Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-09 / 1. szám

többit mz£Lj A Kanyapta partja mentén, a szelíd domb oldalában húzódik meg Buzica község. A falut dolgos, rendszerető, becsületes nép lakja. Szövetkezetük mégsem tudott mind­máig az átlagos színvonal fölé emelkedni. Vajon mi ennek az oka ? Az elmúlt évben a buzicei asszonyok aktí­van bekapcsolódtak a Földművesasszonyok Téli Iskolájának III. évfolyamába. Értékes kötelezettségvállalásaik valóban nagy segít­ségére voltak a szövetkezetnek. Egy este váratlanul bekopogtattunk hozzájuk, hogyan folyik náluk a Földművesasszonyok Téli Iskolájának IV. évfolyama. Kövesdi Mária elvtársnő, a nőbizottság elnöknője egy kicsit kedvetlenül számolt be az eredményekről. — Nem azért, mintha nem szívesen tanul­nánk, de sajnos,tavaly nem értük el a tervezett eredményt, pedig minden erőnket latba vetettük. A szövetkezet dolgozóinak 60 %-a nő, tehát az asszonyok munkája nagy erőt jelent. Az is igaz, hogy az 1960-as évhez viszonyítva jóval túlhaladtuk a termelést. Azonban mindez kevés ahhoz, hogy adott szavunkat, — az ötéves tervet négy év alatt teljesíthessük. A szövetkezet dolgozói valóban keresik a módot, hogyan lendíthetnék föl gazdasá­gukat. Az’állattenyésztésbe olyan embereket válogatnak ki, akik valóban szívesen gondoz­zák az állatokat. Az anyakocák gondozását két fiatal me­nyecske végzi. Az anyasertés-ólakban az ablakoktól kezdve a padlóig minden ragyog a tisztaságtól. A zootechnikus szavai szerint ezek az asszonyok forradalmi változást vittek a szövetkezet sertéstenyésztésébe. Rövid időn belül csökkent a malacelhullás. A fejőnők munkáját is pontosság és tiszta­ság jellemzi. Sajnos, a gépi fejést még csak az idén vezetik be, de az asszonyok már előre örülnek, hogy izmaik igénybevétele nélkül a haladó technika segítségével növel­hetik a tejhozamot. Vállalták, hogy a 2,30 II. átlagos tejhozamot az első negyedévben 6 liter napi hozamra növelik. Már december elején bevezették a meleg, élesztős itatást. Ettől az új, nagyon jól bevált módszertől, ők is nagyon sokat remélnek. Este a HNB üléstermében jöttek össze az asszonyok, hogy megtárgyalják a Földműves­asszonyok Téli Iskolájának első tárgykörét. Közösen megállapították, hogy valami a leg-Szívesen tanulnak a buzicei asszonyok A jó munkaviszony a siker első alapfeltétele nagyobb igyekezetük ellenére is gátolja haladásukat. S ez a maradi gazdálkodásmód. Ezért kötelezettséget vállaltak, hogy munka­helyükön a lehetőségekhez mérten követelni fogják a gépesítést és szövetkezeti munka­iskolán vesznek részt, hogy alkalmazni tudják a haladó módszereket. LÉVAY E. Jönnek a gépek, nem lesz többé karfájás bejelentést igazán örömmel lehet fogadni — ilyen el — mondotta. A tervezett 98 ezer tojás helyett 115 ezret adtunk a közellátásnak. A szövetkezeti tagság és a falu lakossága 61 ezer tojással növelte ezt a mennyiséget. Most azt kell meghánynunk­­vetnünk, hogy 1962-ben mennyi tojás eladását tudjuk biztosítani. Az EFSZ zootechnikusa sebtében papírt és ce­ruzát vett elő, azon nyomban számolni kezdett. — 1962-ben 700-zál növeljük a tyúkállományt, amely így majd eléri a 3000-et. Ez azt jelenti, hogy hat tojó jut minden hektár mezőgazdasági területre. A számolás eredményeként a zootechnikus ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a szövetkezet és a falu 200 ezer tojás eladását tervezze be. Az asztalnál ülő emberek tekintete elmélyült, homlokukat ráncba szedték. Látszott, hogy min­denki gyors számvetést végez. Mert nem kicsiség ám a tervezés. Egész évre szóló kötelezettséget jelent, amit teljesíteni, sőt ha lehet túlteljesíteni nemcsak kötelesség, hanem becsület dolga is. lói meg kell tehát fontolni a dolgot. FOTO: GERDA Az alapos mérlegelés eredménye igazolta a zoo­technikus javaslatának helyességét. Amikor az ülést vezető szemüveges, szikár asszony, Molnár elvtársnő, a HNB elnöke, sza­vazásra tette a javaslatot, egyhangú helyeslés volt a válasz. Második pontnak a tejfelvásárlás problémája került ,.terítékre”. Ez már gyengébb pontja a szövetkezetnek. Mert míg az állattenyésztési termelés más termékei, a hús- és a tojás felvásárlá­sában becsülettel helytálltak, addig a tejfelvásár­lás tervében mutatkozó lemaradást az év végéig már nem igen tudják behozni. Ha az összmennyi­­séget nézzük, nem túl nagy a lemaradás, de annál inkább bántja a szövetkezeteseket és a falu ve­zetőit. barát elvtárs ismét szót kért. Nem mentege­tőzésként mondta, inkább magyarázatként hang­zottak szavai: — A faluban mindenki tudja, hogy tavasszal 8 fejőstehenet kellett kiselejteznünk betegség miatt. Ha csak 1200 liter tejet számítunk tehenen­ként is, az közel 10 ezer liter veszteséget jelent. Az év folyamán nagy nehezen behoztuk ennek felét, de úgy mutatkozik, hogy 5000 literrel adósak maradunk. A tanácsülés következő felszólalója Tarcsi La­jos, a szövetkezet agronómusa, az őszi munkák elvégzéséről számolt be. Kiemelte, milyen nagy segítséget jelent a szövetkezetnek, hogy olyan traktorosa van, mint Tarcsi Ervin, aki ebben az évben DT 55-ös traktorával 800 hektárt szántott fel. A kiváló traktorosnak része van abban, hogy hat nappal a kitűzött határidő előtt fejezték be az ősziek vetését. Az idén elért eredmények alapján a következő évi tervekhez annyit fűzhetünk hozzá, úgy kell felkészülniük a munkára, hogy az állatállomány gyors feltöltésével biztosítsák a tejfelvásárlási terv teljesítését. A szövetkezet tagsága és a falu lakosai a szövetkezet egész gazdálkodását tekintse olyan szívügyének, mint a tojásfelvásárlást. Hiszen, mint Molnár elvtársnő, a HNB elnök­asszonya mondotta, — a felvásárlás teljesítésével mi is nyerünk, olyan, mintha egyik zsebünkből a másikba tennénk a pénzt. GÁL ETA 5

Next

/
Thumbnails
Contents