Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-07-25 / 15. szám
A műhelyben minden munkásnőt személyesen ismer. A legtöbb dolgozó faluról jár be és ismerik körülményeiket, azt is, mennyi odahaza beadási kötelezettségük, mert szerintük a műhely csak úgy nyerheti el a XII kongresszusi műhely címet, ha dolgozói minden téren teljesítik kötelezettségüket. Nagy megelégedésre a HNB elismervénnyel bizonyította minden dolgozónak, hogy falujában egész évi tojás- és tejbeadásukat teljesítették. A doboz-készítő részlegen sok múlik. Sokszor megtörténik, hogy nem kap az üzem elegendő csomagoláshoz való anyagot. Dehát nem semmiért kapták meg a karton-műhely dolgozói a szocialista munkabrigád címet. Mindig ötletesen megoldják a dobozok kérdését és úgyszólván itt nem létezik selejt. S így aztán minden időben szállíthatja a gyár a készárut. Ahogyan műhelyről műhelyre járunk, saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy a XII. pártkongresszus üzeme címért folytatott verseny a trebisovi „Déva“ üzemben valóban a munka lendítő kerekévé vált. Az üzem már az első félévben 132,521 koronát takarított meg önköltség csökkentés címén és tervteljesítését már több mint egymillió korona értékkel túlteljesítette. Az üzemben szervezett élet folyik. A Vöröskereszt üzemi csoportja jó munkát fejt ki. Nemcsak az üzemen belül, hanem védnöki községében is, a trebisovi cigánytelepen. Rövid időn belül a nevelés és a tisztaság terén valóságos csodát műveltek. Az üzem vezetősége a dolgozók munkájában, nehézségeiben segédkezet nyújt. A gyár női munkásainak száma csaknem ezer. Az üzem az óvodások számára korszerű napközi otthont rendezett be. Augusztusban pedig megnyílik a festői környezetben levő bölcsőde is. Persze a kitűnően dolgozó trebisovi üzem vezetőinek vannak nehézségei is. Harc a munkából való kimaradás ellen, ami még a tervezett 2 %-nál magasabb. Reméljük azonban, hogy a bölcsőde megnyitásával ez a szám is a tervezett alá süllyed. Lévay Erzsébet Д Stanislavová Mária a kartonműhely újitócsoportjával ^ Szebbnél szebb csomagolásban, jobbnál—jobb cukorkák kerülnek ki a Déva üzemből A trebisovi Cukorgyár üzemi napközijének kis lakói Fényképezte Spácil sok vendégre és nem egy esetben veszi elejét számos kellemetlen helyzetnek, amit ideges, kevésbé jóindulatú vendégek idéznek elő. Bozsenka, Erna, Terka, a két Mária éz az italt hordó fiú együtt alig 100 évesek. Fegyelmezetten viselkednek, még soha nem merült fel ellenük panasz. Fizetni szeretnénk. Jó megjelenésű, sötét hajú fiatalember állt meg egy pillanat múlva az asztal mellett. Béres László, CSISZ-tag, brigádvezetö és főpincér egy személyben. Mivel szolgálhatok’’ ■ Fizetni szeretnénk. — Tessék parancsolni. Jól érezték magukat nálunk? — Úgy tette fel a kérdést, mintha a választól az egész csoport szerencséje függene. Nem szép tulajdonság a bizalmatlanság, de sajnos a tapasztalatok... Lehetetlen, hogy itt minden a legnagyobb rendben menjen. Ilyen udvarias, gyors felszolgálás. Most bizonyára a főpincér összeszámol tücsköt-bogarat. Csakhogy ők már jó előre kiszámították, mennyit tesz ki a számla. Nem vezetheti félre őket... A számla egy fillérig egyezett az előre kiszámított összeggel. Elpirultak és fizettek. Ha dz ember egyszer itt, másszor amott étkezik, sok mindent tapasztal. Gyakori jelenség a piszkos, lyukas asztalterítő. a hideg leves és a meleg sör, a pincér elutasító hangja: „...ez Пет az én körzetem, kérjen a másiktól”... nem beszélve a főpincérek kiismerhetetlen számláiról. — Nagyon meg vagyunk elégedve mindennel! Engedjen meg egy kérdést. Hogyan teremtették meg ezt a nagyszerű munkafegyelmet? „Raport“ ahogy a törvény előírja... Azt hiszem minden a helyes vezetéstől függ. Béres elvtárs nem nagy örömmel fogadta három évvel ezelőtt a tanonciskola végzett pincér-növendékeit. Faluról jöttek. Őanlkovcéről. Maló Idáról, Sokolovról, Stropkovról. Nem tudta, mihez kezdjen velük. De a lányok ügyesek voltak, megmutatták, hogy jó szakember válik majd belőlük. És vezetőjük még ma is egy kicsit az apjuk is. Szigorúan ügyel külsejükre, jó modorukra és arra, hogy szorgalmasan látogassák a tanulmányi vitadélutánokat, ahol még alaposabban elsajátítják az áruismeretet, a helyes kiszolgálást és viselkedést és megismerkednek az aktuális politikai kérdésekkel. Béres elvtárs ügyel arra, hogy d brigád tagjai udvdriasan viselkedjenek a vendégekkel szemben, de ha látja, hogy a vendég viselkedik helytelenül a lányokkal szemben, észrevétlenül azonnal közbe lép. Az ilyen vendéglőben, ahol alkoholt is mérnek, sok minden előfordulhat. Amióta a csoport szocialista versenyben áll, minden nap kezdés előtt ,,raportra” mennek a brigád tagjai. Átolvassák az étlapot, átnézik az asztalokat és végighallgatják a szocialista vendéglátás „tízparancsolatát.” És dz eredmény? Az egyetlen étterem az egész kerületben, ahol a „Kívánságok és panaszok” könyvében csak dicséretet olvashatunk. A tervet állandóan 100%-ra teljesítik. A vendégek megelégedettek, akárcsak a lányok szülei, akik eleinte nem helyeselték gyermekeik pályaválasztását. Bizonyára kiváncsidk, kedves olvasóink, melyik étteremről Irtunk? Ha egyszer Kosicére utaznak, látogassák meg a Lőcsei Házban lévő Magyar éttermet. Lehet, hogy alkalmazottai azóta már a ,,Szocialista munkabrigád” cím büszke tulajdonosai lettek. R. K. Fényképezte: BÉRÉN HAUT 5