Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-21 / 6. szám
A fény elnyelte az árnyékot Szép voIt, véget ért, kár! Kár, hogy a műkorcsolyázó világbajnokság csak öt napig tartott. Milyen szép volt a moldvaparti öreg város e jégkavalkád napjai alatt. Különösen szép, megifjodott. Nem számoltam meg, de Prága száz tornyának alighanem mindegyikén lengett egy-egy zászló a márciusi szélben — amerikai és szovjet, a Német Demokratikus Köztársaságé és a Német Szövetségi Köztársaságé, francia és osztrák, magyar és olasz. Ám csak dísz volt ez a zászlótenger? — ó nem, sokkal több. Szimbólum! Vendéglátó hazánk tiszteletadása a világbajnokságon részt vett országok fiainak és lányainak — megkülönböztetés nélkül. Győzött a barátság szelleme, a fény elnyelte az árnyékot. A küzdelmek véget értek, a versenyzők szerteszéledtek hazájukba, az új prágai jégpalota elcsendesült s mi most rendezgetjük, válogatjuk a szép élmény ezernyi emléktöredékét. Néhány esztendővel ezelőtt megszólalt a lélekharang az amatőr műkorcsolyázás fölött. A gombamódra szaporodó hivatásos jégrevük — egymás után szippantották el a legjobb amatőr versenyzőket. A nyugati országokban biztosra vehető volt, hogy az Európa- vagy világbajnokságon dobogóra került versenyzőket már az öltözőben várja valamelyik jégrevü menedzsere, zsebében a szerződéssel. Csak alá kellett írni! Mi lesz a műkorcsolyázó sporttal? — sóhajtottak fel szerte a világon a szakemberek, újságírók s a sportág szerelmesei. — Hány év kell, míg felnő egy új nemzedék? Nos jóval kevesebb kellett, mint arra a sportág jövőjéért aggódók számítottak. Az amatőr műkorcsolyázás újjászületése az optimisták várakozását is felülmúlta. Bizonyíték rá az idei két nagy verseny, a genfi- Európa- és a prágai világbajnokság. G i 'O A bajnokság kedvencei — a Roman „gyerekek". Műkorcsolyázó Világbajnokság Ám vegyük sorra a négy versenyszámot. A páros műkorcsolyázás világbajnokai a kanadai Jelinek testvérek. A nyugatnémeteket megelőzve üstökösként vágódott be a szovjet házaspár, Belousova és Protopopov. Méghozzá valami egészen újjal gazdagították a páros műkorcsolyázás stílusát, amikor sportszempontból magasszínvonalú kűrjüket balett elemekkel szőtték át. A mi színeinkben a fiatal Kubíková—Votruba páros tehetsége jelenti a jövő ígéretét. A férfi-mezőnyben már szembetűnőbbek a különbségek, itt lassabban növekuk af utánpótlás. Az élcsoport után nagyobb az űr. Ám az élcsoport kiegyen- A kanadai Jackson, a francia Calmat, a csehszlovák Divín és a nyugatnémet Schnelldorfer küzdelme a világbajnokság csemegéje volt. Műkorcsolyázónőink — Jana Mrázková és Éva Groiajová — többre képesek, mint amennyit az idén nyújtottak. Különösen Mrázkovától vártunk többet — és joggal, hiszen tavaly bronzérmet szerzett a berlini Európa-bajnokságon. A sor végére maradt a jégtánc. Ebben a versenyszámban nem is annyira párosok, mint inkább iskolák, azaz egyes iskolák képviselői küzdöttek egymás ellen a múltban. Az osztrákok könnyed ívű keringő-iskolájától az angolok gyors ütemű, apró lépésvariációkban gazdag iskolája ragadta el a hegemóniát néhány esztendeje Courtney Jones érdeméből, s most az idén? — a világ megtanulta a Roman testvérek nevét, s kezd emlegetni egy új, csehszlovák iskolát. A Roman gyerekek rendkívül ötletesen, szellemesen elegyítették az angol és az amerikai jégtánc stílusok legjobb elemeit a modern zene ritmusával s az új kompozíciót nagy korcsolyázni-tudásra és jégbiztonságra építették. Ők szerezték számunkra a legtöbb örömet és biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is sok örömünk lesz bennük, hisz ma még csak ketten együtt mindössze harmincöt évesek. Tovatűntek már a világbajnokság napjai, távozik a tél, szót kér a tavasz s vele együtt a sok-sok nyári sport. így búcsúzom tehát: a viszontlátásra. MALINOVSKY LÁSZLÓ Foto: KEDRO