Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 2. szám
iÚ Fontos megbeszélés a titkár elvtárssal em is tudja, hol hallotta először szavát. Talán a munkásdalok harcias dallamából szűrődött be kicsi kamrájába, amikor a városban szolgált és szivdobogva leste a munkások május elsejei felvonulását. Lehet, hogy még akkor, amikor apjának kis pléh szilkében vitte az ebédet és a rövid pihenő alatt a világot járt kőművesek beszédét hallgatta nyitva felejtett szájjal. Tisztelte ezt a félig ismert hangot, mely erőt adott munkájához és öntudatot ahhoz, hogy lealázó helyzetében is emelt fővel járjon. Elolvasott egypár röplapot és néhány „Munkást" is, mikorra találkozott későbbi férjével, aki Morvaországból jött a Csallóközbe, hogy a grófi földön keresse meg kenyérét. Összeházasodtak. Két hektár bérelt földön kezdtek el gazdálkodni. Kicsi volt a gazdaság, de annál több a gürcölés. S ez a két ember mégse esett kétségbe. Mosolyogva dolgoztak. Ha valami érte a házat: „Majd lesz még másképp is" mondással tették túl magukat rajta. Pedig nem voltak ők könnyelmű emberek. Mi adott erőt a Hejda-házaspárnak, hogy legyőzzék nehézségeiket és NÉGY FALU valóban higgyenek abban, hogy lesz még másképpen is? Az, amely a munkásdalban, s aki az öntudatos munkás szavával annyiszor üzent: A kommunista párt. Eljött az a nap is, amikor már nemcsak az írott betűn keresztül, hanem hangos szóval is hallatni kezdte szavát. A férj? Valódi kommunistához méltóan feleségét minden gyűlésre magával vitte. Amit eddig csak érzett az asszonyka, azt most hangosan, mindenki előtt ki is mondotta. 1948. márciusában lépett a pártba. A Hejda-házaspár ringatta falujában a szocializmus elsőszülöttjét, a szövetkezetét. A férj volt az előkészítő bizottság elnöke, az aszszonyka pedig a bizottság lelke. Ebben az építő munkával teli kis családban született az öt Hejda-gyerek. A kis család elvesztette édesapját, a szocializmus egyik katonáját. Hejdáné 1954-ben megözvegyült. Ez a keskeny vállú asszonyka most kettőért kezdett dolgozni. Elnöke lett a helyi pártszervezetnek, később a CSSZBSZ elnöke, 1957- ben megválasztották a povodai HNB elnökévé. 1960-ban pedig négy egyesített falu elnöke lett Kútnikyn. Most, hogy itt ül előttem, összehúzza szemét kérdéseimre, s először méltatlankodás érződik hangjából. Mit tud ő a munkájáról beszélni? Hiszen az semmiség. Lehet az ő munkáját elválasztani életétől, énjétől? Érezni szavából, hogy mindene a munka és öt gyermeke. Sugárzik az arca, amikor gyermekeiről beszél, de méltón büszke lehet rájuk. Mint pártelnök látta, hogy a falusi CSISZ szervezet munkáján javítani kellene. Szólt gyermekeinek és legnagyobb fia és lánya morguk köré tömöritették a falu ifjúságát és megindult a szervezet élete, folyt a tanulás, a dal, a tánc. Jó munkájuk jutalmaképpen Három ismeretlen falu nem csekélység. Vajon el tudom-e végezni a munkám becsülettel? Ma már azonban mindenki ismerős, még az iskolás gyermekek is megszólítanak. A nagy évforduló tiszteletére Születésnapra készül országunk népe. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának Д0. évfordulójára. Az ünnepet méltóan szeretnénk köszönteni. Ez alkalommal ígérjük, hogy minden erőnkből azon fogunk dolgozni, hogy a III. ötéves terv feladatait teljesítjük és túlteljesítjük. Kötelezettségvállalásaink az évfordulóra adott ajándékot jelentik, amelyek a saját és egész népünk javát szolgálják. Pártunk megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a Dunaszerdahelyi HNB mellett működő nőbizottság vállalta, hogy meggyőzi a háztartásban dolgozó asszonyokat és terven felül 10 000 tojást gyűjt tőlük össze. Az idénymunkák idejen a szövetkezetben ez^r munkaórát dolcfoznak'le a falu asszonyaival közösen. A pathi nőbizottság vállalta, hogy a helyi EFSZ-ben 500 darab borackfát ültetnek el brigádmunkával. Ezenkívül minden asszony legalább 2 m3 komposztot készít, mellyel jelentősen hozzájárulnak a talaj megjavításához. A bysteri asszonyok mindenütt élen járnak a munkában. Pártunk megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére tett egyéni kötelezettségvállalásuk is ezt bizonyítja. Horváth Ilona és Szaniszló Irén baromfigondozók egy-egy tojótyúktól az eddig tervezett 125 tojásátlag helyett vállalták, hogy évenként elérik a 135 darabos átlagot. Balog Katalin és Szaniszló Anna kocagondozóknak a terv szerint évente 12 malacot kellene elválasztani kocánként.- Ők-azonban vállalták, hogy elérik az évi 15-ös átlagot. Hertneky Mária, Iván Regina és Lenhardt Mária fejőnők vállalták, hogy'tehenenként a tejhozamot 1964-ig 650 literrel növelik. A piestanyi Zornica 4. számú üzeme női gyár ugyan, a férfiak körében mégis ismertebb a neve. Jó hírnevét szép férfiingeivel alapozta meg, innen hát az ismeretségük. Hogy dolgozói a harmadik ötéves tervben még jobban helyt akarnak állni a nagy feladatok sorában, ezt a párt alapítása 40. évfordulója alkalmából tett értékes kötelezettségvállalások is bizonyítják. Azzal, hogy az új alkalmazottak elméleti és gyakorlati ismereteit mindjárt a felvétel után szakiskolázással növelik, 5000 koronát takarítanak meg a minőségen, vagyis ennyivel kevesebb selejtes árút gyártanak. A műszaki fejlesztéssel 136 000 korona megtakarítást érnek el, ebből az újítási javaslatokkal elért 60 000 koronát az ötéves terv alapjára fordítják. Az 1961-es évben 100 000 darab, a kiváló minőséget jelző aranycímkével ellátott ingei készítenek. Két szocialista munkabrigádot létesítenek ab
