Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-08-22 / 17. szám

BEFŐZÜNK Kapor A kaprot kétféle­képpen tehetjük el. 1. Egyszerűen megszorítjuk, és ha megszáradt, tüllzaoskóban le­vegős helyre akasztjuk. 2. Sóba rakjuk. Széles szájú üvegbe legalulra egy ujjnyi sót teszünk, orra egy ujjnyi szép zöld (mosatlan) kaprot, majd ismét sót, kaprot, amíg az üveg megtelik. A tetejére két ujjnyi sót teszünk. Cello­­fánnal lekötözve tesszük el. Télen bármikor kivehetjük be­lőle a szükséges mennyiséget. A használat előtti este beáz­tatjuk és több vízben kimos­suk. Tök A töknek kétféle eltevési módját ajánlom: 1. Ha von száraz pincénk vagy megfelelő, hűvös, száraz kamránk, akkor októberben, lehetőleg teljesen ép tököket vásárolunk. Szárát langyos ol­vasztott viasszal lepecsételjük, majd mindegyik darabot kü­­lön-külön újságpapírba cso­magolva, egymás mellé desz­kára lerakjuk, úgy, hogy о szá­ra felfelé legyen. Tavaszig el­áll. 2. A meggyalult tököt kissé besózzuk, 2 óráig állni hagy­juk, majd levét kinyomkodjuk, azután tisztára mosott és szá­razra törölt nagyobb üvegek­be úgy mint a kaprot, sóban soronként lerakjuk azzal az el­téréssel, hogy a tökből két ujj­nyi vastagságú sorokat rakunk a só közé. Használat előtt egy éjjelen át vízben áztatjuk, és az ebből készített főzeléket csak ha már teljesen kész, és nem lenne elég sós. akkor sózzuk meg. Vajbab Főzeléknek és levesnek a következőképpen tesszük el. 6 kg friss, hibátlan zöldbabot megtisztítunk, megmossuk és ferdén lefektetett deszkán (hogy a víz lecsuroghasson róla) fél óráig szikkadni hagy­juk. Azután tetszés szerinti hosszúságú darabokra vágjuk. Nagy edényben 11/2 kg sóval és 1/2 kg cukorral jól összeke­verjük, majd ruhával letakar­juk, és 48 óráig állni hagyjuk. Azután tisztára mosott, száraz­ra törölt széles szájú üvegek­be rakjuk, tetejére egy kés­hegynyi szalicilt hintünk, és sa­ját levével színültig leöntjük. Celofánnal kötjük le. Bármikor használhatunk belőle, csak arra ügyeljünk, hogy az üve­get minden alkalommal jól le kell kötni. Az üvegből kivett babot használat előtt töblb víz­ben mossuk meg, és egy éjje­len át vízben áztassuk ki. Az így eltett babot főzésnél min­denkor, már forrásban levő vízbe dobjuk bele, és úgy főz­zük meg. Ezt a vizet a főzés­nél ne használjuk fel, hanem a babot leszűrve tegyük át másik vízbe. Ennél az eltevési módnál a bab olyan marad, mintha frissen szedték volna. A köretnek szánt babot is ugyanúgy tesszük el, azzal az eltéréssel, hogy azt nem vág­juk fel darabokra, hanem egészben hagyjuk. Francia uborka Kétliteres üveg aljába kap­rot, meggy- és szőlőindát, 3 kis kanál mustármagot, 1 kis­­kanál egész borsot, megtisztí­tott tormaszeleteket és 3 ka­nál mustárt teszünk. Közép­nagyságú (kisebb) uborkákat meghámozunk, és hosszában 5 részre vágjuk, üvegekbe rakjuk. 1 liter vízhez 1 dl ecet­eszenciát, 5 dkg sót, 5 db kockacukrot, kis kanál szegedi paprikát vegyítünk, és nyersen (nem főzzük fel!) az üvegek­be töltjük, 2—3 napig nyitva álljon. Azután kis kanál szali­cilt teszünk minden üveg tete­jére, és lekötjük. Nyári kovászos uborka Szép friss uborkákat ve­szünk. Megmossuk, végeit le­vágjuk és oldalait éles késsel bevagdossuk. Széles szájú üveg aljára kaprot teszünk, rárakjuk az uborkákat. Tetejé­re ismét kaprot teszünk és 1—2 szelet pirított kenyeret. Meleg (de nem túl forró) sós vizet öntünk rá, annyit, hogy telje­sen ellepje. Meleg konyhában, pór nap alatt megérleljük, majd hideg helyen tartjuk. Sült tészták - rétesek A rétestészta készítése: A jól sikerült rétesnek egyik alap­­feltétele, hogy száraz lisztből készítsük. Ezért a lisztet (lehe­tőleg nullás, sima lisztet hasz­náljunk) ótszitálás után tálban felmelegítjük. Személyenként 5 dkg lisztből és V« dkg zsír­ból készítjük. Az előre felme­­'wgített lisztet tálban elmor­zsoljuk a zsírral, kissé megsóz­zuk (ha legalább 4 vagy an­nál több személyre készítjük, tehetünk hozzá egy tojás sár­gáját is) és langyos, gyen­gén ecetes vízzel majdnem lágy, nyúlós tésztát állítunk össze, amelyet addig gyúrunk, amíg a tészta teljesen leválik a kezünkről, hólyagos lesz, és nem ragad. Ezután gyúró­deszkára tesszük és még egy darabig a deszkához vereget­jük. Zsemle nagyságú cipókat formálunk belőle, tetejüket ol­vasztott zsírral bekenjük és lisztezett deszkán, nagyobb száraz edénnyel lefedve 50—60 percig pihentetjük. A konyha­­asztalra grízes liszttel behin­tett abroszt terítünk. A pihe­nési idő letelte utón a tész­tát újból bekenjük olvasztott zsírral, két kezünkön kissé ki­nyújtjuk, majd az asztal kö­zepére helyezve a tészta alá nyúlunk és tenyerünket lefelé fordítva két kezünk fejével — az asztal körül járva — hajszál vékonyra kinyújtjuk. A szélein levő, még megmaradt vasta­gabb tésztát, körös-körül le­tépjük, majd szikkadni hagy­juk. Ha mór eléggé száraz, ol­vasztott vajjal vagy zsírral ke­­nőtoll segítségével az egészet meglocsoljuk. Ez azért fontos, mert a zsiradék meggátolja a tészta összeragadását. Almás rétes: A szépen ki nyújtott rétestésztát kicsit szá­rítjuk, majd kenőtoll segítségé­vel olvasztott zsírral meglo­csoljuk. A töltés előtt közvet­lenül személyenként 20 dkg rétesnek való, kissé borízű al­mát lereszelünk; levét kinyom­kodjuk, s az almát tálban 2 dkg darált dióval és 3 dkg porcukorral keverjük össze. A rétes egyik felére szórjuk. A rétes széleit felhajtjuk, mind a négy oldalon, majd ezeken о részeken ismét meglocsoljuk kevés olvasztott zsírral. Az ab rósz segítségével könnyedén összehajtogatjuk, illetve össze­göngyöljük. Zsírral megkent sütőlapra helyezzük, tetejét megkenjük olvasztott zsírral, majd középmeleg sütőben jó ropogósra, pirosra sütjük. Tá­laláskor porcukorral szórjuk meg. Szilvás rétes. Személyenként 20 dkg szilvát megmosunk és kimagozunk. Szitára téve levét lecsurgatjuk. A gyümölcsöt tálban 2 dkg átszitált zsemle­­morzsával, 2 dkg darált dió­val és 2 dkg porcukorral ösz­­szekeverjük. A szilvához kevés törött fahéjat is tehetünk. A gyümölcsöt most már az előre elkészített és zsírral meg­locsolt rétes egyik felére szór­juk. A rétes széleit minden oldalról felhajtjuk, megzsíroz­zuk és az abrosz segítségével összegöngyöljük. V 1. A Szlovák Nemzeti Felkelés 18. évfordulója alkalmából idézünk Frano КгаГ, a nemzet művészé nek megemlékezéséből a felkelés hőseiről (foly tatva a vízsz. 10, 12, 57., függ. 27, vízsz. 43. 28 szám alatt a feltűntetett sorrendben). 12. А VI' részvevői. 14. Afrikai főváros. 16. Sóhajtás. 19 Haladó szellemű dán író. 20. A SZNF hadműve teteinek később hősi halált halt kiváló szerzője és irányítója <a nyíl irányában). 21. A Szovje Hadseregben harcoló hős szlovák százados, ak nem riadt vissza a fasiszták orvtámadásától sem 24. Filmszínház — külföldön. 26. Erőfeszítés árán valamit .... 34. Nem régi? 35. Svájci folyó. 36 Mikes Nándor. 37. Nem megy tovább. 38. KT. 39 A ,,DOLGOZÓ NÖ" megjelenik kétheten­ként. Kiadja a Csehszlovákiai Nők Szlová­kiai Bizottsága, Bratislava, Októbrové ná­­mestie 12. Felelős: Szarkáné Lévay Erzsé­bet főszerkesztő. Grafikai szerkesztő: Schrei­ber Katarina. Szerkesztőség: Bratislava, Októbrové námestie 12. Telefon: 344-21, 220-25. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., závod 1, Bratislava. Terjeszti a Posta Hír­lapszolgálata. Megrendelhető minden pos­tahivatalnál és kézbesítőnél. Évi előfizetési díj 18,20 Kcs. Egyes szám ára 70 fillér. Külföldi megrendeléseket a posta sajtó­kiviteli szolgálata: — Postovy novinovy úrad — vyvoz tlace, Praha I., Jindrisská 14 - intézi el. K-08*21300 A dédapának az apja {..-apa). 41. Mély női hang. 42. Lovícsek Béla. 46. Készítjük az ebédet. 49. Ma már nem igen növesztik a férfiak <a ket­tősbetű az elején elmaradt). 51. Három magán­hangzó, amelyből kettő majdnem azonos. 52. Kár­tyajáték. 53. Női név. 55. Törő, eltörő, szlovákul. 56. Vajon ilyen a szamárhang? üggőlege 2. Oidiposz kezdete (!). 3. Ének. 4. Vissza: ez, az — oroszul. 5. Villa. 6. Alumínium vegyjele. 7. Szalonna-féle. 8. Ré<J“í űrmérték. 9. A bérház egyik tagja. 10. Jégkorong, ahogy hazánkban hívjuk. 11. Anna és Olga. 12. Kést ... - 13. Már nem harag­szik. 15. Egyszerre született gyermek. 18. Nyugat­németországi folyam. 22. Len végekI 23. PBÄ. 25. Német kötőszó. 28. Ruhakészítő üzem mesterei. 29. Női név. 30. Cseh helyhatározószó. 31. Ilyen a legtöbb állat. 32. Afrikai koló­nia, ma még brit ,,védnökség" ----------------------------­alatt. 33. Velő mássalhangzói. 37. Betűt vet. 40. Hős kommu­nista harcosnő, a SZNF I. osz­tályú érdemrendjével tüntették ki, ,,in memóriám" (Edit). 44. Megért. 45. Imre — becézve (i—y). 46. A fonó teszi. 47. Zi­ta, Ilonka, Ursula. 48. Szlovák tagadás. 50. Emberi testet áb­rázoló művészi kép (hosszú ékezettel). 54. Harc közepe! B. P. Megfejtendók a vízsz. 1, 10, 12, 57. függ. 27, vízsz. 43, 28. (az idézet), valamint a vízszintes 20, 21, és a függőleges 40. számú sorok. Beküldendők a rejt­vényszelvénnyel együtt 1962. szeptember 5-ig. Min­den öt hibátlan megfejtésért könyvjutalmat kül­dünk. Múlt számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: Maricnske Lázné; Novy Smokcvec; Smrdáky; Stós; Podébrady; Bardejov; Luhacovice. Függőleges: Korytnica; Bojnice; Darkov; Cíz; Strbské Pleso; Sliac; Dubí. Könyvjutalmat nyertek: Tarnóczi Borbála, N. Zámky, Slapák Rudolf, Demandice. « * >­Z 4U t Ш • te £ H­N in LL te Ш *

Next

/
Thumbnails
Contents