Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 2. szám
letes megterhelésének lehetőségein alapszik. A szövetkezet kedvező feltételeket nyújt a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák munkája kibontakozásának. A szövetkezetek tömörülése A szövetkezetek tömörülésével kedvező gazdasági termelőegységek alakulnak. Ez ideig több mint 2500 EFSZ tömörült 1050 nagyobb szövetkezeti gazdaságba. Ott, ahol még erre nincsenek meg a feltételek, a szövetkezetek kölcsönös együttműködésben egyezhetnek meg. Ez lehet: a munkaerők vagy a termelőeszközök egyesítése a közösen végzendő feladatok teljesítésére. Például aratás, talajjavítás, építkezés, stb. A szövetkezetek együttműködése nagyon jól érvényesülhet a kulturális és szociális berendezések, mint például tanoncközpontok, kultúrház, mozi, pionírtáborok stb. létesítésében. A munkaszervezés A közös munkaszervezés előfeltétele, hogy a szövetkezet tagjai mindig fegyelmezetten vegyenek részt a munkában. Ezért az alapszabályok minden egyes tag személyes munkáját követelik, és minden egyes tagot felelőssé tesznek elvégzett munkájáért. Az új mintaalapszabályok megengedik, hogy a szövetkezetben a családtagok is dolgozzanak, akkor is, ha még nem tagjai a szövetkezetnek. Mint a haladó munkamódszert, több szövetkezetben bevezetik a két műszakot. Ez a forma biztosítja a nyolcórás munkaidő betartását és elősegíti a munkaidő lerövidítését, éppen úgy, mint az iparban. A többműszakos munkaidő főleg az állattenyésztésben előnyös, ahol a munka jellege 16 órás munkaidőt kíván meg. Ez a váltakozó műszakos rendszer főleg az asszonyoknak és a fiataloknak kedvező, mert lehetővé teszi, hogy ők is résztvehessenek a munkában. A szocialista munkaszervezés megkívánja a munka színvonalának emelését. A munka kulturáltsága a legmodernebb technika és technológia kihasználása a renden és tisztaságon, az egészséges munkakörnyezet megteremtésén, úgyszintén a munkabiztonság alapfeltételeinek biztosításán alapszik. Hogyan jutalmazhatunk? Az új mintaalapszabályzat szerint a jutalmazásnak két formája van. Vagy az új, szilárd pénzjutalmazás, vagy pedig a munkaegység utáni fizetés. E két jutalmazás között a következő a különbség: Abban az EFSZ-ben, ahol a munkaegység utáni jövedelmezést vezették be, legelőször a mezőgazdasági adót, a kamatokat, a biztosítást, a termelési költségeket fizetik ki, majd az oszthatatlan alapot és a többi alapot töltik fel. A fennmaradt összeget prémium formájában és a ledolgozott munkaegységek száma szerint fizetik ki. Ahol a szilárd pénzjutalmazás van bevezetve, ott az adó, a kamat, a biztosítás és a termelési költségek kiegyenlítése után mindjárt a pénzjutalmazás következik és csak kifizetése után töltik fel a többi alapot. Ez a jutalmazási mód azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagok munkájáért járó összeg, mint szilárd pénzjutalom, a termelési költségek közé van sorolva. Természetesen az új, szilárd jutalmazási módszer a haladóbb és gazdaságilag is helyesebb módszer. Az alapok jelentősége Az EFSZ gazdálkodásában fontos szerepet töltenek be a szövetkezeti alapok. Az oszthatatlan alap a szövetkezeti gazdaság fejlesztését, fellendítését, főleg pedig az alapeszközök bővített újratermelésének biztosítását szolgálja. Fontos a vetőmag-, a takarmány- és az ültetvényalap jó feltöltése is. A nők szempontjából nagy jelentősége van a szociális alapnak, mert ebből fedezi a szövetkezet a tagok társadalmi és szociális szükségleteinek költségeit. A bölcsődék, óvodák, szövetkezeti étkezdék és idény-napközik létesítésének és működésének költségeit is a szociális alapból fedezi a szövetkezet. Fizeti a családi pótlékot, betegbiztosítást és egyéb szociális juttatásokat. Erre az alapra az összbevétel legkevesebb 4 százalékát kell fordítani. A kultúralapból a szövetkezet a tagok politikai-szakmai nevelésének költségeit fedezi, ezért ez az alap a nők és az ifjúság szempontjából szintén nagyon jelentős. A mezőgazdaságban dolgozó nők szakképzettségének kérdése ma nagyon időszerű. Mezőgazdasági termelésünkben egyre nagyobb tért hódít a gépesítés, a nagyüzemi munkamódszerek, a nagyüzemi technológia és technika. Ez pedig szakmai képzettséget követel. Asszonyaink csak akkor érvényesülhetnek szocialista mezőgazdaságunkban teljes mértékben, csak akkor tölthetnek be felelősségteljes állást, ha kellő szakképzettséggel rendelkeznek. A szövetkezeti tagok iskoláztatásuk alatt anyagi támogatásban részesülnek, amit a szövetkezet a kultúralapból folyósít. Az asszonyokon múlik, hogyan tudják kihasználni a szövetkezet adta lehetőségeket szaktudásuk növelésére. A kultúralapból fedezi a szövetkezet a tagok kulturális szükségleteit, a szövetkezeti klubok, kultúrtermek berendezését stb. A szövetkezet bevételének legalább 1 százalékával tölti fel a kulturális alapot. Az EFSZ az új pénzjutalmazás alapján prémiumalapot létesít. A forgalmi-biztosítási alapból teremti meg a tartalékalapot. A szövetkezet létesíthet lakásépítési alapot is, ez azonban nem kötelező. Ez a szövetkezeti tagok lakásegységeinek építésére szolgál. Fiatalok a szövetkezetben Szövetkezeti tag az lehet, aki betöltötte tizenötödik életévét. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetbe eléggé fiatalon kerül be az ifjúság, nagyobbrészt az idősebb szövetkezeti tagok gyermekei. A szövetkezetnek szakiskolába kell küldenie a fiatalokat és anyagi támogatást kell nyújtania a fiatalok szakmai nevelésében. A mezőgazdasági szak- és főiskolákon tanuló fiatalokat ösztöndíjjal kell segíteni. A szövetkezetnek támogatnia kell a fiatalok sokoldalú fejlődését, érvényesülését. A szövetkezetek első fejlődési szakaszában a háztáji gazdaságok a szövetkezeti tagok és azok családjai személyi szükségleteinek kielégítésére szolgáltak. Szövetkezeteink azonban gazdaságilag egyre szilárdabbakká válnak, egyre jobban kielégítik a tagok anyagi szükségleteit. A háztáji gazdaság főleg az asszonyok számára akadálylyá válik, mert nekik kell vele törődniük. Ha asszonyaink a szövetkezetben is jó munkát akarnak végezni, szaktudásukat fejleszteni és gyermekeiket nevelni akarják, akkor a háztáji gazdaság csak teher számukra, mely fékezi őket az előrehaladásban. Asszonyaink megértették, hogy a háztáji gazdaság sok szövetkezetünkben az asszonyok fejlődésének kerékkötője, ezért elhatározták, hogy közösen művelik meg vagy megszüntetik a háztáji gazdaságokat. I. Ellenőrző kérdések: Hány nötagja van szövetkezetüknek? Hogyan győzik meg a szövetkezetben dolgozó asszonyokat, hogy a szövetkezet rendes tagjaivá váljanak? Mit jelentett az önök számára a szomszéd szövetkezettel való egyesülés? Ha pedig még nem egyesült szövetkezetük, milyen eredményeket érhetnének el közösen, a kezdeti nehézségek leküzdése után? 3. Szövetkezetükben kialakult-e a szocialista munkaverseny? Versenyeznek-e a szocialista munkabrigád címért? 4. Falujukban hogyan gondoskodik a HNB és'tíz EFSZ arról, hogy az asszonyoknak megfelelő munkafeltételeket teremt'enek? Miben segíthetnének még, hogy megkönnyítsék az asszonyok munkáját? 5. Mit tesznek munkahelyük és környéke higiéniájának és kulturáltságának növeléséért? 6. Mi az akadálya annak, hogy szövetkezetünkben a házfáji földet közösen műveljék? Tervezik-e szövetkezetükben a háztáji földek közös megművelését? 7. Hány asszony van a szövetkezet vezetőségében és hány vezető funkcióban? A szervezők figyelmébe! Elküldték már feleleteiket a Földművesasszonyok téli iskolája első és második témájának kérdéseire? A feleleteket a három témára február végéig küldjék be. Ne felejtsék el megírni, hány asszony vett részt egy-egy iskolázáson. A harmadik téma megbeszéléséhez is hívják meg a szövetkezet elnökét, könyvelőjét, agronómusát és zootechnikusát. úgyszintén a falusi pártszervezet és a HNB elnökét.
