Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-08 / 5. szám
A gyermekruha legyen célszerű, kényelmes és csinos, ha azt akarjuk, hogy kisleányunk, kisfiúnk szívesen viselje, jól érezze magát benne. Ha kiskoruktól kezdve igénybe vesszük gyermekeinket kisebb bevásárlásokra, házimunkákra, megtanulják becsülni a munkát, pénzt egyaránt és jobban vigyáznak majd öltözékükre. 1. 6—8 éves kisfiúnk szívesen jár el bevásárolni ebben a csinos kordbársonyból, diftinbői vagy ballonvászonból készült, steppelt, kantáros nadrágban. 2. Kockás, csíkos kordbársonyból, esetleg régi szövetruhánkból varrjuk ezt a modern és kényelmes, 5-7 éves kisleánynak, fiúnak egyaránt megfelelő játszóruhát. Я МЯМЯ Kis SEGÍTОТЯКЭЯ! 3. A mindig szép körbenrakott szoknyához csíkos, mintás vagy egyszínű blúzt, esetleg pulóvert, szvettert visel 10-12 éves kislányunk. 4. A 2-4 éves kisfiú, kisleány egyaránt bájos ebben a legombolható mellénykéjű játszónadrágban. 5. A kockás, húzottszoknyás kisleányruhát a nagy zsebek és fehér gallér díszíti. 6. A nemzetközi nőnapon ebben a szép szövetruhában köszönti a mamát a 13 éves Évi. Tűzés és azonos színű bársonyszalag a dísze. 7. Iskolában és otthon egyaránt célszerű ez a kockás, körbenrakott szoknyás kötényruha. A zsebeket és a nyakkivágást színes fonállal varrjuk körül. a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, az alárendelt a feletteseinek mutatkozik be. Az egyes személyt mindig két vagy több személyből álló társaságnak vagy csoportnak mutatjuk be, tehát a nőt is a házaspárnak. Elsőnek mindig azt a személyt kell bemutatni, aki rokoni viszonyban van a két ismeretlent egymással bemutató személlyel. Pl. ha a férj feleségét a nálánál fiatalabb nőnek mutatja be, elsőnek felesége nevét említi. Az apa is a bemutatkozásnál a fia nevét mondja előbb még akkor is, ha a bemutatott személy a fiánál fiatalabb, vagy kisebb állást tölt be. Nem helyes, ha a nő a bemutatkozásnál nem mondja meg a nevét a neki bemutatkozó féfmek. Helytelen az is, ha két egymásnak bemutatkozó nő csak a keresztnevét mondja meg. Ha családtagot mutatunk be, nem szükséges vezetéknevét is megmondani! Az ilyen bemutatkozás így hangzik: Igazgató elvtdrs, engedje meg, hogy bemutassam bátyámat, Imrét, vagy röviden: „Testvérem, Margit.“ Ha azonban férjhezmenés által más vezetéknévhez jutott testvérünket mutatjuk be, teljes nevét említjük. A burzsoá társadalomban bevett szokás, hogy bemutatkozáskor felsorolják a bemutatott személy összes címeit, rangját, a nő bemutatásakor bemondják férje teljes rangját és címét. Ez helytelen. Elegendő, ha a bemutatott személy nevéhez hozzáfűzzük akadémiai elmét vagy hivatali rangját. A feleség bemutatásakor azonban semmi esetre sem mondjuk a férj rangját és állását. Zavart kelt a nem teljes bemutatás, mint pl. üdvözöljük, kedves elvtársnő. Engedje meg, hogy bemutassuk önnek Kiss és Tóth elvtársnőket. Nem tudjuk ki az, akinek bemutattak bennünket. A bemutatkozás legalkalmasabb módja a közvetítő által eszközölt bemutatás. A közvetítésre felkérhetünk valakit, pl. társaságban a házigazdát, családtagot vagy bizalmas barátot. Mindig be kell tartanunk a szabályt, hogy bemutatkozásnál kezet kell nyújtanunk. A mély meghajlásoknak, frázisoknak itt sincs helyük. Az, akinek valakit bemutatunk, hozzáfűzheti: ,,Örvendek“, vagy Örülök, hogy megismerhetem!“ A megelégedésnek ezt a formáját a bemutatkozó semmi esetre sem mondhatja, annál kevésbé a férfi a nőnek. Az utcán való bemutatkozást elvből nem ajánljuk, főleg nem menet közben. A kölcsönösen bemutatkozó csoportoknak meg kell dUniók és csak a bemutatkozás lefolyása után folytathatják útjukat. Ha bemutatkozáskor ülünk, fel kell állnunk. Ettől csak beteg vagy koros személyek tekinthetnek el. A nők ülve maradhatnak, ha a bemutatott férfi nem túl koros, vagy ha fiatal leányt mutatnak be neki. Bemutatás után a társalgást mindig az idősebb személy, a nő vagy a magasabb állású személy kezdi. (Folytatjuk) 17
