Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-04 / 7. szám
LUDO SIROKAyJ A lipcsei vásárról, s ami ezzel összefügg A világhírű, nagy múltra visszatekintő lipcsei vásár már a múlt hónapban bezárta a kapuját, de fontos, hogy szóljunk róla néhány szót. Talán még sohasem néztek világszerte ilyen érdeklődéssel a lipcsei vásár megnyitása elé, mint éppen ezidén. Vajon lesz-e sikere a vásárnak? Nincs-e hatással egyes államok üzleti köreire a NATO tanácsának az NDK elleni bojkottra történő felhívása? A válasz mindjárt a megnyitáskor megmutatkozott. A vásár pavilonjaiban ötvennyolc ország állította ki gyártmányait és 94 állam üzletemberei adtak itt egymásnak találkozót. A vásár látogatóinak száma meghaladta az ötszázhúszezret. S nem csoda, hogy ez az embertömeg magát a hatszázezer lokosú várost rendkívül felélénkítette. Tehát az országok közötti szabod kereskedelem szelleme győzött a nyugatnémet katonai körök tilalma fölött és a világhírű lipcsei vásár ebben az évben is sikert aratott. A kiállítási termekben igazi nagyvásári élet lüktetett. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítottak a kiállított mintaáruk iránt. Nem csoda, hiszen volt is itt mit csodálni. Az emberi munkát minimumra csökkentő textilgépeket, vagy о csehszlovák gyártmányú teljesen gépesített esztergapadot. De nem csökkent az érdeklődés a gyermekjáték-kiállítás, a cipő, a textilipar, vagy a hagyományos divatbemutató iránt sem. S lépten-nyomon látni lehetett a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak azon eredményeit, amelyekről Bolkov elvtárs, a NDK kereskedelmi minisztere beszélt 1961- ben a termelés 4,2 milliárd márkával növekedett és a kereskedelmi forgalom mintegy 2,6 milliárddal. Jelentékenyen fejlődött a külkereskedelem is és természetesen ezzel összefüggően 7 %-al a munkatermelékenység. Mindezek mögött az eredmények mögött a NDK dolgozó tömegeinek becsületes mun. kája áll. Vegyük például annak a pompás villanymozdonynak az alkatrészeit, melyeket a kiállításon megcsodáltunk. Ezeket a lipcsei Szergej Mironovics Kirov szerszámgépgyár dolgozói állították elő. Eredményeiken látni, hogy nem félnek az újtól. A tervezők között sok az újító. A gyár munkásküldöttsége minden évben ellátogat a Leningrádi Szerszámgyárba, amelynek munkásaival már 1950-ben barátsági szövetséget kötöttek. Az itt nyert tapasztalatok és az átvett munkamódszerek segítenek munkájukban. Tavaly például a jó munkaszervezéssel 750 000 márkát takarítottak meg. üzemükben 600 nő dolgozik s ezek közül 70 darukezelő. A jól dolgozó üzemnek kitűnőek a szociális berendezései. Van napközi- és egész hetes gyermekotthonuk, sőt a gyengélkedő gyermekek számára külön helyiségük. A tenger mellett két gyermeküdülőjük van. Az üzemi szolgáltatások is nagyon sokrétűek. Ha az üzem elárusítóhelyén a dolgozók reggel leadják a megrendelést, a munkaidő után a táskájukba téve várja őket az áru. Van itt fehérnemű- és ruhatisztító, harisnyaszemfelszedő és egyéb szolgáltatás. A tisztítás és javítás leghoszszabb határideje 8 nap. De rendszerint a munkások kívánsága szabja meg a határidőt. S mindezt a dolgozók végtelenül méltányolják. Ilyen gondoskodás mellett nem is csoda, ha jó a munkakedv, nem szólva arról a lelkes igyekezetről, mellyel az NDK dolgozói az első német munkás-paraszt és haladó értelmiség vezette szocialista állom építésén dolgoznak. Minden kiállított mintadarab hátterében a munkások és a haladó értelmiség, s nem kevésbé a szabad kereskedelem szelleme állt. Nyugat-Németországból 600, magából Nyugat-Berlinből 61 kiállító és 12 875 látogató érkezett Lipcsébe. Tehát sem a bojkott, sem pedig a bonni kormány hivatalos köreinek közbelépése nem félemlítette meg azokat a nyugati cégeket, melyek ismerik a szocialista országokkal kötött üzletek előnyeit. A szabad üzleti szellem Lipcsében győzelmet aratott a bojkott és a megkülönböztetési politika fölött. УМ Хшицшл Dummer Margit' A Nyugat-Berlin-i bíróság igen diszkrét intézmény — a gyermekének embertelen kizsákmányolásával vádolt asszony nevét nem tette közzé, a sajtónak meg kellett elégednie az R-né megjelöléssel. Nevezzük hát mi is így azt az asszonyt, aki így alakította Heidi nevű lányának sorsát: R.-né mindenekelőtt azt a célt tűzte maga elé, hogy gyümölcs- és zöldségkereskedést nyit. Ehhez persze pénz, pénz és újra pénz kellett. Heiditől, 16 éves lányától rendszeresen elszedte minden pénzét, amit az egy Nyugat-Berlin-i elektrotechnikai gyárban keresett. Ebben persze még nem lenne semmi különös. A pénz azonban kevésnek bizonyult. ,,Barátja", a nála jóval fiatalabb S. úr unszolására leánya számára még varrást vállalt. A leány napirendjét a következőképpen szabta meg: reggel 4-től 7-ig varrás, azután 8 órás munka a gyárban, hazaérkezése után újra a varrógép mellé. Este 10-ig. gyakran éjfélig dolgoztatta. Ha a lányka panaszkodott, hogy nem bírja, véresre verte, amiben,,barátja” készségesen segédkezett. A veréssel, szidalmakkal súlyosbított 18—20 órás munkanap természetesen tönkre tette a fejlődő leányka egészségét. Három évig tartott szenvedése, míg a szomszédok jóvoltából bíróság elé került az ágy Az embertelen anya védőügyvédje így magyarázta a dolgot: „R.-né a magasabb életszínvonalra törekedett..." A meggazdagodás vágya, a tőkés társadalom farkastörvénye az emberből árut csinált, az „életszínvonal eme ésé”-nek kapitalista módszere egy fiatol, bimbózó életet tett tönkre. Az egész életére egészségileg megtört, lelkileg összeroppant Heidi ezt motyogja a bíróság előtt: „Nem bírtam tovább, sok volt..." Nem tipikus eset? Lehet. A riporter azonban nem változtathat a tényeken. E borzasztó per színhelyét egy másik leány sorsának színhelyétől csupán néhány S-bahn állomás választja el. Persze közben van egy határvédelmi fal is, amely a farkastörvény ,,szabad világát” elválasztja egy idézőjel nélküli szabad világtól. Talán azért, hogy Dummer Margit ne juthasson R. Heidi sorsára? Dummer Margit nevét nem rejtik véka alá: A BWG demokratikus berlini izzóldmpagyár faliújságjain, üzemi lapjában ott díszeleg neve, fényképe, munkaeredményei. ,,A mi kis gaganovistánk” — mondják róla a pártbizottságon, ő is az életszínvonal emelésén fáradozik. A gyümölcsüzletet így látja: ,,Villanykörtéinket exportra is gyártjuk, s értük talán déli-gyümölcsöt kapunk..." Alig 22 éves, a munkát már szocialista viszonyok közepette ismerte meg. Párttagjelölt. Pártfeladata: volt brigádjának színvonalára emelni mostani brigádját. Mit csinál munka után? Szeret táncolni, de nem hanyagolja el о tanulást sem. Elvégezte ugyan a mesteriskolát, de most mérnök szeretne lenni. Az üzem a továbbtanuláshoz minden lehetőséget megad... Sematikus lednysors Dummer Margité? Bizonyára az. A riporter azonban nem változtathat a tényeken. V. G. C kalinkovói földmüvesszövetkezet határában is felzúgtak a gépek. Bednárik Júlia, a szövetkezet női traktorosa minden órát kihasznál, hogy 105 hektár árpa mir-él előbb a földbe kerüljön. <Foto: Herec.) Riport az 5. oldalon.
