Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-10-03 / 20. szám
A Nagym'egyeri Állami Gazdasághoz tartozó újudvari major kertészetében lelkes lánykollektíva működik. Nemrégen elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista munkabrigád címért. Ebédszünet alatt szó esett az Ifjú szemmel ankétről, Zsemlye Miklós elvtárs, a Nagymegyeri Állami Gazdaság üzemi bizottságának elnöke jelenlétében, aki gyakori látogató a kertészetben. Zsemlye elvtárs ismeri a fiatalok problémáját, Tréfálkozva szólította meg az egyik fehér blúzos kislányt. — Úgy hallom Ilonka, hogy férjhez készülsz! Varrják-e már a menyasszonyi ruhát? Aztán melyik templomban esküsztök? — Ugyan elnök elvtárs, hisz nagyon jól tudja, hogy a szüleim sem vallásosak, hát már hogy mennék templomba esküdni. — Elgondolkozik, aztán nevetve ezt mondja az ám, eddig még arra sem gondoltam, hogy Jóska milyen vallású lehetett? Erre aztán hangos kacaj volt a válasz. Fekete hajú, szép, fiatal lányka szólalt meg azután: — Ilonka, mondd, Te mit tennél Juci helyében ? — Azt hiszem, hogy velem nem fordulhatna elő ilyesmi. Én szeretem a vőlegényemet és szíves örömest járnék vele iskolába. Dehát Jóska messze van. Legutóbb is azt mondta nekem: — Ilonka, ha feljössz majd hozzánk, szakmát kell tanulnod nálunk az üzemben. Beiratkozol majd szakiskolába s én segítek neked. — Azt mondtam neki, hogy örömmel, mert mihez is kezdenék szakképzettség nélkül. Szerintem Jucinak is így kellene gondolkoznia. A házasság egy életre szól, de akik már előtte így beszélnek, inkább lépjenek vissza, amíg nem késő. Ha Juci úgy gondolja, hogy nem tud más lenni, mondja meg Károlynak. Ne gázoljon bele egy komoly, értékes ember életébe. — Juci nagyon helytelenül viselkedik — szólt bele a vitába Elenka Suchová. Ha egy kicsit elgondolkozna, bizonyára rájönne, hogy felületes, könnyelmű magatartásával mindkettőjük boldogságát, jövőjét veszélyezteti. Később majd maga is be fogja látni, hogy a gyárban nem élhet senki szakképzettség nélkül. Ma, amikor idős emberek nehéz körülmények között tanulnak, képezik magukat, elképzelhetetlen, hogy mi fiatalok, akiknek minden lehetőségünk megvan a tanulásra, más utat válasszunk. Zsemlye elvtárs is beleszólt a vitába: — Négy fiam van, a legnagyobb 15 éves. Ügy nevelem őket, hogy előbb jön a tanulás s csak aztán a házasság. Mert a fiatalok néha elhamarkodják ezt a lépést s ha nincs harmonikus családi élet, a munka sem megy simán. A házasságkötés előtt gyakran szemet hunynak olyan hibák felett, amelyek később kettétörhetik egész további életüket. Ignát Zsofkát nagyon megszerették munkatársnői. Tizenkét éve dolgozik a kertészetben. Ő is férjhezmenés előtt áll. Zoli, a vőlegénye, a szövetkezet kertészetében dolgozik, így hát közös érdeklődési körük van. V. Károly problémájáról ő is Ilonkához hasonlóan vélekedik. Zsofka egy percig sem gondol arra, hogy valaha is megváljék a brigádtól. Mert ahogy mondja: Végh Ilonka nagyon sajnálja, hogy itt kell hagyni a brigádot. Jóska már befizette at összeget a szövetkezeti lakásra. Zsofkát már csak órák választják el a ,,boldog igentől" A. Smotlák felvételei Ahol fiatalok vannak, ott vidám kacagástól hangos a határ — A mi munkánk szép és felelősségteljes. Magtermesztéssel foglalkozunk, mi termesztjük és biztosítjuk nagyüzemi mezőgazdaságunknak a nemes vetőmagot és ez jó munkára, becsületességre késztet mindannyiunkat. Egyszerű a kis kollektíva élete, de egymást segítve igyekeznek jó munkát végezni. Ajánljuk Károlynak is, igyekezzenek műhelyükben megszervezni a szocialista munkabrigádot s közös erővel majd Jucikából is rendes kislányt faraghatnak. Ezt üzeni a íalovoi Állami Gazdaság újudvarí részlegének szocialista munkabrigádja. ЛЛ azónkban az évi lábbeliszükséglet élég nagy. Az 1961-es q\j évben 60 233 000 pár cipő kelt el, ami egy lakosra több mint négy és fél pár cipőt jelent. Megfelelő cipőt hordunk-e a munkahelyünkön, társaságban és másutt? Erre a kérdésünkre válaszol MUDr. Rastislav Rihovsky ortopédorvos Gottwaldovról. A lábbeli rendkívül fontos öltözéki kellék, ami gyakran előnyösen, vagy előnytelenül formálja a lábakat. A lábak testünk fontos szervét képezik. Bizonyára sokan tudják olvasóink közül is: ha az embernek fáj a lába, elveszíti mozgás- és egyúttal munkakedvét is. Ezért olyan, - egészségileg és formailag is megfeltelő lábbelit hordjunk —, ami védi lábunkat a hideg, meleg, nedvesség és sérülés ellen. Az egészségi szempontból kifogástalan cipők kísérleti osztálya ezért szorosan együttműködik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság orvosi tanácsadó-karával és a Fogyasztó-ipari minisztériummal. A női cipősarok legmegfelelőbb magassága 3,5—4 cm, a férfi cipősaroké 2-2,5 cm. Az ilyen sarkú cipőben a munkáját állva végző dolgozó nem fárad el és járása rugalmas marad. Ezek a követelmények természetesen a cipők különböző fajtáihoz — alkalmi cipő, divatcipő, munkacipő - igazodva eltérőek. Minden alkalomkor megfelelő cipőt hordjunk, így elejét vesszük lábunk elformátlanodásának, vagy megbetegedésének. Az egyik ilyen kényelmes lábbeli a szandál szabású, félmagassarkú vagy telitalpú, zárt, vagy elől-hátul nyitott, fűzős vagy csattos megoldású rugalmas talpú cipő. Kényelmes lábbeli a puha, ruganyos anyaggal bélelt cipő, amelyben a láb könnyen „megtalálja hellyét" és ezáltal a járásnál, vagy áflás közben a lábizmok nem fáradnak el. Ha cipőt vásárolunk, tartsuk mindig szem élőtt a fenti követelményeket. Lábunk épsége érdekében ne csak a divat után igazodjunk. J. 5MATLA A kedvelt mokaszin-szabás, a szilárd cipőkéreg a kényelmes cipő ismertető jele Fűzős cipő, idősebb nőknek is nagyon alkalmas. A félmagas sarok és szélesebb talp biztonságossá teszi a járást Kitűnő munkacipő tavasztól őszig, ez az elöl végig fűzős szandál A perforált félcipő a legideálisabb viselet azoknak, akik egész nap talpon vannak Divatos és kényelmes cipő
