Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 2. szám

Helyesen fog beszélni. Irta és rendezte: D. PlichtOj operatőr: T. Biath, foto M. Filip. A londoni orvoskongresz­­szuson kitüntetve. Felelősség. Rövid játék­film a fiatalkorú bűnö­zők átneveléséről. írták: Z. Zachar és M. Hornák, operatőr S. Szomolányi. Bemutatva a moszkvai filmfesztiválon. 2: z -a - I: Ö -ÉS TANULSÁGOS FILMEK FESZTIVÁLJÁN I ■ а Az elsötétített nézőtéren meg hatotton fi­gyelem az alig tízperces film eseményét. Egy gyermek jelenik meg a vásznon. Kedves ar­cocskája görcsösen vonaglik, ártatlan sze­mével szinte bocsánatkérően néz fel anyjára. Mondani szeretne valamit, énekelni, csa­csogni akar, de csak alig érthető szófoszlá­nyok hagyják el ajkát. Talán született be­szédhibája van, talán valami nagy bánat, vagy ijedtség okozta e jelenséget? Ö ezt nem tudhatja és félve tekint a felnőttekre. Miért vagytok ilyen türelmetlenek hozzám, hiszen én nem tehetek róla? És mind keve­sebbet beszél, magába zárkózik, társaitól visszavonul. Ügy érzi, hogy ő értéktelenebb, mint a többi gyerek. Egyszer édesanyja azt a tanácsot kapja, hogy vigye el a kislányt szakorvoshoz, aki szinte természetfeletti tü­relemmel, szeretettel, játékos módszerrel ta­nítja meg fokról fokra a gyermeket a helyes beszédre és adja vissza életkedvét, boldog gyermekkorát. A népszerű-tudományos és tanulságos fil­mek bratislavai stúdiója megalakulásának tízéves évfordulóján három estén mutatta be nagy jelentőségű rövidfilmjeinek színe-javát. A nézőnek újra eszébe jut Lenin szava: A szocializmus számára a legfontosabb mű­vészet a film. Korunk haladó szelleme meg­követeli, hogy a művészetek is lépést tart­sanak életünk ütemével és ezt szolgálják. A filmművészet a rendkívülien gyors válto­zások művészete és természetéből fakad a közvetlen hatáskeltés, mellyel nemcsak szó­rakoztat, hanem ami ennél sokkal fontosabb, tanít, felvilágosít. Ennek a felvilágosító munkának a szol­gálatában áll a tudományos rövidfilm, mely igen gyakran sokkal értékesebb anyaggal ismerteti meg a közönséget, mint az egész estét betöltő játékfilm, minthogy témáit mindennapi életünk aktuális problémáiból, a természet- és orvostudomány minden ágából, a nevelés- és iskolaügy köréből, a művészetek, technikai újdonságok népsze­rűsítéséből, gazdasági és ipari munkafolya­matok ismertetéséből meríti. A Július Jasso vezette stúdió munkatársai nem műtermek­ben, nem színészekkel, hanem a történés színhelyén, a bemutatott események valósá­gos szereplőivel, tudományos kutatók, aka­démikusok, orvosok és más szakemberek segítségével alkotnak. A stúdió tíz év előtt, 1950-ben csak hét filmet készített, ma évente 40-45 rövidfilm kerül közönségünk elé. Értéküket mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy közülük sok a nemzetközi filmfesztiválokon magas kitün­tetésben részesült. Fontos helyet biztosit a stúdió az iskolák számára készülő termé­szettudományi és kísérleti filmeknek. Az e filmekben bemutatottakat a tanítók nem tud­nák diákjaiknak érzékeltetni. A filmek révén a tanulók könnyen és élvezetes módon jut­nak széleskörű ismeretek birtokába. Nép­művészetünk, iparunk és mezőgazdaságunk munkafolyamatainak részletes bemutatásá­val pedig sok szülőnek és diáknak könnyítik meg a későbbi pályaválasztást. A stúdió rendelkezésére áll pedagógu­sainknak, kultúrotthonainknak és kölcsönzi a filmek bármelyikét, hiszen törekvése és mun­kájának célja éppen az, hogy kultúrforradal­­munk keretében műértő és művelt embere­ket neveljen, akik tudásukat az írott szó mellett, a tudományos és tanulságos filmből is meríthetik. Simkó Margit A Magas-Tótra sorsa. írta, rendelte és fényképezte: K. Skripsky. A tátrai rezer­­váciéról szóló film a stúdió 10 éves jubileumára készült. Pál mester. A világhírű levoőai oltárt a Kotrba­­testvérek 1955-ben restau­rálták. Irta és rendez­te: F. Kudláő, operatőr: L. Hajek, foto: P. Za­­chensky. A velencei biennalen (zenei és filmversenyen) kitüntet­ve. Tudományos film a fő­iskolások részére a konstrukciók javításának érdekében. Irá és ren­dező: K. Boriik, foto: T. Biath.

Next

/
Thumbnails
Contents