Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-08 / 5. szám
*8 UJ с P о о. О A Csehszlovákiai Nőbizottság 1961. február 16-án megtartott választmányi ülésén tiltakozó táviratot küldött az ENSZ-nek és részvétlevelet Lumumba feleségének. A Csehszlovákiai Nőbizottság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság asszonyainak képviselője a leghatározottabban és mélységes felháborodással tiltakozik a kongói törvényes kormány elnökének, Patrice Lumumbának és társainak meggyilkolása miatt. Kongó nemzeti hősének, az afrikai szabad erők képviselőjének halála az egész világnak megmutatta, hogy a gyarmatosítás erői nem hagynak fel politikájukkal, s elnyomják a népek szabadság és függetlenség utáni vágyát. Felháborodásunkat az a körülmény is növeli, hogy ez az alattomos gaztett az Egyesült Nemzetek Szervezete hallgatólagos jóváhagyásával történt. Hammarskjöldnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának javaslata, melyben kijelenti, hogy vizsgálatot indít Patrice Lumumba halála körülményeinek kivizsgálására, a világ valamennyi becsületes emberében undort vált ki és a bizalom elvesztését ébreszti a főtitkár iránt. Nyomatékosan követeljük Hammarskjöld lemondását! Mélyen együttérzünk a kongói néppel és kijelentjük, hogy szilárdan állunk a békeszerető népek oldalán. Feleljenek tetteikért azok, akik ezt a gyalázatos gaztettet elkövették. A hősök emléke örökké fog élni a csehszlovákiai nők szivében. A Lumumbáné asszonynak küldött levél szövege: Minket, csehszlovákiai nőket mélyen megrendített az ön férje haláláról szóló hír, aki népe szabadságának és jogainak volt rettenthetetlen harcosa, s ezekért az ideálokért életét is feláldozta. Ml, csehszlovákiai nők meg vagyunk győződve róla, hogy sem a durva erőszak, sem a véres terror nem akadályozza meg Afrika népeit az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott igazságos harcukban, s hogy ez a harc győzedelmesen fog végződni az ön hazájában és mindenütt, ahol a népek nemzeti és szociális szabadságukért harcolnak. Legmélyebb részvétünket fejezzük ki önnek és gyermekeinek. Biztosítjuk arról, hogy minden haladó szellemű ember Önnel és népével érez ebben a nagy és nemes harcban. A btafislavai dolgozók tiltakozása a Nemzeti Színház előtt Napok óta aggodalommal kisértük Lumumba kongói miniszterelnök sorsát. Sajnos, aggodalmunk nem volt alaptalan. Megölték ezt a férfiút, akinek neve még életében a modern Afrika szabadságküzdelmének jelképévé vált. Példátlan bátorság és. politikai tisztánlátás ötvöződött egységbe Patrice Lumumbában. Lumumba 1961. februárjában nemcsak egy név Afrikában, nemcsak egy politikus, aki vértanúságot vállalt elveiért, hanem lobogó, amely alatt milliók lépnek a küzdőtérre az elesett hős helyére. Lumumba, a kongói nép fia, a nép közül jött és végig a néppel maradt. Gyilkosai, Csőmbe, Kaszavubu, királyok és törzsfők ivadékai. Nekik luxuskocsit és részvényeket hozott a gyarmatosítás, a rabszolgák sarjának, Patrice Lumumbának a gyarmatosítók korbácsát. Mobutu a brüsszeli egyelem, Lumumba a brüsszeli börtön lakója volt egykor. Ellenfelei vakon és gyűlölettel törtek megsemmisítésére, s e közben nem csupán egyetlen ember fizikai létét fenyegették, hanem felidézték a fasizmus rombolását is. Csőmbe csendőrei égő fáklyaként hagyják maguk mögött a letarolt falvakat, megszenesedett holttestekből anyák és gyermekek üvegesre meredt szeme tekint az elsötétedett égboltra. Ez már a fasizmus veszélye — emelte fel szavát az utóbbi napokban több ízben is Nehru, Ázsia egyik legtekintélyesebb polgári államférfia. Az a kérdés, hogy személy szerint ki döfte Lumumbába a halálos sebet ejtő tőrt, a jövő számára lényegtelen lesz. Ezt a tört nem egyetlen kéz markolta. A nemzetközi imperializmus eszközként mozgatja a Csombékat, Kaszavubukat, Mobutukat. A fő bűnös pedig éppen a gyarmati uralom fenntartására törekvő imperializmus. Megrázó kép fekszik előttem. A felvétel Lumumba özvegyének leopoldvillei házában készült. Az özvegy testvérével együtt siratja meggyilkolt férjét. Ki tudná leírni azt a mérhetetlen fájdalmat, amit az asszony arca elárul. Ugyanakkor még egy megrázó dokumentumot közölnek a lapok: „Édesapám, nagyon jól érzem magam a gyermekotthonban. Alig várom, hogy viszontláthassalak. Remélem, jól vagy. Hogy érzed magad és hogy van anyuka? Csókollak anyukával együtt, várom válaszodat . . .“ A levelet ifj. Patrice Lumumba irta. A levél címzettje halott. Már akkor sem volt az élők sorában, amikor a hétesztendős gyermekkéz papírra vetette az ákombákom sorokat. Mint ismeretes, Lumumba három gyermeke, a kilencéves Francois, a hétéves Patrice és az ötéves Júlia egy kairói gyermekotthonban vannak elhelyezve. A gyermekotthon igazgatója kijelentette, hogy a gyerekek még mit sem tudnak apjuk haláláról, de nagyon nehéz lesz eltitkolni előttük a hirt, mivel városszerte mindenki Lumumba haláláról beszél. Egyszer úgy is meg kell, hogy tudják a szörnyű valóságot. Bősz harag hulláma sepert végig a világon Lumumba meggyilkolása miatt — írja a londoni Daily Herald, és utal azokra a heves tüntetésekre, amelyek Moszkvától New-Yorkig és Londontól Kairóig a belga képviseleti hivatalok épületei körül megnyilvánultak. Kairóban például a belga követség személyzete a feldühödött tömeg elől a kanadai követségre menekült, Belgrádban a tömeg a belga követség épületét a rendőrkordon ellenére megrohamozta és teljesen szétverte. A Szovjetunió erélyes tiltakozása mellett határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé, melyben követeli, hogy a Biztonsági Tanács bélyegezze meg Belgiumot mint agresszort, tartóztassa le a Csőmbe- és Mobutu klikket, fegyverezze le csapatait, s egy hónapon belül vonja ki az ENSZ-erőket Kongóból. A Szovjetunió egyúttal kijelentette, hogy ezentúl nem ismeri el Hammarskjöldöt az ENSZ főtitkárának és nem tárgyal vele. Az imperialisták igazi arculata most is megmutatkozott. Nemcsak, hogy nem ítélték el Hammarskjöld kongói szereplését, de védelmükbe veszik és úgy állítják be a dolgot, mintha Hammarskjöldön állna vagy bukna az ENSZ. A diplomáciai szokásoknak megfelelően „sajnálkozásukat" fejezik ki Lumumba meggyilkolása felett, de a valóságban egy szóval sem bírálják Csombét és Kaszavubut. Az imperialista hatalmak képviselőinek az ENSZ-ben az igazi választ a kongói kérdés tárgyalása közben a hallgatóság mintegy 20—25 néger tagja adta meg. Mikor az amerikai képviselő beszélt, pfuj!-ólni kezdték a szónokot. Az egyik tűntető Hammarskjöldre mutatott, és azt kiáltotta: Ott ül az igazi gyilkos! Az ENSZ teremőrök csak heves verekedés után, hosszú percek múlva tudták megfékezni a tüntetőket. Kongó miniszterelnöke meghalt. De a Kongói Köztársaság törvényes kormánya, amelynek élén helyettese, Gizenga áll, tovább folytatja a gyilkosok, felbújtatók és az egész kolonialista rendszer elleni küzdelmet. Patrice Lumumba neve pedig továbbra is ott leng a felébreit Afrika lobogóján, s ezt a zászlót a nem is olyan távoli jövőben diadalmasan lengeti majd a szél a gyarmati imperializmus romjain. S. Gy. L. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke Guineába tett hívatalos látogatása útján megállt Marokkóban, ahol V. Mohamed király a régi tradíciók szerint egy csésze tejjel fogadta.
