa uralom ellen. 1880-ban nagyarányú lázadás tört ki a perzsa Kurdisztánban, melyhez a török uralom alatt élő kurdok is csatlakoztak. Az első világháborúban, Törökország leverése után a Szövetségesek önkormányzatot ígértek a kurdoknak. Mikor azonban a Török birodalom maradványainak a felosztására került sor, a kurdokról megfeledkeztek. Csak a kurdok többszörös tiltakozására iktatták be a Szövetségesek a Törökországgal megkötött békeszerződésbe — az ígért önkormányzat helyett — a kurdok jogairól szóló határozatot. De ezek a jogok csak papíron maradtak meg. A francia és angol imperialisták rövidesen kiterjesztették hatalmukat Kurdisztdnra is, amely a gyarmatosító nagyhatalmak érdekkörébe került és végül Törökország, Irán, Irak és Szíria között forgácsolódott szét. Az egyedüli független kurd államot, amely Kirkúк és Szulajmdnia között jött létre és ahol Mahmúd sejk uralkodott, 1922 telén az indiai katonai egységek és az angol légierők megsemmisítették és az újonnan megalakult iraki hasémiták uralma alatt álló bábmonarchiához csatolták. Az iraki uralom alatt a lakosság egynegyed részét képező kurdoknak nehéz életük volt. Kegyetlen elnyomásban és kizsákmányolásban volt részük. Jogaiktól megfosztották őket. Egyetlen középiskolájuk sem volt és az általános iskolák száma is csak nagyon kevés. Munkát csak az angol ,,/rog Petroleum Company" cégnél vállalhattak, melynek Észak-lrán területén hatalmas naftaforrásaik voltak. Nem csoda tehát, hogy a kurd törzsek gyakran fellázadtak elnyomóik ellen. De minden klsérletüketvérbefojtották.Legnagyobbszabdsú felkelésük, amely elárasztotta egész Kurdisztánt, 1943-ban tört ki. Vezérük, Musztafa Barzani volt. Két évi lázongás után, az angol katonaság segítségével, nagy nehezen sikerült csak elfojtani a felkelést. Barzani a Szovjetunióba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. De a kurdokat nem lehetett teljesen elhallgattatni. Arab testvéreikkel együtt folytatták a királyi uralom megdöntése elleni harcot. Harcukhoz segítő kezet nyújtott a Kurd Demokrata Párt — az első politikai párt e vidék történelmében — amely szorosan együttműködött az iraki hazafiakkal. Közös erővel 1958. július 14-én, sikerült megdönteniük a monarchista kormány uralmát és kihirdetni az Iraki köztársaságot. A forradalom után úgy tűnt, hogy javul a kurdok helyzete. Kaszim nem takarékoskodott az ígéretekkel, sőt az alkotmányban is megemlékezett a kurdok jogairól. Végül is Kaszim csúnyán kijátszotta a kurdokat azzal, hogy megkezdte a kurd kisebbség asszimildldsdt. A kurdokat újra megfosztotta jogaiktól és t961 szeptemberében hadat indított ellenük. Felégette a kurd falvakat, de 30 ezer főnyi hadsen gével sem sikerült levernie a kurdokat. A testvérgyilkossdgot az iraki nép is megsokallta. Ez volt az egyik nyomós oka Kaszim bukásának is. A február 8-i fordulat előkészítői tudatában voltak a kurdok jelentőségének. Ezért még a fordulat előtt összeköttetést kerestek a harcos kurdokkal és ígéretekkel halmozták el őket. Amikor a kurdok győzedelmesen befejezték a harcot, 2 ezer hadifoglyot bocsájtottak szabadon, mert abban reménykedtek, hogy az új kormány teljesíti az ígéreteket. Később memorandum formájában nyújtották be a bagdadi kormánynak népük követeléseit: főleg a nemzeti önkormányzatról. A bagdadi kormány a követeléseket elvetette és csupán a kurd területek összpontosítását ígérte meg. A tárgyalások egyre húzódtak addig, míg a kurd területeket katonai egységek szállták meg. Június elején a kurdok véghatározatot kaptak: fegyverletétel és vezérük Barzani kiadása. Mivel a kurdok nem teljesítették a követeléseket, kegyetlen háborút indították ellenük. A háború célja: megsemmisíteni a kurd népet és törölni a kurd problémát. A baathista vezetők a testvérgyilkosság politikájával egyre jobban kimutatják reakciós mivoltukat, az imperialisták kezére játszanak, akik semmit nem áhItanak oly forrón, mint a nemzeti felszabadító harcok vívmányainak megsemmisítését a Közép-Keleten. A nyugati sajtó minden irányú kapitalista támogatás ellenére sincs meggyőződve a baathisták győzelméről a kurdok felett. A kurd katonai vezetők közben kikiáltották az önálló kurd köztársaságot. Küzdelmük még nem fejeződött be. Igazságos harcukat a legnagyobb erkölcsi támogatásban részesítjük. mi Barzani, az iraki kurdok harcának vezetője 6 A .. Kim a&aíaclwq/ лйаи,' лмщцл/ьаЬ/.. шш TÖ R О КО RSZÁG ciphdbC mdköittenger KAIRÓ" 'EGYIPTOMI 'SZÍRIA :kns. Г. АММАН"'' /JPRMNIA ’JCaszpi^) tenger I TtHEMN KURD IAKÍA URÜlfíIK R Á N szaud-arábia' mdt\ E T U N ШШйшШШп M.'úiule/nidnija zx.'Stmms rrmr Kurd nő Szlejmanija (Irak) vidékéről Erbili (Irak) kurd tanító |
