Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-23 / 2. szám

HZ ASSZONY A FEUER FORRÁSNÁL

A TÉLI ISKOLA MEGSEGÍTÉSÉRE- Mondja csak Mikus elvtárs, hogyan tartja magát a Rúna? — kérdezzük a gazdaság fiatal zootechnikusától, miközben a lábunk alatt egyhangúan csikorog az apróra zúzott szürke kavics az istállókhoz vezető úton. Az épületek előtt, már nagyon megfakultak a fűszőnyegek, amelyek nyáron kellemessé teszik a környezetet s a rózsabokrok is fázósan gubbasztanak a nyirkos levegőben, s mintha szégyellnék meztelenségüket. Az emberre mégis jó benyomást tesz az istállók körülötti nagy rend.

— Ja úgy, — emlékszik vissza régebbi látogatásunkra a zootechnikus. Akkor mutatta be nekünk Rúnát. Persze a bemutatkozás egyoldalú volt, mert Rúna fel sem keit fekvőhelyéről csak ránk meresztette nagy szemét és nyugodtan kérődzőit tovább. Még elég messze volt akkor az év vége, de már az ötezredik liter tejhez közeledett s a hátra levő időben el akarta érni a hatodik ezret is.

— Nagyszerűen tartja magát, de vannak már konkurrensei is. Két újabb nagy teljesítményű tehén igyekszik utána — jegyzi meg a zootechnikus vidáman.

Le a kalappal Rúna és két társa tejhozama előtt, de ne bántsuk meg a többi kérődzőt sem, mert nem kis dolog az évi 3400 liter tejhozam, melyet a terv szerint a tíz fejőnőnek a 113 tehéntől a múlt évben átlagosan ki kellett fejnie.

— A terv nagyon kényes valami — figyelmeztet Vavrová Stefánia fejőnő. — Hiába tetszelegne a magas számokkal, ha a takarmány nem lenne elegendő, csak a fél tejhozamra. Azonkívül pedig nagyon fontos helyesen összeállítani a takarmányadagokat és ami igen fontos, az állatokhoz olyan embereket kell beosztani, akik szeretik a négyiábúakat és értik a munkájukat s azt lelkiismeretesen végzik.

— Ma sok szó esik a dolgozók becsületéről — kapcsolódik a beszélgetésbe Lassová Pavla is, miközben Vavrovával együtt a sajtárokból kannákba öntik a tejet. — Ez a fehér becsület — int fejével a vastag sugárban ömlő tej felé. És igaza van, mert az emberek becsületének fehérségét — hogy Lassová szavaival éljünk — elért eredményeik igazolják. Megszépíti az adott szó teljesítése, amelyet a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tettek. S azzal, hogy a terv naponta valósággá válik.

Meg kell nézni a téli takarmányadagokat s mindjárt látni, hogy a növénytermesztők is tiszteletben tartják a tervet. Az a fejőstehén, amely elérte a 650 kilogramm súlyt és naponta legalább 8 liter tejet ad, naponta 1 kg abrakot, 8 kg szénát, 25 kg takarmányrépát és 10 kg silótakarmányt kap. Nyolc literen felül minden tehén 0,5 kg korpát kap még ráadásul.

— Takarmányunk van elegendő, de azért nem pocsékoljuk, — szólal meg ismét a zootechnikus, — mert ami a vályúk körül elszóródik, abból tej sosem lesz.

Észre sem vesszük egyszeriben csakegy asszonygyűrű közepén találjuk magunkat. Szemléljük az új fejőgépi berendezést. A szerelők az utolsó simításokat végzik a fejőautomatán s ezzel befejeződik a két istálló teljes fokú gépesítése. A takarmányt és az almot függővasúton hordják be, a trágyát pedig csak lekaparják a lesüllyesztett futószalagra, bekapcsolják a motort s egykettőre tiszta lett a környezet.

— Kész gyár ez már — mondják nevetve. Helye is van itt a jókedvnek, hisz az a törekvés, hogy a mezőgazdaság 1970-ig elérje az ipar színvonalát, Motesicen már jó előre haladt. A tehenek körül szorgoskodó asszonyoknak egyre több idejük lesz arra, hogy még többet törődjenek a rájuk bízott fejőstehenekkel. Már most is a leggazdaságosabban használják ki a munkaidőt arra, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a tejtermelés fokozására. Annak ellenére, hogy jó összetételű takarmányadagokat adhatunk a teheneknek, a takarmányt ízesítik is. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a tehenek langyos vizet ihassanak.

Sok helyen még, ahol gyengébbek a takarmányadagok nem sokat törődnek azzal, hogyan javítsanak a helyzeten.

xxx

— A motesiceieknek könnyű — jegyezhetné meg valaki. A trencíni hegyek között tavaly is volt elég csapadék s teremhetettmindenféle takarmány bőven. Ez mind igaz, de ez egyedül semmiesetre sem lenne elegendő az említett sikerek elérésére. Volt elég eső, de volt elég akarat is

1 Ismerkedés az új géppel

K. Bocek felvételei

mind a növénytermesztésben, mindaz állattenyésztésben dolgozó emberekben ahhoz, hogy minden munkát időben és jól végezzenek el.

— Fehér becsület — mondta Lassová fejőnő a tejsugár láttán. A becsület a munkaeredményekben tükröződik vissza. De mit mondhatunk a becsületről olyan helyen, ahol még azt a munkát sem végezték el rendesen, amit elvégezhettek volna. Többezer hektár kukoricakóró, a mezőre szétszórt és az idő viszontagságainak kitett ,,kintfelejtett” gépek bizony csúnya foltokat hagynak egyesek becsületén. A motesicei fehér forrásnál jól látni, hogy ahol megvan az akarat, ott az adott szónak is van értéke.

y&k&cai/ пЫуОЛЩОА’"

A

Pavla Lassová: Elkészült már az automata fejőgép. Holnap már nem vödörrel öntögetjük a tejet a kannákba

MIKLYA JÁNOS

Korszerűen berendezett, kényelmes ólba költöztették az ekecsi szövetkezet 6000 db. tojás tyúkját.

Az ól 100 m hosszú, közepén etetőfolyosóval, amelyen sínpár fut. Ezen halad az automata és szórja az eleséget az etetővályúkba, amelyek a folyosó két oldalán helyezkednek el. A tojók rácson keresztül jutnak a takarmányhoz. Az eleséget külön erre a célra épített takarmányelőkészítőben keveri a KPSK 1000 típusú automata.

A korszerűen berendezett ólban kevesebb munkaerő látja el a teendőket, mint eddig s a dolgozók két műszakban váltják egymást. Mivel a munka nagy része délelőttre esik, ezért a szövetkezet 5—13 óráig két munkaerőt, 13—20 óráig pedig egy munkaerőt alkalmaz. Normaszilárdítással is elegendő munkaegységhez jutnak a dolgozók. Láthatjuk, hogy a befektetés önköltségcsökkentést eredményez a szövetkezetnek.

A tojás tyúkok napi takarmányadagját 2 dkg-mal felemeltük. 1 tojóstyúk napi takarmányadagja nálunk a következő: 11 dkg erőtakarmány (fehérje-és szemeleség) — Ez 3 dkg herepolyvából, 3 dkg répából, 2 dkg takarmány élesztőből, 1,5 gr. plestinből, 1 gr takarmánymészből és 1 gr. takarmánysóból áll.

Baromfiállományunk felerészben fehér leghornokból, felerészben vörös islandiakból áll, ami befolyásolja a tojástermelést. A leghornok 6—7 hónapos korukban kezdenek tojni, a vörös islandiak S—11 hónapos korukban. Ezek januári keltetésüek.

Igyekszünk megteremteni a feltételeket, hogy még jobb eredményt érjünk el a baromfitenyésztésben.

Kovács Elvira a baromfifarm vezetője

Sokat vitázunk mostanában arról, hogy az asszonyok a téli iskolázás alatt sajátítsák el a technikai minimumot és szorgalmazzák az új technológia bevezetését. Ezzel szemben sokan félénkeknek tartják őket, nem bíznak bennük, hangoztatják, hogy az asszonyok nem akarnak vesződni a gépekkel.

A íeliezcvcei Állami Gazdaságban dolgozó nők nem értenek egyet ezzel a helytelen felfogással. A gazdaságban általában szeretik a gépeket. A jól felszerelt központi műhelyben szinte naponta születnek újítások, az. ál lattenyésztési munkák megkönnyítésére. De a legtöbb újítást a sertéstenyésztés automatizálásának érdekében valósították meg. A zálogosi gazdaságban a száraz és nedves etetéssel hizlalt