Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-03 / 9. szám
Tamás Erzsi néni arcát már bronzszínűre csókolta a napsugár meg a szilaj tavaszi széf. Ráncokkal barázdált arca most azonban mégis egy árnyalattal pirosabbá válik. Melege van. Pedig nem a munka gyors irama hajtja, hiszen asztalnál ül. Ez a melegség a szíve táján keletkezett és abból a nagyszerű feladatból táplálkozik, melynek teljesítésére vállalkoztak. A szavak, gondolatok melege fűti, mint a többieket. A 223 aszszonyt, akik ruhájuk színében, formájában magukkal hozták sok-sok falu jellegzetességét, arcuk egészséges barnasága és a karcsú ceruzát átfogó ujjak erőteljes szorítása azonban elárulja, hogy mindannyian testvérek ők, a föld gyermekei — földművesasszonyok. Azért jöttek ide a bratislavai Devín-szálló nagytermébe, hogy részt vegyenek egész évi munkájuk, tanulásuk, a Földművesaszszonyok téli iskolája III. évfolyamának értékelésén, hogy meghallgassák, átvegyék egymás tapasztalatait, további útmutatást kapjanak építőmunkájuk további szakaszának folytatásához. Mindannyiuk arcán feszült figyelem. Kitágult szemmel, szomjas tudásvággyal hallgatják Michal Chudík elvtárs földművelésügyi megbízott szavait. Hiszen nekik beszél, a földművesasszonyoknak. Arról, hogy mit kell tenniük, hogyan kell dolgozniuk, hogy még szebb legyen az életük, a jövő.- Mezőgazdaságban dolgozó asszonyainkra nagy feladatok várnak. 1970-ig az ipar színvonalára kell emelnünk mezőgazdasági termelésünket. Hogy ezt elérjük, minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk, hogy valóban nagyüzemi módon gazdálkodjunk, a komplex gépesítés alkalmazásával, az új technológia bevezetésével, földjeink termőképességének állandó növelésével belterjessé tegyük gazdálkodásunkat. Csaknem minden szövetkezetben túlnyomórészt asszonyok dolgoznak. Ezért rájuk vár ezeknek a feladatoknak a megoldása. Az idén azonban elsősorban о felvásárlás biztosításában kell segíteniük. Ebből eddig is minden igyekezetükkel kivették részüket a nőbizottságok. Azonban további erőkifejtésre van szükség. Meg kell nyernünk a háztartásban dolgozó asszonyokat is a szövetkezet számára. Nem szabad figyelmen kívül A Földművesasszonyok T fL I /ггттгтт hagyniuk asszonyainknak azt sem, hogy milyen fontos a szövetkezet vezetésében való részvételük. Legfontosabb azonban asszonyaink szakképzettségének növelése. Ha fokozni akarjuk gazdálkodásunk belterjességét, bevezetni az automatizálást, az új technológiát, akkor tanulunk kell! Nem állhatnak oda az új gépekhez azok az asszonyok, akik még a fejőgépet is vonakodva használják. A tanulásra, politikai és szakmai nevelés elmélyítésére kell tehát serkentenünk asszonyainkat. Mi mindent megteszünk annak érdekében is, hogy létrejöjjön egy bentlakásos mezőgazdasági szakiskola asszonyaink számára, bölcsődével, óvodával felszerelve, hogy így lehetővé váljék a kisgyermekes anyák, az asszonyok tanulása, szakmai nevelése. Földművesszövetkezeteink égető problémája a fiatalok hiánya. Ki változtathat ezen, ha nem a nők, az anyák? A bystrickai küldött, a piesfanyi nőbizottság elnöknője, a Dunajská Streda-i járás asszonyai szorgalmasan jegyeznek. Egy szót sem akarnak elfelejteni Chudík elvtárs beszédéből! Otthon mindenről be kell majd számolniuk, várják őket az asszonyok! És kétszer aláhúzva még beírják, két pontba összefoglalva a fő tennivalókat, ahogyan Chudík elvtárs mondotta: Elvtársnők, minden falusi asszonyt be kell vonni a szövetkezet mezőgazdasági termelésébe és fokozni kell a földművesasszonyok állandó politikai-szakmai nevelését! Ha ezt szem előtt tartjátok, ha tanulni fogtok és a tanultakat alkalmazva dolgoztok — teljesítjük négy év alatt az ötéves tervet! Tamás Erzsi néni elgondolkozik. Hátrasimítja ősz haját. Úgy érzi, a mondottakra neki is válaszolni kell. Gyorsan ráírja nevét a keskeny papírszeletre, melyen ez áll: vitafelszólalási jelentkezőlap. Előrenyújtja. Erős, barna parasztkéz veszi el tőle. Az adja tovább. De előbb még négy papírszeletke hozzásimul az övéhez. A következő asztalnál még kettő, aztán mindig több és több. Mire egy szélesen ringó szoknyájú fiatalasszony a fő asztalra helyezi a vitába jelentkezők papírjait, két kézzel kell összefognia a lapokat, nehogy széthulljanak. Magabiztosan, mintha mindig ezt csinálta volna, áll oda Erzsi néni a mikrofon elé. Fiatalos lendülettel pattognak szavai, mintha nem is hatvan év állna mögötte.- Most, hogy olyan világtörténelmi eseménynek vagyunk tanúi, mint az első ember, Jurij Gagarin űrrepülése, és olyan ünnepre készülünk, mint Kommunista pártunk megalakulásának 40. évfordulója, kell, hogy ezek az |Chudík elvtárs a földművesasszonyokkal beszélget események minket is jobb munkára serkentsenek. A mi szövetkezetünkben 40 asszony dolgozik. Mindannyian részt vettünk a Földművesasszonyok téli iskoláján. Ennek köszönhetjük, hogy elhatároztuk, egyesítjük a két szomszédos községet, Harkácsot és Sáncfalát. Láttuk, hogyha összefogunk, nagyobb eredményeket tudunk elérni. Falunknak új nevet adtunk. Új útra léptünk, új munkát kezdtünk, hát elneveztük Gömörújfalunak. Pártunk nagy évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltunk, hogy az összes takarmányt idejében felszárítjuk és megtisztítjuk a réteket. Az iskolán tanultak arra serkentettek, hogy a jövőben közösen műveljük a háztáji földeket. Elvtársnők, hatvan éves vagyok, kilenc éve vagyok a mezei munkacsoport vezetője. Asszonyaink névé-Közkinccsé ben ígérem, úgy fogunk dolgozni, hogy mezőgazdaságunk mihamarabb elérje az ipari termelés színvonalát. A mihályfai nőbizottság küldötte mintha Chudík elvtárs szavaira válaszolt volna, úgy jelentette ki:- A mi EFSZ-ünkben napról napra szaporodik a foglalkoztatott nők száma. Nem kis munkát kellett végezni ezen a téren a nőbizottságnak, hogy meggyőzze az asszonyokat, milyen nagy nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a nők mind nagyobb számbon veszik ki részüket a szövetkezet termeléséből. A baromfitelepen az összes munkát nők végzik. Most, hogy állandóan növeljük a női munkaerők számát, a politikai és szakmai nevelésükre is nagy gondot fordítunk. Tudjuk, hogy csak szakképzetten lehetünk erős támaszai szövetkezetünknek. Liska Veronika, a szódói szövetkezet tagja EFSZ-ük szép gazdasági eredményéről számolt be.- Meggyőzzük szövetkezetünk tagságát, hogy a háztáji gazdálkodás gátolja a szövetkezetben végzett munkákat és megmagyarázzuk nekik a szilárd jutalmazás előnyét. Nyugodtan mondhatom, hogy EFSZ- ünk tagjai bizalommal fogadják ezt a javaslatot, hiszen jó gazdasági eredményeink megteremtik tagjaink gazdasági jólétének további alapjait is. Tojástermelési tervünket 120 százalékra, az elválasztott malacok gondozásánál 117 százalékra teljesítettük a tervet. A hízómarhák súlygyarapodásánál Rakitáné is növelte teljesítményét. A napi súlygyarapodást 90 dkg-ról 116 dkg-ra emelte. Mindent összefoglalva: örömmel mondhatom, hogy azon a munkaszakaszon, ahol asszonyok dolgoznak, napról napra emelkednek az eredmények! Gagarin elvtárs hősi tettén fellelkesülve úgy akarunk dolgozni, hogy annak idején jó munkánk jutalmaképpen mi is kapjunk üdülési beutalást valamelyik bolygóra!- A mi nőbizottságunk is kiveszi részét a felvásárlás biztosításából és a szövetkezet munkájából. Örömmel fogadtuk Chudík elvtárs szavait, melyekben elismeri, milyen szüksége van a falusi asszonyoknak az olyan intézményekre, melyek megkönnyítik háztartási munkájukat. Bizony most sokszor még arra sincs időnk, hogy az újságot a kezünk-
