Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-31 / 11. szám

ELÉG TEJ, Mindenki dől a kacagástól, még János is, hiszen nem kell szó szerint venni a tréfames­ter élcelődését, annyi azonban igaz belőle, hogy az illető János tényleg a legutoljára írta alá a belépési nyilatkozatot. Most kell azonban megnézni. Mindenütt az első, min­dig az újat kutatja. A várva várt eredmé­nyen pedig mindig szívből elcsodálkozik. Nemcsak egyedül van így, ilyen a haniskai szövetkezeti tagság nagyobb része. Űk vol­tak az elsők, akik a borjakat egalizált tejjel kezdték itatni s mivel most galacit hiányá­ban megtiltották az itatást, 0,3 °/o-os takar­mánytejjel itatják őket s már egyhetes ko­ruktól kezdve tanítják enni a bocikat. Vályú­jukban mindig van egy kis abrak-takarmány és lucerna. Husák mérnök-zootechnikus, ahogy mon­dani szokták, nem enged a 21-ből. — A mesterségesen táplált csecsemő is forralt tejet kap s az A vitamint, C vitamint sárgarépával, citrommal pótolják. Miért nem lehetne ugyanezt alkalmazni a borjúknál is? — mondotta, s nem tért vissza a régi mód­szerre. A fiatal borjúállomány mégis példás, ha nem is szopik. Igaz, szeretettel gondos­kodnak róla. Husák mérnök szerint más szövetkezetek azért térnek olyan nehezen át az itatásos módszerre, mert az egalizált tejjel való ete­tés drágább. A tejüzem 1,60 Kcs-ért veszi át a szövetkezettől a 4,02 %-os tejet és 1,60 Kcs-ért adja a 2 %-os egalizált tejet. Ezen­kívül ha a borjú szopik, nem kell fizetni a fejésért. Továbbá eléggé drágák az itató­edények, 1 db. 360,- koronába kerül. A kö­zönséges üvegre — melyet egy etetés alatt 3—4 szer is kell tölteni — nem kapni cumlit. A vödörből való itatás nem gazdaságos. A tejet az állatok kiöntik, beszennyeződik s kihűl. Mindehhez még az is hozzájárul, hogy nem kopni galacitot. Az illetékeseknek több figyelmet kell szen­telniük ezeknek az apróságoknak látszó ko­moly akadályoknak is. Mindenki segíthet Cana község akkor tűnt ki tejbeadósával, amikor a tejnek legnagyobb szűkében vol­tunk. Hogyan lehet az? Az ő határukban nem volt talán annyi eső, nem mosta ki a takarmányból a tápértékét vagy talán több volt az abrak? Sem az egyik, sem a másik. Éppen olyan feltételek voltak, mint más köz­ségekben, de összeültek, tanácskoztak s el­határozták, hogy a nincsből is teremtenek valamit. Bevezették a meleg takarmányozást A helyi nemzeti bizottság a szövetkezel vezetőségével versenyt indított, hogy a szö­vetkezet tagjai közül ki ad több tejet, tojásl a közellátás részére. A szövetkezet vezető­sége első díjként 30, második díjként 25, harmadik díjként pedig 15 kg-os malacot tű­zött ki. A HNB a propagációs alapból 100 50 és 25 koronás tárgyjutalmakkal, az állam kertészet pedig cserepes virágokkal járult hozzá a versenyhez. Minden hónapban c hangszórón keresztül ismertették a verseny állását, az élenjáróknak nótákat küldtek, c kíváncsiak azonban naponta is megtekint­hették, hogyan áll a verseny. Az első ne­gyedévben ünnepélyes közgyűlésen értékel­ték a versenyt. Az ezt megelőző napokbar valóságos hadjárat volt a tej- és tojásbe­­gyűjlőben. Koma sógort, menyecske az anyóst előzte meg a versenyben. Az ünne­pélyen nem volt boldogabb a díjnyertes Vargóéknál. Igaz, senki sem irigyelte tőlük a menn-demelt díjat, mert az első negyed­évben 400 liter tejet s 300 tojást adtak c közellátásnak. Az ilyen yropagóció révén megértik az asszonyok, hogy nem érdemes a hátukon tejet, tejfölt cipelni a városba. Kevesebb gonddal, kevesebb munkával nagyobb be­csületet szerezhetnek maguknak, ha falujuk­ban lelkiismeretesen teljesítik a beadást. A canaiak jó kezdeményezését más falvak­ban is átvehetnék, bizonyára szép eredmé­nyeket érnének el. Sok faluban, mint például Kosická Nová Vesen, Mokrancén, Rozhanovcén és Krásna nad Hornádon-on a nőbizottság agitációs munkájának köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok nagyban hozzájárulnak a tejbeadás teljesítéséhez. Ezután is minden erőnket latba kell vet­nünk, hogy minden időszakban teljesítsük beadási kötelezettségünket. Soha többé ne történjen meg, hogy egyszer is üres kanná­val térjenek haza a gyermekek a tejcsarnok­ból. Van rá lehetőség, hogy tejjel-mézzel folyó országunkban valóban bőven folyjon a tej, csak ezt a lehetőséget jó munkával, jó szer­vezéssel ki is kell használni. Lévay Erzsébet 1. Korán reggel még mindenki alszik, de a caftai fejőnők már elvégezték a fe­jest. A tejbegyüjtők pedig egy-kettőre tartályukba szippantják a tejet. 2. Hajnali 5 óra, az autó széthordja az őz* letekbe a tejet. 3. Itt a frissen köpGIt vaj. Nagy Mária, az élelmiszeripari miniszter által kitüntetett példás dolgozó mester készítette. 4. Ez itt mind finom tejföl. Szaszák Mária vizsgálja, rendben van-e a gép a töl­téshez. 5. Minden tejes készítménynek jó minősé­gűnek kell lennie. О o' a ш о о Ul. Vannak még olyanok, akik a háztáji gazdaságot erre a célra használják fel. Szerencsére már nem sokan. 5

Next

/
Thumbnails
Contents