Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-07 / 5. szám
иЖа/ Aefoq&d/ ^ ^ azért a harang szava tovább szól“ Történész vagyok. De nem a rég letűnt korok történésze. Üzbegisztán sok évszázados történetéből engem elsősorban a köztársaság viszonylag rövid, de annál fényesebb korszaka, a szovjet korszak foglalkoztat. Köztársaságunk életén, s főleg az üzbég nők sorsának alakulásán lemérhető, hogy milyen bölcsen és eredményesen oldják meg a kommunisták a nemzetiségi kérdést. Üzbegisztán, rövid négy évtized alatt, a cári Oroszország elmaradott, nyomorúságos határvidékéből, kiváló kolhozokkal és fejlett iparral rendelkező köztársasággá vált, amelynek jelentős nehézipara és gépesített mezőgazdasága ven. Jó ideje már, hogy elsőosztályú szerszámgépeink, különböző gépi berendezéseink, vegyi- és elektrotechnikai árucikkeink nemcsak a Szovjetunióban, hanem a világ mintegy ötven országának piacán megjelentek. Az üzbég nők a múltban — az általános keleti szokásnak megfelelően — elnyomott, jogtalan, írástudatlan asszonyok, valóságos rabnők voltak. Arcukat fekete fátyol rejtette el az emberek tekintete és a nap fénye elöl. Az üzbég nép életében bekövetkezett hatalmas változások élő példája Enahon Ahmadalieva, aki egyidős az Októberi Forradalommal. 1945 óta kolhozelnök. Milyen mélyrehatóan megváltoztatta a forradalom a cárizmus egykori gyarmatának életét ahhoz, hogy egy üzbég parasztasszony lehessen ilyen nagy és sokrétű szövetkezeti gazdaság vezetője! Enahon tizenhat éve vezeti a Kari Marx kolhozt, amelynek jelenleg 1200 dolgoskezű férfi és asszony a tagja. A kolhoznak 1600 hektár gyapottermő területe van, dúsan termő kertészete pedig 300 hektáron terül el. A kitűnően vezetett gazdaságot gyakran keresik fel más kolhozok képviselői tapasztalatszerzés céljából. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak magamról is, bár az én sorsom igazán nem különleges. Köztársaságunkban 154 000 nőnek van felső, illetve középfokú szakképzettsége. Csaknem négyezer asszony dolgozik a tudományos élet különböző területein. 31 éves vagyok. Középiskolát, egyetemet, aspirantúrát végeztem, tudományos fokozatot nyertem, mindezt pedig a szovjet hatalom tette lehetővé számomra. S rajtam kívül még sok-sok üzbég nő lépett ki az életbe hasonló gazdag lehetőségekkel. ,,A szocializmusban felvirágoznak a nemzetek, megerősödik szuverenitásuk. A nemzetek fejlődése nem úgy megy végbe, hogy erősödnek a nemzeteket elválasztó korlátok, a nemzeti elszigetelődés és önzés, ahogyan az a kapitalizmusban történik, hanem közeledésük testvéri, kölcsönös segítésük és barátságuk útján". А XXII. pártkongresszus határozatai a mi köztársaságunkra is teljes mértékben vonatkoznak. A népek barátsága — az a hatalmas méretű segítség, amelyet a Szovjetunió testvéri népei, s közöttük elsősorban az orosz nép nyújtott az üzbég népnek — tette lehetővé Üzbegisztán számára gazdasági és kulturális életének felvirágoztatását. Az orosz emberek igaz testvérei az üzbég népnek. A taskenti egyetemen dolgozik Harija Rajkova professzornő. 1920-ban jött Üzbegisztánba a Kommunista Párt felhívására és itt maradt nálunk. Megszerette köztársaságunkat, népünket. Sok ezer üzbég lánynak nyújtott segítséget ahhoz, hogy képzett szakember, tudományos dolgozó váljék belőlük. Szeretet és megbecsülés övezi a nálunk dolgozó orosz asszonyokat. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában — mint ezt а XXII. pártkongresszus határozata leszögezi — a párt a jövőben is folytatni fogja a szovjet köztársaságok gazdaságának sokoldalú fejlesztését, törekedni fog a Szovjetunióban élő népek szocialista kultúrájának további felvirágoztatására és elő fogja segíteni újabb kölcsönös szellemi gazdagodásukat és közeledésüket. Az Egyesült Államokban akadnak olyanok, akik egész ,,tanulmányokat” firkálnak össze arról, hogy Üzbegisztán ,,Moszkva gyarmata”. Egy régi üzbég közmondással szeretnék nekik válaszolni: ,,Ha befogod is a füled, azért a harang szava tovább szól.” A történelem harangja, a történelem szava már réges-rég hirdeti az egész világon a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, a nagy Szovjetunió valamennyi népének boldogulását. А XXII. pártkongresszus határozatának harangszava pedig most azt adja hírül a világnak, hogy az egykori cári birodalom elmaradott és elnyomott népei, amelyek akkor valóban gyarmati sorban éltek, húsz év múltán egymással szoros testvéri szövetségben lépnek be a kommunizmus boldog korszakába, az anyagi és szellemi javak bőségének korszakán. MELIHON AHUNOVA A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK DOKTORA A szocialista országokban a nők minden területen egyenjogúságot élveznek. Miniszteri tisztségben találunk nőket, tudományos kutatóintézetek vezető munkatársaiként fejtenek ki tevékenységet. Egyedülálló azonban az az eredmény, melyet dr. Széki Pálma Kossuth-díjas vegyész, a budapesti Általános Géptervező Iroda osztályvezetője elért. T öbb évtizedes munkásságának mintegy betetőzéseként az alumíniummal nyugtatott lágyacéllal kapcsolatos szakdolgozatával Magyarországon első ízben szerezte meg a tudományos kutatómunkát végző nők közül a „műszaki tudományok doktora“ elismerő címet! Magyarországon is a kiemelkedő kutatómunkát végzők megfelelő disszertáció elkészítése után nyerhetik csak el a kandidátusi és a tudományok doktora fokozatot. Dr. Széki Pálma, az európai hírű tudós nevét saját szakterületén, a fémek és fémes anyagok vizsgálatával foglalkozó metallográfia tudományában a legkiválóbb magyar szakemberek nevével együtt említik. Nem volt könnyű az az út, melyet ez a nagyszerű asszony megtett. Sok fáradság és kemény munka árán végezte el 1927-ben a budapesti Tudományegyetemet és tanári oklevelet szerzett. A mammut-vállalat bari, a csepeli Weiss Manfréd gyárban hasznosította kitűnő képességeit. Olyan szakterületet választott, melynek tanulmányozása férfi kollégáitól is a legnagyobb odaadást követeli. Az ő érdeme volt, hogy a felszabadulást követő években a csepeli gyárban létrejött a tudományos alapon működő metallográfiái laboratórium, ahol munkatársaival egész sor újítást dolgozott ki. A Magyar Népköztársaság kormánya elismerését azzal juttatta kifejezésre, hogy Széki Pálmának a Kossuth díjat, a legnagyobb magyar tudományos kitüntetést adományozta. Neve ma már ismert Magyarország határain túl is. Félszázra tehető tudományos értekezéseinek száma, melyeknek jelentős része külföldi szaklapokban is megjelent. Kitűnő gyakorlati érzéke segítette az ipar legégetőbb problémáinak megoldásában. Az anyagvizsgáló laboratóriumban, melynek ő a vezetője, feladatkörébe tartozik a vegyi-, korróziós-, metallográfiái-, mechanikai színképelemző és felületkezelőkutatás irányítása. Ez év nyarán jutott el több mint harminc esztendő után munkásságának nagyszerű mérföldkövéhez: a műszaki tudományok doktora cím elnyeréséhez. Akik ismerik nagyszerű tanulmányát, lapozgatták a kitűnő tudományos dolgozatot, egyhangú elismeréssel beszélnek dr. Széki Pálma alapos, átgondolt munkájáról. Rendkívüli elfoglaltsága mellett sem feledkezik meg a keze alá tartozó fiatalabb munkatársak neveléséről és még arra is jut ideje, hogy emberi problémáikkal törődjék. Mikor elbúcsúzunk a kitűnő tudóstól, arra gondolunk, hogy sok fiatal szakember példát vehet tőle alaposságban, munkaszeretetben és nem utolsósorban a szakma szeretetében. LIGETI GYÖRGY L 1 V. öl 0! NŐI SORSOK
