Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-07 / 3. szám

Kedve«! édesanyák, arra szeretném kérni Önöket, segítsenek serdülő gyermekeik problémáinak megol­dásában. Pionírvezető vagyok. Munkám eléggé bonyolult, de már sok problémát sikerült jól megoldanom. Mert az édesanyával, vagy az apával folytatott beszélgetés többet ér, mint az összes nevelési szakkönyv együttvéve. így volt V. Olga esetében is. Élénk, ügyes kislány. Tele van munkakedvvel, egészséges önérzettel. Ám egyszer nem állította össze a szikrák számára a mű­sort. Csodálkoztam. Hiszen azelőtt, leg­alább egy héttel a gyűlés előtt kész volt a műsor. Most meg semmi! Amikor észbekapott, már késő volt. Scsipacsevet akarta felolvasni az elsősöknek. Nem, ezt nem lehet — mondtam. Az aprósá­goknak vidám, játékos mesére van szük­ségük. Segítettem neki a műsor össze­állításában, miközben feledékenysége okát kerestem. Nemsokára meg is talál­tam az „okot“. A gyűlés után Olga pad­ján egy füzetet találtam. Sok lap volt belőle kitépve, a bennlévők egyrésze meg teleírva. Äz egyik lapon azt olvastam: Kedves Jirko! Mindig csak Rád gondolok. Azt hiszem, szerelmes leszek Beléd .. Ilyen és ehhez hasonló mondat volt vagy egy tucat, de mind áthúzgálva ceruzával. Emlékszem, vagy két évvel ezelőtt hasonló esettel fordultam az osztály­főnökhöz. „Ilyesmit nem szabad tűrnünk a gyermekek között** mondta. Sokáig furdalt utána a lekiismeret, hogy helye­sen cselekedtem-e. Tizennégy éves ko­romban én is szerelmes voltam egy kislányba. Titokban csokoládét küldöz­gettem neki és ha a padokon keresztül csak egy kicsit is rámmosolygott, minden fénylett a szemem előtt, és muzsikált GYERMEKEKRŐL — Kérem, elvtárs mi dolga van leá­nyomnak ezzel a Jirkoval? Állandóan arról beszél, hogy Jirkoval bábszínházát játszottunk a gyerekeknek, Jirkoval hoz­tunk a halaknak eledelt, Jirkoval visszük a stafétát. Elvtárs, kérem, tud erről? Én harminc éves vagyok, ez az édes­anya negyvenegy. Tudnia kéne, mit tegyen. . . Elmondtam neki mindent a lányáról. Elmosolyodott. Jól van, győz­tem!! Mi itt tapasztalatcserét folytattunk az édesanyával a lánya szerelméről. Azok Szerelem vagy barátság... ? a szívemben. A kislányt később elfelej­tettem, de ez a szerelem sok lelki kompli­káción átsegített és gyönyörű emlékként maradt meg bennem. Ez jutott eszem­be Olgával kapcsolatban. Két Jirkónk volt a csapatban. Sikerült megtudnom, melyik az „igazi“. Olinkának nem volt rossz ízlése. K. Jirko csapatzászlós volt. Magas, csinos fiú, szép hullámos fekete hajjal. Nem szóltam Olgának, hogy tu­dok a szerelméről. Miért törjek be dur­ván illúziói közé? Ez a szerelem, a vele­járó tépelődés, segíthet neki munkájában, felnőtté formálódásában. Az említett gyűlés után egyforma fel­adattal bíztam meg mindkettőjüket: hogy együtt állítsák össze ezentúl a szikra műsorát. Jirkonak több lett a munkája és nem értette, miért esett éppen őrá a választásom. Együtt készítették pél­dául a bábszínházát. Nemrég aztán Olga édesanyja jött hozzám. ketten pedig egész sereg problémát győztek le, derekas munkát végeztek. Kitüntetésre kell javasolnom őket. Együtt vezetik a szikrát, öröm őket nézni. Már mindenki tud róluk az iskolában. De nem csinálunk belőle nagy ügyet, és ez a jó. Nem akarok arról írni, mit mondanak a szakemberek a könyvekben, csupán annyit akarok mondani, hogy tiz éves munkám alatt minden kamaszszerelem, amellyel találkoztam, tiszta, jó és meg­ható volt. Valamilyen formában mindig hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek jobbak igyekeztek lenni, hogy a tanulás­ban szebb eredményeket érjenek el. Szeretném, ha az ilyen gyerekszerelem­ből, amely nem több a mélyebb barát­ságnál, két ember kölcsönös megbecsü­lésénél, egymás segítésénél — egyre több lenne. V. Kasl, „Példás pionírvezető“ Plzen A FÁRADTSÁGRÓL, A TÚLERŐLTETÉSRŐL ÉS ALVÁSRÓL A helyes munkarenddel nemcsak egészségünket óvjuk, hanem munkaké­pességünket is megőrizzük. Az emberi szervezetben a munka és pihenés rendszere váltakozik. Ennek világos példáját a szív munkája nyújtja. A szív naponta százezerszer húzódik össze. Minden összehúzódáskor a szíven keresztül 1/10 I. vagyis 1 perc alatt 6 liter vér áramlik. Egy óra alatt 350 l-nél több s egy nap alatt hozzá­vetőleg 9000 liter vér fordul meg a szivben. A szív egy összehúzódása meg­közelítőleg 0,76 másodpercig tart, a szívizom azonban csak 0,30 — 0,35 másodpercig dolgozik s azután pihen. Az emberi szervezet pihenés közben is fogyaszt energiát. A szervezet s a környezet között végbemenő, valamint magában az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokat a központi ideg­­rendszer szabályozza, anélkül, hogy a szervezet épségét és egységét meg­bolygatná. Tulajdonképpen mit nevezünk fáradtságnak? Hosszabb vagy rövidebb fizikai vagy szellemi munka után mindenki el­fárad s pihenni óhajt. Pihenéssel az elvesztett energiát pótoljuk. A fáradtság s kimerültség fogalma nem azonos. A kimerültség a hosszabb ideig tartó fáradtság jele. A fáradt ember szervezetében különböző változások lépnek fel. Megváltozik a vér s a szöveti nedvek összetétele. A foszfortartalmú anyagok a szervezetben bomlanak, halmozódik a tejsav s a vér savtartalma növekszik. Az ember étvágyát veszti s szomjazik. A szívműködés gyorsul s növekszik a lélegzés is. Az érzéklőképesség s emlékezőtehetség tompul. Ha nagyon fáradtak vagyunk, nehezen dolgozunk s erőinket a végletekig kell megfe­szítenünk. Néha a fáradtság mint krónikus fáradtság jelentkezik. Krónikus fáradtság közben az ember törődött s elveszti munkakedvét. A fáradtság érzete szellemi fáradtsággal is jár. A fáradtságot kizárólag helyes munka­­beosztással kerülhetjük el. Sem az alkohol, sem a dohányzás nem szünteti meg fáradtságunkat. A mértéktelen alkoholélvezet gyengíti emlékezőtehetségünket, szívóssá­gunkat s az életritmust. Kihatással van az egyes szervekre is, mint pl. о szív­re, a májra s az emésztőszervekre. A mértéktelen dohányzás krónikus nikotin-mérgezést idéz elő s ez megint az idegrendszer működését befolyásolja, vérkeringési, lélegzési s emésztési zavarokat okoz. Mit nevezünk túlerőltetésnek? A túlerőltetés érzete az élettani határokat meghaladó munka reakciója. Tulajdonképpen olyan fáradtság, amelyet normális pihenéssel nem hozhatunk helyre. A túlerőltetett egyéneknél a fáradtság érzete reggel, a munkábalépés előtt nagyobb, mint este. A túlerőltetés gyomorbajok s vérszegénység forrása. Másoknál vérkeringési zavarokat okoz. Az emberek legtöbbjénél ingerült­séggel, fejfájással és álmatlansággal jár. A nagyon erős kimerültség, illetőleg izgatottság után az idegsejtekben gátlási folyamatok lépnek fel (az idegsejtek letompulnak). A gátlás védő és reparáló folyamat. Az idegsejtek további működésükhöz szükséges új erőhöz alvás közben jutnak. AZ ALVÁS az ember számára nélkülözhetetlen. Alvásra legalkalmasabbak az éjszakák. Az alvás a központi idegrendszer minden működését csökkenti. Alváskor nincs öntudatunk, sem akaratunk. Csökken az izomfeszültség is, lassúbbak az anyagcserefolyamatok, a lélegzések száma, a pulzus s a vér­nyomás is csökken. Az alvás hiánya ha­marabb lehet végzetes kimenetelű, mint a táplálékhiány. Az alvás a leghatásosabb pihenés s megújhodást jelent. Egészség­telen dolog közvetlen vacsora után le­feküdni, legkorábban evés után 1 — 1 1/г órával térjünk pihenni. Megjegyzendő, hogy a rendszeres éjjeli munka kevésbé eredményes s az idegrendszer működési zavaraihoz vezet, különösen ha az álmos­ságot izgató szerekkel távolítjuk el. 16 MUDr. Balazovjech-Bartos Lenke

Next

/
Thumbnails
Contents