Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-03 / 9. szám

MINDKÉT^»*8 LÁBBAL A FÖLDÖN Martonvósár híres helység Magyarországon, de most nem azért látogattuk meg, hogy a gyönyörű kastély parkjának szigetén Beet­­hoven-muzsikót hallgassunk. — Ugyanis ott a fák lombjai alatt val­lott szerelmet a halhatatlan zeneköltő a Brunswick grófkisasszony­nak. Beethoven ittlétének emlékére a kastély egyik szobácskájá­bán egy kis múzeumot rendeztek be és nyáron át a meseszép kis szigeten hangversenyeket adnak a zenekedvelő közönségnek. — Hanem azért, hogy az itt szorgalmasan dolgozó kutatók munkájával megismerkedjünk. Ezeknek az embereknek az a hírük — annak da­cára, hogy kutatásuk eredményei magasan szárnyalnak - mégis mindkét lábukkal a földön állnak. Ök valóban betartják Micsurin hagyományát, miszerint nem lehet a természettől várni, hogy gyü­mölcsét ölünkbe hullassa, el kell venni tőle, amire szükségünk van. EGYETLEN ÉV ALATT ÖTSZÁZMILLIÓ A kutatóintézet igazgatója, dr. Rajki Sándor, a biológiai tudo­mányok kandidátusa világosít fel bennünket az intézet munkájáról: |£ИЕЮШТЕГТ TÖRZSEK: EWÍZUES KERESZTEZÉSEK: KETTŐS KERESZTEZÉS: C Km] шшш E*F (A*B *C»D*E*F) Kísérleti parcellán búzakeresztezés közben.- Eddigi kutatási eredményeink közül - népgazdasági szempont­ból — a legnagyobb sikere a kukoricának van. Intézetünk mór bel­­tenyésztéses hibridekkel rendelkezik. S mint ahogy azt a nemzetközi hibridkísérletek eredményei mutatják, a kukorica nemesítésében Martonvásár világviszonylatban is az élvonalhoz tartozik. Nemré­gen Amerikában jártam s meggyőződtem róla, hogy az amerikaiak 25 év alatt értek el aránylag olyan eredményt a hibridkukoricával, mint mi az utolsó öt év alatt. A martonvásárí hibridek jobbak a hí­res amerikai Garx és az ausztriai hibrideknél és 20-25 0/r,-ka! felül­múlják száraz szemestermésbén az azonos tenyészidejű nemesített fajtákat. Ha holdanként 12,5 kg-ot vetünk, 2,5—3 q-s szemeskuko­rica többlettermést takarítunk be róla, ami kát. holdanként 5—600 forint többletbevételt jelent. Magyarország tavaly a hibridek alkal­mazása révén 500 millió forint többletbevételhez jutott. A többlet­termés kukoricából legalább egymilliókétszázezer sertést lehet meg­­hízlalni, s így ez a kukoricakísérlet szerény millíárdot jelent. — Míg beszél ez a vidám, hatalmas ember, szeme csillog, majd sokat sej­­tetően megjegyzi: - Ez évben Magyarország teljes kukoricavetés területét már martonvásári hibridkukoricával vetik be, s az évi vár­ható többletbevétel 1200—1500 millió forint lesz. HOGY NE KELLJEN GÖRNYEDNI — Nagyon sokat jelent a jó hibrid, de a martonvásáriak nem elégszenek meg ennyivel. A kukoricgtermelést olcsóbbá akarják tenni, s az embert pedig végleg megszabadítani a kapanyéltől — mondja Szalay Dezsőné kutatómunkatárs. Ez neki is szívügye, mert gyermekkorában sokat szorongatta a kapanyelet, később pedig, amikor agionómus lett a termelőszövetkezetben, ugyancsak sok gondot okozott neki, hogy agrotechnikai határidőre biztosítsa a kapálást. — Növényápolási kísérleteink 4 éven át azt bizonyítják, hogy viszonyaink között Martonvásáron a kapálás célja csak a gyomirtás. Az eddig a kapálásnak tulajdonított egyéb kedvező hatások (a talajnedvesség megőrzése, szellőzés, a talajélet hasznos fokozása stb.) a termésnövekedésben nem mutatkoznak. Nemcsak itt az intézetben, de az állami gazdasági kísérletekben is hasonló az eredmény. A simazin és atrazin gyomirlószerek alkalmazása jó eredménnyel járt. Ez pedig azzal biztat, hogy a kapálás nélküli kukoricatermesztés — a módszereknek a termesztés körülményeire való kidolgozása után — a közeljövőben megvalósulhat. A SZÁNTÓFÖLD ARANYÁÉRT A korszerűen berendezett intézet egyik szobájában lányok és asszonyok apró kis metszőkésekkel ketté szelik a magyar búza­szemet és az olasz búza csíráját ültetik belé, majd folyékony viasz­ba mártva egy búzaszem lesz belőle. Ez a kísérlet egyik fajtája. Dávay Márta tudományos kutató világosít fel, mi. újság a magyar búzanemesítés terén. — Annak ellenére, hogy Cicer Ernával a to­jásgyümölcsön vegetatív hibrideket állítottak elő — nem okoz neki nehézséget a búzaprobléma sem. Elárulta, most készülő munkájá­val el akarja nyerni a természettudományok doktora címet s diplo­mamunkája a búza jarovizálása. — A búza termésátlagának növelésére igen nagyok a lehető­ségek. Jó talajelőkészítéssel és trágyázással szövetkezeteink és ál­lami gazdaságunk kát. holdanként 15—18 q-s hozamokat értek el. Azonban a jelenlegi köztermesztésben levő búzáink már nem bír­ják a nagyobb mennyiségű műtrágyaadagokat s így termésátla­gukat sem tudjuk növelni. Ezek a búzafajták hajlamosak a megdű­­lésre és azért a géppel való betakarításra alkalmatlanok. A leg­nagyobb baj az, hogy éppen a jól gazdálkodó üzemek takarítanak be kisebb termést. Mindaddig, amíg intézeteink újabb nagy termő­képességű és a gépi betakarításra is alkalmas hazai búzafajtákat nem adnak a gazdaságoknak, szükséges, hogy az elmúlt évek kí­sérletei alapján jó! bevált külföldi búzafajtákat vessenek, mert Martonvásáron az egyes olasz fajták kát. holdanként 30—40 q szemterméssel fizettek megdőlés nélkül. Intézetünkben azonban már elkezdtük olyan új, intenzív búzafaj­ták termesztését, amelyek rendelkeznek jelenlegi búzáink jó tu­lajdonságaival (minőség, télállóság, aszálytűrés), de az eddigiek­kel ellentétben szalmájuk szilárd és rövid, nem dőlnek meg, korán érők és a bőséges trágyázást nagy terméshozamokkal hálálják meg. Azonban megnövekedett igényeinknek megfelelő fajták kitermelé­séhez nem elegendő 3—4 év. Addig külföldi búzákat próbálunk ki. Szép eredményeket értünk el a szovjet búzavetőmagfajtákból. Amint kíváncsiságunkat kielégítette Dévay Márta tudós, a gyönyörű szép parkba hívott és elárulta, melyik helyen lehet a iegtöbb gyöngyvirágot szedni. Az itt élő leányok most éppen úgy, mint Beethoven idejében, szeretik a virágot, a zenét, a szépet. Nekik ugyan ne n Beethoven, hanem Magyarország susogó kukoricatáb­lái s a zizegő kalászok muzsikálnak. S van-e ennél szebb zene? Lévay Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents