Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1960-02-15 / 4. szám

mányos csillét taszigál, aztán villát ragad és szalmát hord az állatok alá. Vastag fehér kendője alól kibuggyan dús barna haja. melegítőbe bujtatott alakja megfeszül, hajlong a szalma közt. ö is tagja a brigádnak. A szocialista munkabrigádnak, amelyet ősszel szerveztek a fiatalok. Tizennyolc éves, részt vesz a mezőgazdasági szakiskolázáson és a politikai iskolázáson. Nagyon szeret olvasni, még Somorjára is eljár könyvekért, pedig itt is van, meg neki is odahaza.

— Hogy mit? Jókait, Mikszáthot...

— És újakat?

— Azokat is.

— Tetszenek?

— Ha elmondjuk egymásnak, van úgy, hogy kicsit kiigazítjuk Hogy jobban passzoljon . . .

Pirulva hagyom magára, s mint akit fejbe kólintották, úgy lépek ki az istállóból. Agyamban ott kalapálnak a szavai: „Van úgy, hogy kicsit kiigazítjuk .., Hogy jobban passzoljon . . ." „Van úgy..." Ha íróink hallanák! És a kritikusok, akik „collstockkal" a zsebükben futkosnak irodalmunkban, s hol a sematizmust, hol a provincializmust, hol a művészi szintet méricsgélik a könyvekben. Kiabálnak, hogy nem eléggé intellektuálisak a könyvek, azért nem olvassák őket.

Ide derű, fény és bölcsesség kell. Életismeret, realitás és forró szív! Ne akarjuk az élet problémáit másképp megoldani, mint ahogy maga az élet kívánja. Mert akkor az olvasók, ezek a lányok és a többi ezrek egy „kicsit kiigazítják" — azaz helyreigazítják őket.

Belesünk a kultúrház nyitott ajtaján. Két lány ablakot tisztit, öt fiú padlót mos, söpörget. Holnap farsangi mulatság lesz. A brigád szervezi, de előtte takarítanak, együtt, mindenki! Még néhány perc és tiszta a tágas terem.

— Zenészek? Somorjáról jönnek...

A fiatalok körülvesznek, gyűrűbe fognak, faggatnak, tanácsot kérnek. Mi az, hogy szocialista módon élni? — kérdezgetik.

— Mi mindenben együtt vagyunk, egymásnak adjuk a könyveket és beszélünk róluk. Vannak jó könyvek, de nincsenek rólunk írott könyvek. Mert mi az, hogy szocialista módon élni? Mi nem hagyjuk el egymást.

— De elég ez?

A gazdaságot jó szakemberek, forró szívű kommunisták vezetik. Nem féltem őket. Ha valami baj lesz, segítenek majd, ha valakinek tanács kell, tanácsot adnak. A mindennapi életben nekik, a kommunistáknak kell megmutatniok, mit jelent szocialista módon élni. De meg kell tanítani a fiatalokat is így élni.

Tóth Erzsivel együtt megyünk az ő birodalmába, a „szülészetre". Nagyapja már türelmetlenül topog az istálló ajtajában. Együtt dolgoznak. Tóth bácsi, a nagyapa, a fia és unokája: Erzsi. Három generáció, maga az élet nagyszerű folyamata. Nagyapa — a régi béres, fia és unokája - a szabad dolgozók új nemzedéke. Futkosok utánuk a hosszú istállóban, mint kiscsikó az anyja után. Éhes a jószág, hordják neki a takarmányt. Nem akarnak egy pillanatra sem megállni.

— Majd aztán I - mondogatják. Erzsi a borjúk körül sürög-forog. A bratislavai kerületben ő érte el a borjúnevelésben a legjobb súlygyarapodást. Most hol daráért szalad, hol friss tejet hoz. Ha megjelenik az apró borjúketrecek közt, a kicsi bocik kidugják a fejüket, nyújtogatják a nyakukat. Erzsi meg énekel nekik, mint a gyermekeknek.

— így jobban isznak — mondja nevetve és eltűnik valahová.

Már nem várom vissza. A nagyapa zsörtölődve forgolódik körülöttem. Morog, hogy ma nem megy jól a munka, mindennel elmaradnak.

Megértem. Köszönök és kilépek a téli estébe. Samot felett a magas égen ragyognak a csillagok...

Szőke József

Válasz a második téma ellenőrző kérdéseire:

100 tehéntől 95 borjú évente

A kolozsnémai nőbizottság és aktivistái ülésükön megtárgyalták a „Földművesasszonyok iskolájának" második témáját. A gyűlésen Molnár elvtársnő, a járási női komisszió elnöknője tartott előadást az állattenyésztés, trágyázás, öntözés és az új munkamódszerek bevezetésének fontosságáról. Molnár elvtársnő részletesen foglalkozott az új munkamódszerek bevezetésével, felhasználásával, különösen az állattenyésztésben.

A vita során elhatároztuk:

1. EFSZ-ünk jelenlegi szarvasmarhaállománya 341 darab, ebből 130 tehén. 1965-ben szarvasmarhaállományunk 420 darab lesz, ebből 190 tehén. Ezt úgy fogjuk elérni, hogy a jó és egészséges üszőborjúkat mind felneveljük. így saját nevelésünkből tudjuk biztosítani szarvasmarhaállományunk állandó növelését. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy 100 tehéntől 95 borjút válasszunk el évente. Ezt el is érhetjük, mert az 1958-as évben 100 tehén után 94 borjút neveltünk fel. A nőbizottság tagjai, akik az állattenyésztésben dolgoznak, mindent el fognak követni, hogy az állatok etetése és gondozása a legteljesebb mértékig szakszerűen folyjon.

2. Fejőgépeket 1957 óta alkalmazunk. Tapasztalatunk, hogy nemcsak megkönnyítik a munkát, hanem segítik a tejtermelés fokozását, valamint a higiénia követelményeinek betartását.

3. Szövetkezetünk állatállománya teljesen mentes a tbc.-től, a Bang-kórtól és a paratifusztól. Állatállományunk törzskönyvezett. Megvédése érdekében szabad istállókat fogunk építeni.

4. Szövetkezetünkben pontosan vezetjük az elsődleges nyilvántartást. Ez nagyon fontos, hogy gazdálkodásunkról, az állattenyésztés költségeiről kellő áttekintésünk legyen. Jelenleg ezek a termelési költségeink:

1 liter tej kitermelése 1,65 Kcs, 1 kg marhahús termelése 6,20 Kcs és 1 kg sertéshús termelése 8,05 Kcs.

A termelési költségekkel nem vagyunk megelégedve, mert még elég magasak. Mindent el kell követnünk, hogy a termelési költségek csökkenjenek és emelkedjék állatállományunk hasznossága. Ezért különös gondot kell fordítanunk a takarmány minőségének megjavítására, a hektárhozamok növelésére és a takarmánykeverék'szakszerű megválogatására.

Sertésállományunknál — 30—40 kg-on felül — bevezettük az önetetést, amely jól bevált s igen gazdaságos módszer. Веке Anna, a nőbizottság elnöknője,

Sörösné, a nőbizottság titkárnője,

Molnár Regina, a járási női komisszió elnöknője.

Egyesülünk a harkácsi EFSZ-szel

Szövetkezetünk, a sánkfalvi EFSZ még nagyobb eredményeket akar elérni a szarvasmarhatenyésztésben. Ezért kiszélesítjük a takarmányalapot. Ezt nagyban elősegítik a szövetkezet asszonyai, mert kimondottan női csoport gondoskodik a takarmány szárításáról, a rétek és legelők karbantartásáról. A szarvasmarhák tenyésztésénél tervbe vettük a hozam szerinti jutalmazást, a növendékállatoknál pedig a súlygyarapodás szerinti jutalmazást. Szövetkezetünkben a tbc-s állatokat elkülönítettük az egészséges állatoktól.

Reméljük, hogy szövetkezetünk a jövőben még nagyobb eredményeket fog elérni azáltal, hogy egyesülni fog a szomszédos harkácsi szövetkezettel. Ha ez megtörténik, a szövetkezetnek több lesz a földje, nagyobb lesz az állatállománya és így a jövedelme is.

Tamás K. Józsefné, Sánkfalva

5